A karantén-kóstolásaink friss epizódja igen szép meglepetésekkel szolgált. Az előző felvonásban tárgyalt Homonna Édes Hármas 2013 elvérzett, de most látni fogjuk, hogy még a helytelen tárolás közepette is van esélye egy palacknak a túlélésre, hovatovább a dugó alatt micsoda palackvariancia fordulhat elő (pláne mostoha körülmények közt). Abaújszántóról egy kevéssé közismert, fiatal pincének a kiváló borai is bemutatásra kerülnek, de pár régebbi évjáratból is kaptunk meglepetéseket. Ezúttal pedig csillagokban sem szűkölködtünk. Köszönjük a borászoknak a felajánlott palackokat a szokásos többnapos ismerkedéshez (konklúziók édesborok terén a poszt végén):

Újabb vakszakasz Tokajból, régebbi és frissebb palackokkal...részben hogy én is kényelmesebben elférjek a pincében. Tekinthető hivatalosnak itt és most: egy év múlva érkezik a terveim szerint a TokajGuideIV, amihez továbbra is szüntelen járom a borvidék ismert és kevéssé ismert szegleteit. Igyekszem minél több helyre eljutni, minél több borásszal és borvidéki személlyel beszélgetni, már ami "egyszemélyes szerkesztőségként" megvalósítható térben és időben. Hiszem, hogy egy ilyen összetett és ma is szüntelen alakuló borvidék, mint Tokaj, csakis úgy látható át igazán, ha az ember minél többet kóstol, minél több emberrel beszél, eszmét cserél (bizony nem is oly csekély felelősséggel járó feladat mindenkinek az érdekeit és álláspontját megérteni és kicsit képviselni is…). Korábban ez nem volt bevált rutin, de a hatékonyság (és a jelenlegi helyzet) jegyében továbbra is várjuk azon palackokat, melyek a kiadvány borkatalógusában jó eséllyel csillagos (azaz 90+ pont) teljesítményt képesek felmutatni. Akik olvasták az első részt, azoknak biztosan lesz egy-két ismeretlen-ismerős. Az alábbi sorban is akadt ilyen meglepetés:

A Furmint Február mindig kihívás. Nem csak a borásznak és a kiállítóknak.... Egy olyan seregszemle ez az év elején, amivel nagyon mély merítésből lehet benyomásokat és válaszokat szerezni: hol tart Tokaj, hol tart a furmint, hol tartanak egyes borászatok a stílusuk kiérlelésével? Minden évben igyekszem valami koncepciót találni, hogy minél több bort meg tudjak kóstolni, de így is látom, hogy egy személyben csak az elvárások egy részét tudom teljesíteni (ezúton is elnézést azoktól, akikhez nem jutottam el vagy csupán egy bort tudtam megkóstolni, esküszöm, hogy három előtt elkezdtem). Mivel tavaly az emeleten kezdtem, s a mádi terembe már csak zárás előtt értem oda (volt, aki már lerámolt, másnál elfogyott szinte minden), így idén lent rugaszkodtam neki: Tarcal, Bodrogkeresztúr és Mád, majd a felső szinten folytattam a többiekkel. Több, mint 80 furmintot sikerült megkóstolni. Jövőre megint fentről lefelé kezdek neki...

Az első felvonásban is sokfelé kalandoztunk. Körüljártuk a Furmint Feburár felhozatalának legfőbb tanulságait, és főként Tállyát és Bényét kóstoltuk körbe. Ha bírjárok még a jegyzeteket, akkor ezúttal jön minden más: Tarcal, bodrogkeresztúriak, Sárospatak, Hercegkút, régi és új nevekkel, Olaszliszka, egy ruszti kitérő, izgalmas meglepetésekkel. A mádi terembe sajnos csak zárás körül jutottam el. Gyorsan bele-bele kóstoltam ott is pár maradék palackba, de hét órába egyszerűen nem férhetett bele 93 furmintnál több. Zsurki Sanyi, Naárék, Dorogi Pisti nagyon meglepett. A Királyudvar, Bárdos Saci most sem okozott családást. De hogy mely száraz bor tetszett a legjobban? A poszt végén bizony az is kiderül, melyik volt (most is?) a nap furmintja szerintünk. Facebookon pedig várjuk a ti meglátásaitokat: melyik volt a legvagányabb furmint idén?