Lappangó illóval indul, aztán mély, komplex és nemes illat bontakozik ki, fehér csokival, nugáttal. Hosszú, karakteres tokaji íz, magas cukor, körtés, almás jegyek, kis hordóvanília, ami némileg ráül az egyébként fiatal bor ízére. Profi tokaji bor, egy gyönyörű évből, a pince amolyan védjegyszerű édesbora.
Teás, mézes illat, kicsit diszkrét és nem igazán kifejező, új sportcipős jelleggel. Viszont komoly íz, hordós, koncentrált, magas cukor, sok sav, érett almatermésűek díszítik. Izgalmas és modern késői szüret… Tisztaság és egy remek évjárat érződik benne, szuper egyensúllyal. Másodszor kóstolom, elsőre tetszett jobban. Andrea napra tökéletes!
Sárospataki család, kádárműhely, hercegkúti pince. Izgalmas aromatika: fehér őszibarack, alma, körte, csillagánizs, kömény, menta. Szép, magas szerkezet, parádés egyensúly, így a sok cukor mellett is lendületes édes bor.
...És hercegkút is Tokaj!
Mikor júliusban azt a bizonyos hetet eltöltöttem Hegyalján, feltett szándékon volt, hogy pár napot eltöltök végre a titokzatos északon is. Nem nagyon térképeztem még föl Tolcsvát, Liszkát, de Sárospatakot és Sátoraljaújhelyet sem. Ami fájdalmas, de sajnos amellett, hogy igaz, nem is változott sokat ezúttal sem. Az időpontegyeztetéseknek köszönhetően csupán egyetlen pincével sikerült konkrétumban maradni. - Hörcsik Richárd neve boros körökben talán nem elsősorban a borkészítés oldaláról lehet ismerős. Családi vállalkozásban ők készítik Sárospatakon a Dynamis logóval ellátott hordókat. Kádár lévén számomra szinte kötelező kérdés minden borász felé, hogy milyen hordókat használ és mik a tapasztalai. Nekem nagyon sok jó borélmény kötődik ezekhez a hordókhoz, és sok nagyobb kádáripari cég hordójával ért már csalódás. Dynamissal jóval kevesebb. De ma nem a hordók titkairól lesz szó (talán majd egyszer…).
Két nehéz évjárat vizsgázik
Azok, akik közelről figyelték a tokaji ikon munkásságát, biztosan emlékeznek még, hogy volt pár évjárat, amikor Demeter Zoltán Egerből (Nagytálya) vásárolt egy helyi termelőtől kékszőlőt, amit aztán saját pincéjében készített el. A szőlő természetesen a maximalista borász kívánalmai szerint lett művelve, beérlelve, szüretelve, hogy a nagyratörő vízióknak megfelelő minőség születhessen meg belőle (a név kötelez). Élénken él bennem a 2009-es első élmény (16 v/v %), de volt egy vékonyabb évjárat, aztán ismét tetszett az ugyancsak vastag 2013-as is, most pedig két olyan évjáratot fogunk megnézni, mely ékes példája annak, hogy az elmúlt 30 év két legviszontagságosabb évjáratában is lehetett izgalmas, időtálló vörösborokat készíteni… Nézzük is meg őket közelebbről:
Tar Feri kóstolója nyitja meg a tavaszt
Március végén Tar Feri barátunk jóvoltából ismét részesülhettem egy kis külföldi merülésben. Különösebb válogatás nélkül rakott össze FineWines.hu újdonságokat innen is, onnan is Európán belülről, ami nekem mindig izgalmas frissítése az ismereteknek, inspirációknak (megelőzve azt is, hogy nagyon “berozsdásodjanak” az ízlelőbimbók a kevesebb tesztelés, felfedezőút és a több otthonlét közepette). Rég nem látott ismerősök következnek Moselből, Rheingauból, az Etnáról és Rhone-ból!
Keserédes, felemás élmények
A múltkori furmintfannál kóstolt Alionok margójára annyi információt ehhez a poszthoz azért muszáj átkötnöm, hogy a kóstoló alapvetően *Balassa István 2017-es tételeiről szólt. Legalábbis így indult, így futott neki a társaság: nagy évjárat, tehetséges tokaji borász műhelyéből. Aztán hogy, hogy nem, az élet átírta a forgatókönyvet és lelkiismeretes házigazdánk éppen azért kapott borhűtőjébe hirtelen a biztos sikerrel kecsegtető spanyol sztárok után, mert a Balassa szárazak bizony váratlanul nagy csalódást keltettek a poharakban. Ki kell mondani: egyöntetűen és mindenki…sokat várt a dűlős furmintoktól, és aztán igen keveset kapott gyümölcsből, szépségből, szerkezetből. Úgy határoztam, hogy ezt megírni tán nincs is értelme, ahogy azt is kár lenne fejtegetni, hogy a tárolás közben történt-e valami a palackokkal, vagy más palackok is így viselkednek-e. Ha egyszer tudok, utánajárok. Addig is….
8 érdekesség és 3 évjárat a spanyol legendával
Furmintfan-szomszéd jóvoltából februárban volt módom egyszerre három ALIONt is megkóstolni a legendás Vega Sicilia “művektől”. Az ikonikus spanyol borászat elmúlt évtizedekben elért sikereiről, érdemeiről, az *Oremus hegyaljai szerepéről ebben a posztban most kevesebb szó fog esni, de mivel olyan sokat emlegetjük referenciaként a sztárpincészet csúcsborait (a Pintiával, az Unico-val együtt), így a mai írásban pár érdekes adalékot szeretnék megosztani az Alion kapcsán, hogy aztán 3 szép évjárat jegyzetei meséljenek a sokat idézett minőségről. Tudtad például, hogy….
Egy viszontagságos év édesei 10 év után
A pénteki száraz sor után még volt idő, kedv és persze hűtött palack néhány különlegesség erejéig. Nem csak tokajiak, külföldi borok is kerültek a pohárba. Lássuk, édesben mennyire sikerült szóra bírni a nehéz 2014-et...: