Tiffán Régimódi Cuvée 2019
Diszkrét bor, visszafogott illattal, kortyban kerekséggel, simasággal és egy csipet finom sóssággal. Korrektül megformált villányi alapbor, viszonylag kevés izgalommal, tényleg elég régimódi stílusban.
TIFFÁN
Tiffán Grand Selection 2000
Két Cabernet duettje. Tejcsokis, szárított paradicsomos illat. Aztán ribizlit érzek benne, keleti édes fűszerekkel ízében is, melyhez vegetálisabb paprika társul kísérőként. Kimondottan vagány fűszeressége, tüzessége és jó tapadós tanninjai miatt vadabb, nyersebb attitűd jellemző rá. Abszolút élő bor, talpon van.
Tiffán Ede Lucia 2008
(M – CF – CS a Kopárból). Lédúsan gyümölcsös illat, fűszerek, szeder és áfonya. Ízben nagyon gazdagon fűszeres , szépen föltapadó tanninok, lecsngésben igényes hordó, kávéval, étcsokival. Szép.
Tiffán Portugieser 2011
Meggyes és más pirosas gyümölcsös illat, vérrel. Ízre vékonyka ugyan, de gyümölcsei nagyon kedvessé, formássá teszik mégis. Jól iható, finom oportó, étcsokival a lecsengésben.
Tiffán Portugieser 2010
Tiffánékról nem sokat írtunk még a blogon, pedig a 90-es évek egyik legnépszerűbb villányi borászatáról van szó (az először induló nagy villányi családi borászatok közül Tiffán Edének van egyedül borász végzettsége). Mostanában pedig inkább a fiatalabb Tiffán generáció politikai, parlamenti szerepvállalásáról szokás beszélni, melynek remélhetőleg lesz a magyar borra pozitív foganatja! Nem rég, az alkoholisták lesújtó hetet töltöttek a döntően villányi fajta társaságában.
Illatban istálló, bőr és ázott avar. Ízben gyümölcsösen lágy, elég visszafogott, fanyarkás korty, picit kócos érzetű alkotókkal. Lecsengésében bőrös, füstölt sonkás ízek jellemzőek. A fajta primer gyümölcseiből lehetne több is benne. Nem érdemes óriási összetettséget várni tőle, mondjuk nyilván nem is olyannak készült.
***Demeter Zoltán: Cabernet franc stílusok
Két nehéz évjárat vizsgázik
Azok, akik közelről figyelték a tokaji ikon munkásságát, biztosan emlékeznek még, hogy volt pár évjárat, amikor Demeter Zoltán Egerből (Nagytálya) vásárolt egy helyi termelőtől kékszőlőt, amit aztán saját pincéjében készített el. A szőlő természetesen a maximalista borász kívánalmai szerint lett művelve, beérlelve, szüretelve, hogy a nagyratörő vízióknak megfelelő minőség születhessen meg belőle (a név kötelez). Élénken él bennem a 2009-es első élmény (16 v/v %), de volt egy vékonyabb évjárat, aztán ismét tetszett az ugyancsak vastag 2013-as is, most pedig két olyan évjáratot fogunk megnézni, mely ékes példája annak, hogy az elmúlt 30 év két legviszontagságosabb évjáratában is lehetett izgalmas, időtálló vörösborokat készíteni… Nézzük is meg őket közelebbről:
Stílusgyakorlatok Moseltől az Etnáig
Tar Feri kóstolója nyitja meg a tavaszt
Március végén Tar Feri barátunk jóvoltából ismét részesülhettem egy kis külföldi merülésben. Különösebb válogatás nélkül rakott össze FineWines.hu újdonságokat innen is, onnan is Európán belülről, ami nekem mindig izgalmas frissítése az ismereteknek, inspirációknak (megelőzve azt is, hogy nagyon “berozsdásodjanak” az ízlelőbimbók a kevesebb tesztelés, felfedezőút és a több otthonlét közepette). Rég nem látott ismerősök következnek Moselből, Rheingauból, az Etnáról és Rhone-ból!
*Balassa 2017
Keserédes, felemás élmények
A múltkori furmintfannál kóstolt Alionok margójára annyi információt ehhez a poszthoz azért muszáj átkötnöm, hogy a kóstoló alapvetően *Balassa István 2017-es tételeiről szólt. Legalábbis így indult, így futott neki a társaság: nagy évjárat, tehetséges tokaji borász műhelyéből. Aztán hogy, hogy nem, az élet átírta a forgatókönyvet és lelkiismeretes házigazdánk éppen azért kapott borhűtőjébe hirtelen a biztos sikerrel kecsegtető spanyol sztárok után, mert a Balassa szárazak bizony váratlanul nagy csalódást keltettek a poharakban. Ki kell mondani: egyöntetűen és mindenki…sokat várt a dűlős furmintoktól, és aztán igen keveset kapott gyümölcsből, szépségből, szerkezetből. Úgy határoztam, hogy ezt megírni tán nincs is értelme, ahogy azt is kár lenne fejtegetni, hogy a tárolás közben történt-e valami a palackokkal, vagy más palackok is így viselkednek-e. Ha egyszer tudok, utánajárok. Addig is….
Az Alión-sztori
8 érdekesség és 3 évjárat a spanyol legendával
Furmintfan-szomszéd jóvoltából februárban volt módom egyszerre három ALIONt is megkóstolni a legendás Vega Sicilia “művektől”. Az ikonikus spanyol borászat elmúlt évtizedekben elért sikereiről, érdemeiről, az *Oremus hegyaljai szerepéről ebben a posztban most kevesebb szó fog esni, de mivel olyan sokat emlegetjük referenciaként a sztárpincészet csúcsborait (a Pintiával, az Unico-val együtt), így a mai írásban pár érdekes adalékot szeretnék megosztani az Alion kapcsán, hogy aztán 3 szép évjárat jegyzetei meséljenek a sokat idézett minőségről. Tudtad például, hogy….
10 years challenge: 2014 (Vol. 2.)
Egy viszontagságos év édesei 10 év után
A pénteki száraz sor után még volt idő, kedv és persze hűtött palack néhány különlegesség erejéig. Nem csak tokajiak, külföldi borok is kerültek a pohárba. Lássuk, édesben mennyire sikerült szóra bírni a nehéz 2014-et...: