X

KUNSÁG

Ripka Gergely

Gedeon Aranysárfehér 2009.

Illatában édes fehér gyümölcsök, friss és kicsattanó (pedig azért nem fiatal). Olajos magok és császárkörte. Ízben diszkrét sav, sok gyümölcs, rövidke íz, üdítő jelleg. Szép arányok, korrekt alföldi bor, szinte félszáraz lágysággal, zamattal (ezért savérzékenyek se tartsanak tőle).

Tovább

Ripka Gergely

Gedeon Sauvignon blanc 2011

Színtelen fehérbor ugyancsak a mindennapokra. Illata elvárt fajtajegyeket mutat: vágott fű, bodza, egy kevéske gyógynövényes jelleggel. Ízben szinte félszáraz. Vagy maradt benne egy kis cukor, vagy ennyire kevesen vannak a savak, de ez is egy újabb 11-es bor, mely a 10-esek kemény citrusai után kicsit szerényebbnek hatnak a kelleténél. Friss, almás érzetű az ízmaradék.

Tovább

Ripka Gergely

Gedeon Kékfrankos Rosé 2010

Így nyáron mi is kicsit pihenünk, kevesebb a nagyobb bejegyzés, de ebben a rovatban azért néha-néha kapnak helyet újdonságok is. Ilyenkor mi is inkább a magunk örömére borozgatunk, inkább a frissítőknek jut több szerep. Ilyen volt ez a könnyű kunsági rosé is az izsáki Gedeontól. Klasszikus lazacszín. Illatban hasonlóan megszokott tutti-frutti, erdei szamóca, fanyarkás jelleget sugalló, friss érzet. Ízben finom, citrusos savhangsúly, de mégis harmónikusabb (a Konyárihoz képest például). Nem áttetsző rosé, - a savak mellé kellő mélység, intenzitás, tartalom társul, amitől nem unalmas. Izgalmassá számomra az illatban is, ízben is megjelenő fűszeres, vágottfüves jegyek teszik (végre nem egy málnakivonat jellegű rosébor). Alkoholja kellően alacsony (11,5). Hossza is sejteti, hogy nem tucatosé, hanem annál kicsivel több, mely étel mellett is, magában is, fröccsben is megállja a helyét (függetlenül attól, hogy mennyire fajélesztős, mennyi palack készült belőle stb). 2008-ban Frittmannék, 2009-ben a Fonték, 2010-ben pedig Gedeonék is egyértelműen bizonyították nekem, hogy (Kékfrankos) Roséban az Alföld valóban fontos tényezőnek számít (amiért nem is kell nagyon költekezni sem).

Tovább

Ripka Gergely

Jóvétel - Top 12/#4

Egy újabb karton bor, mely megéri az árát

Azoknak az olvasóknak próbálnék ebben a sorozatban időnként naprakész tippeket adni, akik szeretik a borokat, de a minőség mellett szeretnek figyelni az árra is...tehát gyakorlatilag mindenkinek hasznos lehet, hisz a borok árának ma már egyre inkább csak a csillagos ég az, ami határt szabhat. Persze a sokat emlegetett, jól hangzó ár/érték arány kifejezés igen sokféleképp értelmezhető. Lehet egy komoly (4-5 ezer Ft-os) Furmint is olyan, hogy 4 db 1000 Ft-os borért sem cserélné el az ember azt az egy palackot. Lesznek tehát a sorozatban drága és olcsó borok is, az élmény mértéke lenne a döntő (mi más?). Időről-időre szeretnék összeállítani egy kb. egész hónapra elegendő 12-es csokrot/kóstolási sort azokból a vörös, fehér, rozé és édes borokból, melyeket jóvételnek tartok (némi borkereskedelmi rálátással).

Tovább

Ripka Gergely

Jóvétel - Top 12/#3

Egy újabb karton bor, mely megéri az árát

Azoknak az olvasóknak próbálnék ebben a sorozatban időnként naprakész tippeket adni, akik szeretik a borokat, de a minőség mellett szeretnek figyelni az árra is...tehát gyakorlatilag mindenkinek hasznos lehet, hisz a borok árának ma már egyre inkább csak a csillagos ég az, ami határt szabhat. Persze a sokat emlegetett, jól hangzó ár/érték arány kifejezés igen sokféleképp értelmezhető. Lehet egy komoly (4-5 ezer Ft-os) Furmint is olyan, hogy 4 db 1000 Ft-os borért sem cserélné el az ember azt az egy palackot. Lesznek tehát a sorozatban drága és olcsó borok is, az élmény mértéke lenne a döntő (mi más?). Időről-időre szeretnék összeállítani egy kb. egész hónapra elegendő 12-es csokrot/kóstolási sort azokból a vörös, fehér, rozé és édes borokból, melyeket jóvételnek tartok (némi borkereskedelmi rálátással).

Tovább

Ripka Gergely

Frittmann Rozé 2009.

A visszafogott, de elmaradhatatlan szamóca és málnaillat mellett kis körömlakkosság jellemzi az első illatokat. Megnyerően rozés savak, végtelen gyümölcsösség, üdítő szikárság a legfineszesebb kunsági rozé új évjáratától.

Tovább

Ripka Gergely

Frittmann Cserszegi Fűszeres 2009.

