X

ÓDON

Ripka Gergely

Tombor István Juhfark Barrik 2007.*

Korábban már írtam egy meglepően sötét, szinte barnás árnyalatú, szép kis juhfarkról, melyet Tombor Pista bácsi készített. Olyan ő, mint egy 'köveskáli Kaló Imre'. Igazi ritka egyéniség (illetve a párhuzamot erősítendő: nála egy 2002-es Irsai vagy Chardonnay még olyan masszívan áll a talpán, hogy az ember eltöpreng, ezeket a borokat miért nem ismerik a nagy borítészek, meghatározó borsznobok...bizonyára tán nem is értenék, bár egy vakszakaszban talán leesne az álluk, nem tudom. Az ő borait sem WSET kritériumok szerint kell értékelni, hisz Kaló Imréjéhez hasonlóan szélsőségesek. A címke sem oly dekoratív, de nem is kér sokat boraiért). Kifogyhatatlan sztorikészlete van az elmúlt 20-30 év valamennyi magyar borágazati szereplőjéről. Kereste már meg őt is piacvezető kereskedő többször, hogy adja el a lelkét, de miért is tenné. Aki egyszer kóstol nála, mauzóleumszerű kóstolótermében (mely egyúttal a pince meghosszabításaként lényegében a nappali is), egyhamar nem felejti el az élményt, s megismerheti a magyar borvalóság egyik leghitelesebb oldalát. Élete párjával, Irma nénivel művelik a szőlőt. Ha kedves vendég érkezik, néha előkerül a vadászpuska, és estére Irma néni elkészíti a legfrenetikusabb vadpörköltöt nokedlivel, amit csak el lehet képzelni (nem lehet michelin csillagokkal kifejezni az élményt). Közben nagy nevetések, a szókimondó öregek sztorizásától. Sokszor az emberek minél egyszerűbben élnek, annál kedvesebbek (ügyet sem vetnek a vesztébe rohanó világgal). Egyben ő az első 40 év fölötti úriember, akitől azt hallhatjuk, hogy a pálinka úgy finom, ha kevesebb benne az alkohol....(pálinkarajongóknak hamar kiderül az ok is, - összefonódnak a szálak...Panyik tanárnő is töltött itt szakmai gyakorlatokat). Irma néni nevét viselő házi gyógynövény likőr, az Irmikum pedig igazi unikum, mégis fényévekkel többet ad, mint az Unicum.
Kicsit bizarr párosításnak hangozhat a juhfark és a barrik így együtt, de nem kell megijedni! Komoly, érett bor, sajátosan krémes textúrával. Érdekes lenne egy barrik Chardonnay sorban elrejteni. Vajas illat, krémes, szinte édeskésen vaníliás, barrikhordós íz, de klasszikus, hagyományos ízekkel, megőrizve a helyi borokra jellemző férfias savakat, ásványokat. Meg kell ismerni mindenkinek a vegytiszta (hibátlan, mégis izgalommentes) technoborok mellett az ilyen bort is, amilyenre már talán csak a nagy öregek képesek. Lecsengésében olajos magvak bukkannak föl, mogyoróval. Felejthetetlen, sajátos bor.

Tovább

Ripka Gergely

Tombor István Köveskáli Juhfark Válogatás 2006

A juhfark egy szolídabb, egyszerűbb verziója, melyben az a szép, hogy nem próbál felnőni somlói társaihoz, hanem a maga módján akar szépnek tűnni. Színe egész sötét, barnába hajló. Illatban a fajtára jellemzően édeskés, virágos jegyekkel találkozunk, ám ízében szokatlanul krémes textúrát kapunk. Közben a savak is juhfarkosan erőteljesek, melyhez az egyensúly kedvéért kellemes zamatosság is párosul.

Tovább

Ripka Gergely

Takács Lajos: Tokaj először, Somló utoljára

Új álmok Hegyalján, utolsó emlékek Somlóról

Takács Lajos a mai magyar borszíntér egyik legfurább, legsajátosabb figurája. Úgy beszél a borról, ahogy senki más: kicsit flegmán, kicsit naívan, kicsit lazán, kicsit szerényen, kicsit alázattal, de mindig kendőzetlenül és tömören. Nem misztifikál túl semmit, nincsenek lózungok és nagyotmondások, s a borai is ilyen tiszták és őszinték. Aki ismeri ezt az embert, tudja, milyen egyedi nyelvet is beszél. Ma már kevésbé van hírértéke a ténynek, hogy Takács Lajos, a somlói kultborász, elhagyta azt a termőhelyet, ahol együtt élt évekig a szőlőjével, s melyet ő épített, s mely talán őt is halhatatlanná tette. Nem érdekli már Somló. A területek szétszóródtak, a ház pedig gyermekeire vár, hogy majd örökségként döntsenek a sorsáról. Immár viszaköltözött szülőföldjére, Hegyaljára. De mit is csinál ott és milyenek ma ritkaság számba menő somlói borai? Elmeséljük szépen sorban.

Tovább
Új pince Erdőbényén - Préselő...poszt hamarosan ;)

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

Kardos Gábor – gyorsszemle

Önálló mádi utakon

Kalandozunk tovább Mádon, a borvidék tán legfelkapottabb településén. Kardo Gábor neve sokak számára csenghet ismerősen a pesti borbár univerzumból (de a mádi színtéren akár a régieknek is). Az egyik legfelkapottabb borbárlánc első üzletének vezetője volt évekig. Édesapja mádon vezetett kocsmát, aztán ahogy Gábor színre lépett igyekezett a házi bort megtölteni minőségi tartalommal és a Kardos Pince megindult a hazai és a nemzetközi piacokon (2009 körül). Sok év telt el. - A kocsmából mostanra borbár lett, modern enteriőrrel, mádi sajttal és természetesen kimért bor helyett immár letisztult dizájnnal csomagolt és okosan felépített mádi szortimenttel. A nagyszerű elhelyezkedésű kis vendéglátóhely üzemeltetésére persze nehéz feladat csapatot találni ezen a környéken, a fix nyitvatartás egyelőre várat magára. Gábor az a fajta borász figura, akinek konkrét víziói vannak Tokajról, Mádról és saját szerepeiről, saját brandjének esélyeiről. Korábbi munkahelyeinek is köszönhetően remekül átlátja a piacot és sok olyan ziccert észrevesz, melyet mások, akik egész életüket a borvidéken töltik, sajnos talán soha nem fognak meglátni. Kóstoltunk is: 

Tovább

Ripka Gergely

Lenkey Géza – gyorsszemle

Szólóban és Takács Lajossal

A cím nem éppen szerencsés. Lenkey Géza borait ugyanis nem szabad gyorsan kóstolni. Meg kell adni nekik a türelmet. Érlelt tokajiak, melyek eleve maguk is hosszan készülnek, hosszú időt töltenek hordóban, míg a borász türelmesen vár (némileg szembemenve a piac elvárásaival). Vállaltan és büszkén készíti ezeket a borokat, melyet részben talán épp a piac, talán a családi változások alakítottak így: egyrészt ugyebár Gézának egy hirtelen életmódváltást jelentett a mádi birtok (édesapja halálával), de úgy döntött nem adja fel ezt a hagytékot, másfelől pedig Géza nem is szeretné elkapkodni a borok piacra dobását. Más a cél, más az ember is, mint a legtöbb pincénél. Most először jártam Gézánál, s kibe botlik nála a látogató, hát nem a jó Takács Lajosba?

Tovább
Hölgyeim és uraim: íme, a 10 pontos borélmény.

Ripka Gergely

Tovább