X

BIRSALMÁS

Ripka Gergely

Nagy Kornél és a Dűlők Legendája

Könyvajánló: a Royal Tokaji dűlői

Amikor a Tokaj környéki dűlőkről beszélgetünk, egy ember neve szinte biztos, hogy sokaknak eszébe jut. Alkonyi Lászlóé, aki a hegyaljai dűlők tán legnagyobb ma élő ismerője (legalábbis ezt gondoltam mostanáig, de már nem vagyok benne biztos…). Immár tudjuk róla azt is, hogy sajnos a dűlők kutatásával (ami bizony komoly levéltári búvárkodással jár) felhagyott, és saját tállyai birtokának ügyei kötik le mindennapjait. A tokaji dűlők klasszifikációjának feltámasztásában az általa alapított HetedHéthatár Egyesület tett utoljára érdemi lépéseket, melynek eredménye egy 2012-ben Bél Mátyás nyomán kiadott klasszifikációs térkép lett. Az egyesület azóta csendes. (Ahogy a dűlőbesorolás fontos és sürgető kérdései is kallódnak kissé.) Tagja volt viszont ennek a tenniakaró közösségnek egy Hegyalja iránt igen elkötelezett történész, Nagy Kornél, aki azóta is szüntelen kutat a levéltári anyagok közt, hogy kiderítse, melyik birtok, melyik dűlőjének milyen messzire vezethető vissza a törénelme. Nem olyan régen a mádi Royal Tokaji Pincétől kapott hasonló megbízást, melyből egy szép kis kiadvány is született mostanra, Dűlők Legendája címmel.

Tovább

Ripka Gergely

Termőhelye: Mád

Kóstoló Alkonyi László és Szepsy István vezetésével

Nagyon izgalmas dramaturgia szerint indították a szervezők a tizedik, jubileumi Tokaji Ősz eseménysorozatát, megadva annak alaphangját. A rendezvény nulladik estéje olyan kóstolóval kezdődött, ami a Tokaj-Hegyalját mélyebben ismerők számára igazi történelmi momentumnak is mondható. Megnyitó előtti este… - Hol máshol is történhetne ez méltóbb helyen, mint az egész dűlő-sokszínűségi história kiindulópontját jelentő Mádon, ahol a 2000-es évek elején az első igazán zajos száraz dűlőszelekciók megszülettek Hegyalján, megnyitva egy új korszakot a borvidéken.

Tovább

Ripka Gergely

Látogatás a Szent Tamás Pincénél

E látogatás még az ősz folyamán történt. Kallódtak egy mappában a jegyzetek egy kicsit. A Szent Tamás Kft és a körülötte szerveződött cégcsoport 2009-es debütálása óta gyakorlatilag folyamatosan óriási fákba vágta a fejszéjét. Néhány az eddig megvalósult bővítmények közül, melyek szintén a történet részét képezik így együtt: Első Mádi Borház, ahol a feldolgozó is van; Gusteau Élményműhely, étterem, ahol a borvidék talán legizgalmasabb gasztronómiai zarándokhelye kezdi szárnyait bontogatni pár éve; Hegyközi Manufaktúra, melynek környékbeli alapanyagokból készülő delikát termékeit az egész országban maga a cég terjeszti a viszonteladók felé a borokkal együtt. Valamennyi termék arculatáért Ipacs Géza a felelős. Az ő jóvoltából a tavalyi évvel megvalósuló száraz tokaji palackkal együtt megszületett a MÁD elnevezésű bor is, mely tulajdonképpen egy önálló márkanév lenne. Ahogy neve is mutatja az elérhető árú települési száraz bor megalkotása lenne vele a cél, mely értelemszerűen egy szélesebb közönséget szólítana meg (borbárak, éttermek, vinotékák), s februárban előre lekötött, mádi gazdák szőlőjéből készül, elég magas palackszámban. (A nemzetközi előrelépéshez valahogy így kellene a rendszerváltás óta működnie minden komolyabb tokaji kereskedőháznak, ha már Hegyalja a világ legjobb édes boros borvidéke....) Aki a borokat készíti Balassa István mellett, nem más, mint ifjabb Szepsy István, aki mindeközben a családi birtokon is helyt kell, hogy álljon.

Tovább

Ripka Gergely

Száraz Tokaj/2011

az évjárat száraz borai a bortársaságnál

Novemberre nagy dobással készült a Bortársaság a hazai Tokaj-rajongóknak és persze ugyanúgy minden borkedvelőnek. Igen tetszetős, önálló kiadványt szenteltek a 2011-es remek évjárat száraz borainak, melyet a megszokott Oremus Mandolás, Homonna birtokbor, Sauska cuvée 113 és Szepsy István még szélesebb dűlőportfóliója mellett olyan limitált tételek is színesítenek, mint a Kikelet Pince Lónyai Hárslevelűje, a Gizella és a Balassa Pince teljes száraz szortimentje, a Tokaj Nobilis Susogó és Barakonyi Furmintja, illetve 13 esztendő után Demeter Zoltán borai is föltűntek a Bortársaság polcain (méghozzá a teljes dűlős sor)!

Tovább

Ripka Gergely

Sauska/Tokaj bemutató 2011

Radikális elhatározások

Az utolsó pillanatban kaptam csak meg a meghívót a Sauska-Tokaj bemutatójára, de a lényeg, hogy még időben értesültem, és ott tudtam lenni az Esszencia Főzőiskolában. Tanulságos programnak ígérkezett. Az eddigi tapasztalatokról annyit, hogy egyfelől a helyszín és a szervezés már a tavalyi, Sauska Korai bemutatón is bevált (a borokról nem is beszélve), másrészt pedig már egy-két éve a Sauska-Tokaj néven forgalomba kerülő borok közül is kóstolhattunk egy s mást…amik legalább annyira meggyőzőek voltak (számomra), mint villányi boraik. Pedig (ugyan nem nagy zaj kíséretében, de) kapnak ők hideget is meleget is (mindkét borvidéken, de főleg Tokajban). Árvay Jánossal közösen komoly alapokat fektettek le. - Nem titkolt szándék volt a világfajták bevonása, ami természetesen egyből „Na de kérem….?!” – típusú reakciókat váltott ki a FurmintHárs-fetisiszták táborából… Igaz én is az vagyok, de kóstolván a 113-as cuvéet (barrik Chardonnay-val és Sauvignonnal a Furmint és a Hárslevelű mellett) nekem nem kétséges, hogy a világfajták (legalábbis ebben a leosztásban) nem írták fölül a termőhelyet, sőt ha úgy tetszik emelték a Tokaji Furmint nagyságát. Akkor nincs rá szükség? - Lehet, de amíg a pince az imént említett módon arra használja a nem őshonos fajtákat, hogy szekundáljanak a helyiek szépségének, emellett a címkén zempléni tájbor megjelölés szerepel (vagyis semmilyen fenyegetést nem hordoz az ilyen bor) addig talán nem kell az ilyesmin hosszasan merengeni, ki-ki eldöntheti maga, hogy ízlik neki a bor vagy sem. Más kérdés viszont, hogy a most kóstolt tételek éles kanyarokat hoztak a tokaji szortimentben, - kicsit a villányiak mintáját követik, sőt a közös filozófiát hivatottak egyesíteni. Ezentúl ne a tokaji pecsétes logóval keressük őket a polcokon, hanem a Villányból megszokott körrel középen, mintegy még inkább összefonva egy kerek egésszé az egész Sauska-szortimentet... Komoly és radikális elhatározások ezek.

Tovább

Ripka Gergely

Tokaj Nyitány 2011/#2

Tokaji borok és sajtok párosítása/mesterkurzus angol nyelven Ronn Wiegand MW, MS vezetésével

A Nyitányról szóló kis tudósítást ott hagytam abba, hogy igen kövér ívet sikerült körbe ölelni a 2007-es aszúk szenzációs sorával. Csillagzápor, 10 ponthoz közelítő élmények sora! Ezen ív legemlékezetesebb pontja számomra a Dobogó 6 puttonyosa volt; de valamennyi aszú erősítette bennem a sajátos, kimagasló, 5 csillagos évjárat világos képét! Csak ajánlani tudom tehát őket mindenkinek, némelyikük - a borászok szerint is - szép kilátásoknak néz elébe, melyeket akár évtizedekben mérhetnénk. Az elképesztő aszúk után hibátlan folytatás volt levezetésként a gasztronómiai kalandozás, egy igazi nemzetközi szaktekintély eszmefuttatásaival. - Ronn Wiegand neve bizonyára sokaknak csenghet ismerősen: master of wine és master sommelier egyszerre (s talán ő volt ebben az első a világon, én pl még általánosba sem jártam, amikor neki már megvolt mindkét cím). Nem minden nap találkozom én sem hasonló színvonalon kóstoló személyiségekkel. De talán még érdekesebb volt egyúttal, hogy nem egy tokaji borász, vagy magyar séf beszélt a sajtok és tokajiak párosításának titkairól, hanem betekintést nyerhettünk abba, hogy a szakma egyik csúcsa külföldről hogyan is értelmezi világhírű borainkat sajtok mellett. (Sokszor elhangzik ugyanis, hogy a tokaji borok, különösen a nagyon édesek, aszúk nehezen illeszthetők napjaink nyugat-európai gasztronómiai normájának megszokott ételei mellé.)