Két jellemzően illatos fajtánknak, a Piros Tramininek és az Irsai Olivérnek a keresztezéséből jött létre ez a jellemzően magyar szőlőfajta. Különösen az alföldi tájra vált jellemzővé az idők során e kedves, ellenálló, edzett, szikár borokat adó fajtánk. Talán nem meglepő, hogy a jó Cserszegi is mindig illatos, muskotályos, friss, és ropogós savakkal jellemzhető. A Frittmann fivérek régóta megbízható forrást jelentenek, ha kunsági borokról van szó, és egy kellemes hétköznapesti borra van szükség, hisz akár Irasairól, akár rozéról van szó, boraik üdítö savszerkezete egyedülálló a hazai felhozatalban. Persze nem kell óriási távlatokat, tölgyes mélységeket várni boraiktól.
Ízben intenzív, fajtajelleges, pikáns savakkal rendelkező fehérbor. Nagyon jólesik inni, de ha szódát adunk hozzá a nyári melegben, sem sértődik meg. Élénk savai, fűszeres zamatai miatt magyaros halételek, szárnyasok mellett, párásra hűtve az igazi.

Tovább

Ripka Gergely

Kardos Gábor – gyorsszemle

Önálló mádi utakon

Kalandozunk tovább Mádon, a borvidék tán legfelkapottabb településén. Kardo Gábor neve sokak számára csenghet ismerősen a pesti borbár univerzumból (de a mádi színtéren akár a régieknek is). Az egyik legfelkapottabb borbárlánc első üzletének vezetője volt évekig. Édesapja mádon vezetett kocsmát, aztán ahogy Gábor színre lépett igyekezett a házi bort megtölteni minőségi tartalommal és a Kardos Pince megindult a hazai és a nemzetközi piacokon (2009 körül). Sok év telt el. - A kocsmából mostanra borbár lett, modern enteriőrrel, mádi sajttal és természetesen kimért bor helyett immár letisztult dizájnnal csomagolt és okosan felépített mádi szortimenttel. A nagyszerű elhelyezkedésű kis vendéglátóhely üzemeltetésére persze nehéz feladat csapatot találni ezen a környéken, a fix nyitvatartás egyelőre várat magára. Gábor az a fajta borász figura, akinek konkrét víziói vannak Tokajról, Mádról és saját szerepeiről, saját brandjének esélyeiről. Korábbi munkahelyeinek is köszönhetően remekül átlátja a piacot és sok olyan ziccert észrevesz, melyet mások, akik egész életüket a borvidéken töltik, sajnos talán soha nem fognak meglátni. Kóstoltunk is: 

Tovább

Ripka Gergely

Lenkey Géza – gyorsszemle

Szólóban és Takács Lajossal

A cím nem éppen szerencsés. Lenkey Géza borait ugyanis nem szabad gyorsan kóstolni. Meg kell adni nekik a türelmet. Érlelt tokajiak, melyek eleve maguk is hosszan készülnek, hosszú időt töltenek hordóban, míg a borász türelmesen vár (némileg szembemenve a piac elvárásaival). Vállaltan és büszkén készíti ezeket a borokat, melyet részben talán épp a piac, talán a családi változások alakítottak így: egyrészt ugyebár Gézának egy hirtelen életmódváltást jelentett a mádi birtok (édesapja halálával), de úgy döntött nem adja fel ezt a hagytékot, másfelől pedig Géza nem is szeretné elkapkodni a borok piacra dobását. Más a cél, más az ember is, mint a legtöbb pincénél. Most először jártam Gézánál, s kibe botlik nála a látogató, hát nem a jó Takács Lajosba?

Tovább
Hölgyeim és uraim: íme, a 10 pontos borélmény.

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

„Ez a szabályozás hagyja az embereket dolgozni”//2.

Mészáros László az aszú új termékleírásáról

A február a furmint hónapja, mely vállaltan egy száraz furmintokról szóló eseménysorozat, egy hónapon át. Szembe kell azonban néznünk a ténnyel, hogy Tokaj még mindig inkább a világ legjobb édes borának, az aszúnak a hazája. Ez tette naggyá és a furmint tehetsége is ezekben a különleges minőségű borokban érhető tetten a legszebben Hegyalján. Folytatódik interjúnk Mészáros Lászlóval, a Disznókő birtokigazgatójával, aki az aszú 2013-as újragondolt termékleírásában fontos reformer szereplőként vett részt. Interjúnk első részében alaposan végigkövettük vele a feldolgozás főbb mozzanatait, illetve, hogy az új szabályozás mennyivel logikusabb arányokat ír elő a régihez képest. Ma az aszú erjedésének és érésének több évszázados titkairól, aszústílusokról, az esszencia és a koncentráció kérdéseiről a piac tükrében, a puttonyszámok szerepéről és a mai termékleirás szerencsés vagy épp hézagos aspektusairól lesz szó:

Tovább

Ripka Gergely

„Ez a szabályozás hagyja az embereket dolgozni”//1.

Mészáros László az aszú új termékleírásáról

Tokaj-Hegyalján a Hegyközségi tanács döntésének nyomán, miniszteri döntéssel 2013-ban megváltozott a szabályozás az aszú körül. Annak idején erről sokat cikkeztek, de a változásokból szinte csak két info ment át a köztudatba: az aszúnak 120 g/l fölötti cukortartalommal kell rendelkeznie, és hogy a 3 és 4 puttonyos aszú ezzel meg is szűnt. Ennél azért többről van szó, melynek most kezd igazán visszhangja lenni, hogy egyrészt átmegy a gyakorlatba, másrészt sokan sokféleképp vélekednek arról, mi is a szerepe Tokajban (és a nagyvilágban) az aszúnak, a világ legjobb természetes édes borának.

 

Tovább