X

MAYER

Ripka Gergely

A burgundi-legenda nyomában

Néha megtaláljuk, többnyire keressük egy életen át

Merthogy az én véleményem az, hogy a titok az, hogy maga az örökös kincskeresés teszi igazán romantikussá a borkedvelő közönség számára a Burgundi-legendát. A világ legfontosabb borvidéke (a szakértők értékrendje szerint), ahol a termőhelyi gondolkodás éteri magasságokig jutott, ahol összeállt minden körülmény, amitől egy borvidék évszázadokon át izgalmas és keresett lehet. Ahova csak a beavatottak érezhetik úgy egyszer-egyszer az életben, hogy megérkezhettek. Burgundia sikere ma is töretlen, a termelők és borászatok szinte bármilyen árért el tudják adni portékájukat, hisz eleve kis palackszámban készülnek a borok és óriási a kereslet erre a legendára.

Tovább

Ripka Gergely

Mayer Kopár 2009

Ritkán kerül szóba Mayerék Kopárja. Pedig a kiválónak kikiáltott villányi termőhelyen bár nem jutott sok szőlésznek hely, azért Mayer Márton is a kezdetek óta kiveszi részét a dűlő históriájának írásában.  Ráadásul az ékezettől sem kellett megfosztani soha az ő Kopárját. Illatában van némi lakkos illó, hordós fűszerekkel, vaníliával, mákkal. Sűrű, étcsokis, kellően koncentrált íz, kissé direkt fássággal, tipikus villányi mayhem-vörös jegyekkel. Meleg, rumos, érett bor.

Tovább

Ripka Gergely

Mayer Cabernet sauvignon 2009

Igazi régi vágású villányi darab Mayeréktől. Barnásodó szélű a megjelenése. Illatában megnyerő tejszín, mák és szeder. Jó állagú tanninok, szépen integrált hordóval, meglepő egyensúllyal. Szép délies vörösbor.

Tovább

Ripka Gergely

Mayer Cabernet sauvignon 2009

Barnásodó szél. Illatában megnyerő tejszín, mák és szeder. Jó állagú tanninok, szépen integrált hordóval, meglepő egyensúllyal. Szép délies vörösbor.

Tovább

Ripka Gergely

Magyar borok színe-java/ Vol. #3

olvasnivaló egy hosszú hétvégére

A napokban idén is megrendezésre került a Kőérberki úti főhadiszálláson a Bortársaság Bortavasz nevű partnertalálkozója, ahova egyébként borszakírók is meghívást szoktak kapni. Tavaly is zsúfolt és szerintem elég nagy sikerű volt a rendezvény. Idén is nagyjából 50 hazai borász, közel 150 bora közül lehetett csemegézni, méghozzá egy elég komoly merítésből (+külföld és a pálinkák, de azokra sajnos már nem maradt energiám). Olyan mint egy szakmai borfesztivál (Gianniék mérték mellé az etyeki szalonnát és sonkát). Ezeken a rendezvényeken mindig jó az esély ígéretes hazai gyöngyszemek kifigyelésére, de még nagyobb öröm, hogy olyan borászorgánumokkal lehet személyesen szót váltani, mint Bussay László, Németh Attila Gábor vagy ifj. Franz Weninger. Fehér kör, vörös kör, édes kör (beépítve a fehérek közé). Jó hír azoknak, akik az én terjengős bevezető okfejtéseim helyett szívesebben olvasnak a 4 napos hétvégén száraz borleírásokat (pár édessel) - íme a maratoni sor:

Tovább

Ripka Gergely

Mayer Kopár 2008.*

A másik komolyabb borászat, mely hagyományaihoz híven nagyon régóta készít az emblematikus villányi dűlőből csúcsbort, az Mayer Mártoné (ez a bor 100 % Kopár...). Kevéssé van szem előtt, nyilván nem is annyira fölkapott tétel, mint Gere Attiláé, de az ára is valamivel alacsonyabb. Sokan szeretik, és nem véletlenül. Kábernés fűszerözön: mák és paprika. Ízben barrikos teltség, kissé édeskés korty. Nagyon fűszeres és nagy testű bor. Keresgélni kell egyensúlyait. Egyelőre elegánsnak épp nem feltétlenül mondanám, de lehet, hogy ez csak az időn múlik. Komoly és meleg hordófűszerek szövik át most a bor egészét. A 7-es Ördögárok mellett most kevésbé győzött meg ez a fajta nagybor.

Tovább

Ripka Gergely

Jóvétel - Top 12/#20

Megvolt Márton-nap. Itt vannak az évjárat első borai is,aki nem kóstolja meg, az egy évig szomjazik. Sorban érkeznek az első 2010-es óborok is, egyelőre mindkettő a friss gyümölcsösségről szól. Azoknak az olvasóknak próbálnék ebben a sorozatban időnként naprakész tippeket adni, akik szeretik a borokat, de a minőség mellett szeretnek figyelni az árra is...tehát gyakorlatilag mindenkinek hasznos lehet, hisz a borok árának ma már egyre inkább csak a csillagos ég az, ami határt szabhat. Persze a sokat emlegetett, jól hangzó ár/érték arány kifejezés igen sokféleképp értelmezhető. Lehet egy komoly Furmint is olyan, hogy 4 db 1000 Ft-os borért sem cserélné el az ember azt az egy palackot. Lesznek tehát a sorozatban drága és olcsó borok is, az élmény mértéke lenne a döntő (mi más?). Időről-időre szeretnék összeállítani egy 12-es csokrot/kóstolási sort azokból a vörös, fehér, rozé és édes borokból, melyeket jóvételnek tartok (némi borkereskedelmi rálátással).

