X

SZENTESI JÓZSEF

Ripka Gergely

Szentesi Öcsi Rajnai rizling 2013

 

Szeretem a Szentesi-féle cimkék világát, hadd kezdjem kivételesen ezzel. Egyszerűek, nem színesek, de a francia címkék tiszta vonalait talán nála látjuk viszont a legidőtállóbb formában (ha 100 év múlva is ilyen lesz, akkor lesz igazán értéke). Ha pincém lenne, talán nekem is valami hasonló lenne. A rajnai pedig nem csak az én kedvencem, remekül passzol napjaink bordivatjába is és emellett sokoldalú és izgalmas is. Világszerte az egyik leginspirálóbb szőlőfajta, most egy igazi innovátor borász keze nyomán… - Illatban meglepően édes süteményes, vagy mondhatjuk cukorba mártott érett trópusi gyümölcsösnek is, ha a WSET által kőbe vésett fajtajegyeket keressük. Mellette puskapor, pattintott kő. Ízben aztán beigazolódik a gyanú: ez a bor nem teljesen száraz (noha a címke erre utal). Disszonáns és zavart a korty, van benne valami tisztátalanság is talán. Ízben pici szénsav szikrázik. Szóval akad benne cukor, nem is kevés. Mellette a fajta savai is érezhetők, de valahogy mégis leválnak a borról, savanykásak, de nem adnak stabil vázat a bor mögé. Bevallom, sokkal több lendületet, egységes fókuszt és üdeséget várnék egy rajnaitól! Az alkoholja tüzessé teszi, hűtsük be jól.

 

Tovább

Ripka Gergely

Terra Hungarica – borszalon/2012.

Kóstolási jegyzetek

Van már egynéhány , autentikus borászat Magyarországon. Beszélni kell róluk és soha nem szabad többet panaszkodni, mint örülni annak, amink van! Különösen okot ad az örömre egy ilyen rendezvény, ahol a profi szervezés képes összerakni a kép darabkáit, keretbe foglalni azt, s a közönség egy helyen ennyi izgalmas és hiteles borral, borásszal tud kapcsolatba lépni. A furmintokban most sem csalódtam, a vörös kép vegyes volt most is, de talán legjobban egynémely Olaszrizlingekre sikerült rácsodálkoznom. Kóstolási jegyzetek következnek:

Tovább

Ripka Gergely

Kékfrankos-ünnep

Terra Hungarica/Kékfrankos-nap

Az In Vino Consulting és a Terroir Club újabb közös szervezésű bemutató keretében próbálta méltó módon bemutatni a hazai borászati értékek egy kisebb szeletét. Az őszi Borszalon mellett könnyen lehet, hogy tavasszal egy szűkebb tematika szerint követik a Kékfrankos-napot hasonló színvonalú bemutatók, ahol tehát nem az összes, beválasztott, természetességre és egyediségre filozófiát alapozó borászat vesz részt, mint ősszel, hanem egy kisebb, konkrétabb téma mentén lehet a borokkal ismerkedni. Ezúttal tehát legnagyobb területen termelt (kék)szőlőfajtánk, a Kékfrankos került reflektorfénybe.

Tovább

Balla Márton

Szentesi József 'A' cuvée, 2008

A nemrég kóstolt 'Öcsi' fantázianevű rajnai rizlinget a borász összeházasította héján áztatott zöldveltelinivel. Az éles savakat ez lecsiszolta, jó ihatóságot adott a bornak és barátságosabbá tette. Vaniliás aromákkal és hordóra emlékeztető ízekkel, illatokkal. Kétségkívül jobban iható, de nem olyan egyedi mint az 'Öcsi' volt. Ilyennel gyakrabban találkozok.
Szép bor, nincs hibája, de a populáris jelleg ráült picit az 'Öcsi' egyedi stílusára. Talán el kellene tenni pár évre...
Tovább

Balla Márton

Szentesi József Rajnai Rizling "Öcsi", 2008

Nem ez az a bor amitől elámulok, de ez a bor megmosolyogtat. Olyan mint az az ember aki nem cifrázza az életet, egyszerű és egyértelmű szabályok szerint él. Okosan felépített élet.
Tiszta világossárga szín. Fajtajelleges egyszerű, de szép illat. Citrusok, szárított citromfű és barackhéj, kezdeti petrolos jegyekkel.
Íze minerális, kesernyés, komoly játékos savakkal és melegítő szesszel (14%). Utóíze hosszú, mandulára emlékeztető. Mosolygok. Mert őszinte...és ez jó.
Tovább
Ősz van

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

III. Franc & Franc: november 24-25

Szakmai fórum és pincetúrák a Villányi Franc jegyében

Villány is választott magának egy csillagot. Na nem olyat, mint az egri csillag, sőt tudvalevő, hogy bikavérjük és furmintjuk sincs. Három esztendeje már, hogy a villányi borászok a Cabernet franc-t tűzték zászlajukra. Talán a legtöbb olvasónak nem újdonság, hogy hazánkban az idő ezt a fajtát igazolta jobban a két cabernet közül. Ennek jegyében 2015-ben a Cabernet franc egyik őshazájából, a Loire-völgyéből hívtak meg vendég borászokat Villányba, míg tavaly már az egész óvilágból érkeztek franc-hívő pincészetek (Friuli Gravi régió, Balkán-térség). Két éve bevezetésre került a prémium és super prémium kategória is a Villányi Franc márkanév és logó mellé (a prémiumnál max 60 hl/ha terheléssel, legalább egy éves hordós érleléssel, míg a super prémium esetében 35 hl/ha terheléssel készül, egy évet tölt hordóban és egy évet palackban, első évjárata a 2014-es volt). De mit tud a franc, ha villányi? - Nos erre keresi a választ a Franc&Franc idei eseménysorozata.

Tovább

Ripka Gergely

Időutazás bikavérben

Egri és szekszárdi klasszisok tanulságai

Nehéz téma a bikavér. Rögtön egy keserű vallomással kell kedzenem, szinte mindig hiányérzettel gondolkodom a bikavár kapcsán. Kialakult ugyan szabályozás mögötte, de nem tűnik semmilyen szempontból olyannak, amivel az átütő siker garantálható lenne Egerben (vagy akár Szekszárdon). Mert van példásul az egrieknek superior meg grand superior, de érzett már ezek között a kategóriák közt valós színvonalbeli különbségeket bárki? Talán ez a kóstoló eldönti. Az összetétel eleve túl sokféle lehet (ráadásul a magasabb kategóriánál még több fajta bonyolítja a képet). Mindez nagyban megnehezíti, hogy a bornak egységes stílusa, identitása mehessen át a köztudatba.

Tovább
Dönnhoff, Nahe.

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

Dönnhoff: rajnai a megérkezett borivónak

A komoly szőlőfajta, melyet mégis bárki megért

A rajnai-rajongóknak bizonyára nem kell bemutatni az ikonikus német pincét. Dönnhoff. - Huszonöt hektáros családi birtok, több dűlőben a Nahe-folyó mentén. Meredek domboldalak, részben vulkanikus, agyagos, palás kövekkel. Termőhely-közeli szemlélet, s mindennek mentén tiszta filozófia. Bevezető gondolatnak még annyit, hogy a németek megcsinálták azt, ami nekünk ezidáig egyik fajtánkkal sem sikerült: eredeti és egyszerre szerethető bort készíteni a fajtájukból, mely evidens igazodási pont az egész világ számára. Mert akárhány ismerősömnek (laikus vagy szakmabeli) mutatok német rajnait, a hatás mindig ugyanaz: „Hu, ez nagyonjó!”.

Tovább