Tovább

Ripka Gergely

Kardos Gábor – gyorsszemle

Önálló mádi utakon

Kalandozunk tovább Mádon, a borvidék tán legfelkapottabb településén. Kardo Gábor neve sokak számára csenghet ismerősen a pesti borbár univerzumból (de a mádi színtéren akár a régieknek is). Az egyik legfelkapottabb borbárlánc első üzletének vezetője volt évekig. Édesapja mádon vezetett kocsmát, aztán ahogy Gábor színre lépett igyekezett a házi bort megtölteni minőségi tartalommal és a Kardos Pince megindult a hazai és a nemzetközi piacokon (2009 körül). Sok év telt el. - A kocsmából mostanra borbár lett, modern enteriőrrel, mádi sajttal és természetesen kimért bor helyett immár letisztult dizájnnal csomagolt és okosan felépített mádi szortimenttel. A nagyszerű elhelyezkedésű kis vendéglátóhely üzemeltetésére persze nehéz feladat csapatot találni ezen a környéken, a fix nyitvatartás egyelőre várat magára. Gábor az a fajta borász figura, akinek konkrét víziói vannak Tokajról, Mádról és saját szerepeiről, saját brandjének esélyeiről. Korábbi munkahelyeinek is köszönhetően remekül átlátja a piacot és sok olyan ziccert észrevesz, melyet mások, akik egész életüket a borvidéken töltik, sajnos talán soha nem fognak meglátni. Kóstoltunk is: 

Tovább

Ripka Gergely

Lenkey Géza – gyorsszemle

Szólóban és Takács Lajossal

A cím nem éppen szerencsés. Lenkey Géza borait ugyanis nem szabad gyorsan kóstolni. Meg kell adni nekik a türelmet. Érlelt tokajiak, melyek eleve maguk is hosszan készülnek, hosszú időt töltenek hordóban, míg a borász türelmesen vár (némileg szembemenve a piac elvárásaival). Vállaltan és büszkén készíti ezeket a borokat, melyet részben talán épp a piac, talán a családi változások alakítottak így: egyrészt ugyebár Gézának egy hirtelen életmódváltást jelentett a mádi birtok (édesapja halálával), de úgy döntött nem adja fel ezt a hagytékot, másfelől pedig Géza nem is szeretné elkapkodni a borok piacra dobását. Más a cél, más az ember is, mint a legtöbb pincénél. Most először jártam Gézánál, s kibe botlik nála a látogató, hát nem a jó Takács Lajosba?

Tovább
Hölgyeim és uraim: íme, a 10 pontos borélmény.

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

„Ez a szabályozás hagyja az embereket dolgozni”//2.

Mészáros László az aszú új termékleírásáról

A február a furmint hónapja, mely vállaltan egy száraz furmintokról szóló eseménysorozat, egy hónapon át. Szembe kell azonban néznünk a ténnyel, hogy Tokaj még mindig inkább a világ legjobb édes borának, az aszúnak a hazája. Ez tette naggyá és a furmint tehetsége is ezekben a különleges minőségű borokban érhető tetten a legszebben Hegyalján. Folytatódik interjúnk Mészáros Lászlóval, a Disznókő birtokigazgatójával, aki az aszú 2013-as újragondolt termékleírásában fontos reformer szereplőként vett részt. Interjúnk első részében alaposan végigkövettük vele a feldolgozás főbb mozzanatait, illetve, hogy az új szabályozás mennyivel logikusabb arányokat ír elő a régihez képest. Ma az aszú erjedésének és érésének több évszázados titkairól, aszústílusokról, az esszencia és a koncentráció kérdéseiről a piac tükrében, a puttonyszámok szerepéről és a mai termékleirás szerencsés vagy épp hézagos aspektusairól lesz szó:

Tovább

Ripka Gergely

„Ez a szabályozás hagyja az embereket dolgozni”//1.

Mészáros László az aszú új termékleírásáról

Tokaj-Hegyalján a Hegyközségi tanács döntésének nyomán, miniszteri döntéssel 2013-ban megváltozott a szabályozás az aszú körül. Annak idején erről sokat cikkeztek, de a változásokból szinte csak két info ment át a köztudatba: az aszúnak 120 g/l fölötti cukortartalommal kell rendelkeznie, és hogy a 3 és 4 puttonyos aszú ezzel meg is szűnt. Ennél azért többről van szó, melynek most kezd igazán visszhangja lenni, hogy egyrészt átmegy a gyakorlatba, másrészt sokan sokféleképp vélekednek arról, mi is a szerepe Tokajban (és a nagyvilágban) az aszúnak, a világ legjobb természetes édes borának.

 

Tovább