Tovább

Ripka Gergely

Mayer villányi Rosé 2011

Sok kritikát kaptak a rosék az idén mindent elárasztó 2010-esek kapcsán. Eleinte nem értettem mire a nagy fanyalgás (nem iszom sok rosét, de van, hogy jól esik), aztán ahogy a poharamba került egyik-másik régebben is bevált tétel, úgy egyre inkább tudtam azonosulni a fölfogással, hogy a mostoha évjárat (bevallott/be nem vallott) kármentői kerültek alapvetően palackokba. Egyre jobban elment a kedvem a roséktól. Savas fröccsalapok, mely a nyári fesztiválokon kiválóan betöltötték trendhangoló szerepüket (és talán inkább lássuk egyre több helyen ezt, mint a boros kólát). Különösen szerettem ilyenkor a csak rosét fogyasztó vevők kedvenc kérdését: "mi a különbség egyik és másik rosé között, melyik a (leg)jobb stb?" Érzem ezt megerősítve most is, amikor egy sokkal bíztatóbb évjárat nyilván nem mérvadó, mégis kedvesebb roséit lehet már kóstolgatni. Csavarzáras. Savanykás málnás cukor, epres blendy fogkrém és gyermekkorom egyik rózsaszín, valószínűleg szintén eperrel/málnával ízesített felhörpintős szirupos, ragacsos orvossága jut róla eszembe. Másnapra kifakul, kissé fehérborossá változik a bukéja sok trópusi gyümölccsel. A pohárban idővel elkezd gyöngyöket képezni a szép, halvány hagymahéj színű bor. Savai egyáltalán nem metszenek, de elegen vannak. Zamatos, jól kortyolható rosé, a kortynak van eleje, közepe, vége, nem légiesen áttetsző, bár nem is hosszú és nem meglepő módon a megszokott pirosas gyümölcsözönt mutatja, amit az illat ígért. Magában is meg lehet inni, sőt lágysága talán inkább úgy érdemes fogyasztani szerintem. Nőies bor.

Tovább

Ripka Gergely

Lenkey Géza – gyorsszemle

Szólóban és Takács Lajossal

A cím nem éppen szerencsés. Lenkey Géza borait ugyanis nem szabad gyorsan kóstolni. Meg kell adni nekik a türelmet. Érlelt tokajiak, melyek eleve maguk is hosszan készülnek, hosszú időt töltenek hordóban, míg a borász türelmesen vár (némileg szembemenve a piac elvárásaival). Vállaltan és büszkén készíti ezeket a borokat, melyet részben talán épp a piac, talán a családi változások alakítottak így: egyrészt ugyebár Gézának egy hirtelen életmódváltást jelentett a mádi birtok (édesapja halálával), de úgy döntött nem adja fel ezt a hagytékot, másfelől pedig Géza nem is szeretné elkapkodni a borok piacra dobását. Más a cél, más az ember is, mint a legtöbb pincénél. Most először jártam Gézánál, s kibe botlik nála a látogató, hát nem a jó Takács Lajosba?

Tovább
Hölgyeim és uraim: íme, a 10 pontos borélmény.

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

„Ez a szabályozás hagyja az embereket dolgozni”//2.

Mészáros László az aszú új termékleírásáról

A február a furmint hónapja, mely vállaltan egy száraz furmintokról szóló eseménysorozat, egy hónapon át. Szembe kell azonban néznünk a ténnyel, hogy Tokaj még mindig inkább a világ legjobb édes borának, az aszúnak a hazája. Ez tette naggyá és a furmint tehetsége is ezekben a különleges minőségű borokban érhető tetten a legszebben Hegyalján. Folytatódik interjúnk Mészáros Lászlóval, a Disznókő birtokigazgatójával, aki az aszú 2013-as újragondolt termékleírásában fontos reformer szereplőként vett részt. Interjúnk első részében alaposan végigkövettük vele a feldolgozás főbb mozzanatait, illetve, hogy az új szabályozás mennyivel logikusabb arányokat ír elő a régihez képest. Ma az aszú erjedésének és érésének több évszázados titkairól, aszústílusokról, az esszencia és a koncentráció kérdéseiről a piac tükrében, a puttonyszámok szerepéről és a mai termékleirás szerencsés vagy épp hézagos aspektusairól lesz szó:

Tovább

Ripka Gergely

„Ez a szabályozás hagyja az embereket dolgozni”//1.

Mészáros László az aszú új termékleírásáról

Tokaj-Hegyalján a Hegyközségi tanács döntésének nyomán, miniszteri döntéssel 2013-ban megváltozott a szabályozás az aszú körül. Annak idején erről sokat cikkeztek, de a változásokból szinte csak két info ment át a köztudatba: az aszúnak 120 g/l fölötti cukortartalommal kell rendelkeznie, és hogy a 3 és 4 puttonyos aszú ezzel meg is szűnt. Ennél azért többről van szó, melynek most kezd igazán visszhangja lenni, hogy egyrészt átmegy a gyakorlatba, másrészt sokan sokféleképp vélekednek arról, mi is a szerepe Tokajban (és a nagyvilágban) az aszúnak, a világ legjobb természetes édes borának.

 

Tovább
Rákóczi Aspremont Kúria, Mád

Ripka Gergely

Tovább