X

TÖKÖSMÁL

Ripka Gergely

Nagy bor az, ami úgy gazdag, hogy jól iható!

Kaláka borok a megkezdett úton tovább...

Alkonyi László a 2013-as évjárattal mutatkozott be borászként. Borszakírói pályájáról már számos korábbi posztban és interjúban szót ejtettünk, és Kalákás munkásságát is nagy figyelemmel követi az egész szakma. Alkonyi László nagyon fontos igazságokra világított rá hajdani írásaival. Az a fajta radikális hang volt ő, amely kendőzetlenül tárt fel szakmai problémákat, mellyel a rendszerváltás utáni borágazat küzdött. Ezt persze számos borász igen rosszul fogadta, a háborúskodásból pedig az lett, hogy mostanra ez a hang borokban próbál kifejeződést találni inkább, mégpedig Tállyán. Az összes forgalmi boráról beszámoltunk korábban.

Tovább

Ripka Gergely

ALKONYI LÁSZLÓ: az üzenet ugyanaz, az eszköz más

toll helyett bor, Kaláka pince/2013

Úgy alakult, hogy kicsit megkésve adok hírt az első Kaláka borokról. Már nagyon, de nagyon hosszú ideje terveztem, hogy megkóstolom a debütáló évjáratot, de a nagy találkozás csak elmaradt mindig. Ezúttal viszont nem volt mese: rárontottam Mádon Alkonyi Lászlóékra, kimentünk a Tökös-málba (sokat fotóztam, de nem ide), jött velünk a folyton hiperaktív pásztorkutya, Keszi is, hogy egy percre se unatkozzunk. Közben Laci elmesélte, hogy július végéig gyakorlatilag nem is permeteztek a hét hektáron, a fürtzóna kicsit kockázatos megnyitásával addig kivédték a lisztharmatot. Ez nem kis dolog. A megbecsült szakíró sokat lát ebben a fekvésben és persze több tállyai termőhelyben is. Ahogy mesél, lehet látni, hogy egészen más lelkesedés csillog a szemében, mint korábban. Alkonyi László immár egyre kevésbé Tokaj krónikása. Biztos van, aki örül ennek, és vagyunk páran, akiknek hiányoznak gondolatai. Veszteség; ahogy anno a Borbarát megszűnése is veszteség volt és egyúttal egy kórképe is a mai magyar boréletnek, hogy egy jó tollú szakíró végül a pincealapítás mellett talál nyugvópontot. (Kapott egyébként olyan kritikát is, hogy amíg nem készít legalább egy tisztességes bort, addig az illető nem veszi komolyan az írásait.) De Alkonyi László immár pincészetet vezet Tállyán, ahol a szőlők is vannak. A történet úgy alakult, hogy szőlő helyett kecskéket és birkákat nevel Mádon, az Urbán legszebb részén. Hol máshol is vettek volna házat 2000 körül, amikor még a célok egészen más jellegűek voltak…s terelődtek aztán szép lassan Mádról a mai, tállyai irányba.

Tovább

Ripka Gergely

Lenkey Géza – gyorsszemle

Szólóban és Takács Lajossal

A cím nem éppen szerencsés. Lenkey Géza borait ugyanis nem szabad gyorsan kóstolni. Meg kell adni nekik a türelmet. Érlelt tokajiak, melyek eleve maguk is hosszan készülnek, hosszú időt töltenek hordóban, míg a borász türelmesen vár (némileg szembemenve a piac elvárásaival). Vállaltan és büszkén készíti ezeket a borokat, melyet részben talán épp a piac, talán a családi változások alakítottak így: egyrészt ugyebár Gézának egy hirtelen életmódváltást jelentett a mádi birtok (édesapja halálával), de úgy döntött nem adja fel ezt a hagytékot, másfelől pedig Géza nem is szeretné elkapkodni a borok piacra dobását. Más a cél, más az ember is, mint a legtöbb pincénél. Most először jártam Gézánál, s kibe botlik nála a látogató, hát nem a jó Takács Lajosba?

Tovább
Hölgyeim és uraim: íme, a 10 pontos borélmény.

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

„Ez a szabályozás hagyja az embereket dolgozni”//2.

Mészáros László az aszú új termékleírásáról

A február a furmint hónapja, mely vállaltan egy száraz furmintokról szóló eseménysorozat, egy hónapon át. Szembe kell azonban néznünk a ténnyel, hogy Tokaj még mindig inkább a világ legjobb édes borának, az aszúnak a hazája. Ez tette naggyá és a furmint tehetsége is ezekben a különleges minőségű borokban érhető tetten a legszebben Hegyalján. Folytatódik interjúnk Mészáros Lászlóval, a Disznókő birtokigazgatójával, aki az aszú 2013-as újragondolt termékleírásában fontos reformer szereplőként vett részt. Interjúnk első részében alaposan végigkövettük vele a feldolgozás főbb mozzanatait, illetve, hogy az új szabályozás mennyivel logikusabb arányokat ír elő a régihez képest. Ma az aszú erjedésének és érésének több évszázados titkairól, aszústílusokról, az esszencia és a koncentráció kérdéseiről a piac tükrében, a puttonyszámok szerepéről és a mai termékleirás szerencsés vagy épp hézagos aspektusairól lesz szó:

Tovább

Ripka Gergely

„Ez a szabályozás hagyja az embereket dolgozni”//1.

Mészáros László az aszú új termékleírásáról

Tokaj-Hegyalján a Hegyközségi tanács döntésének nyomán, miniszteri döntéssel 2013-ban megváltozott a szabályozás az aszú körül. Annak idején erről sokat cikkeztek, de a változásokból szinte csak két info ment át a köztudatba: az aszúnak 120 g/l fölötti cukortartalommal kell rendelkeznie, és hogy a 3 és 4 puttonyos aszú ezzel meg is szűnt. Ennél azért többről van szó, melynek most kezd igazán visszhangja lenni, hogy egyrészt átmegy a gyakorlatba, másrészt sokan sokféleképp vélekednek arról, mi is a szerepe Tokajban (és a nagyvilágban) az aszúnak, a világ legjobb természetes édes borának.

 

Tovább
Rákóczi Aspremont Kúria, Mád

Ripka Gergely

Tovább