Pár nappal ezelőtt már látogatást tettünk Tarcal keresztúri pincesorán, akkor az ifjú Páll Rolandhoz tértünk be. Ezúttal egy nem kevésbé fiatal tehetség, Keresztes Ákos pincéjébe juthattunk be, aki talán még inkább manufakturális és szerény körülmények közt űzi borász hivatását. Hajdan a mára híres Patriciusnál - mondhatjuk, hogy szinte - együtt rugaszkodtak neki a tokaji borkészítésnek (olyan nagy sikerű borokkal, mint a 2006-os furmintja a pincének, mely az alapfurmintok egyik prototípusa volt anno, zajos sikerekkel a blogszférában). A fiatal borász később a Degenfeldet is megjárta, de aztán Ákos vendégházzal kiegészülő tarcali pincéjében, független borászként (párjával közösen) faggatja is a Tokaji-hegyet. Kevéssé ismert dűlőik Tarcal körül helyezkednek el: Lestár és Vigyorgó. Kóstoló után sétáltunk is egyet a lemenő tavaszi nap fáradt fényei mellett megvizslatva a dűlőket.

Örömteli, ahogy kezd élettel megtelni Tarcal keresztúri pincesora. Az ifjú Páll Roland például édesapja pincéjét és borászatát vette át, örökölte meg, aki szépen katalogizált évjáratsorral büszkélkedhet a rendszerváltás előtti időkből. Sétál az ember Roland után a pincében és olyan számokba botlik, krétával felírva, hogy 1996, 1985... A hordókba pedig annak a falunak a címere van gondosan belefaragva, ahonnan a szőlő származik. Hasonlóan gazdag saját bortrezorral és megőrzött eszköztárral a kis családi pincék közül csak nagyon kevesen büszkélkedhetnek. Mélyen a hegybe vájt pince, amolyan klasszikus ódon vájt hegyaljai érlelőpince, vastag pincepenésszel. De a borok jelentős része ma már egy másik feldolgozóban készül sterilebb körlmények közt gondozva. A látványos pince megmaradt kóstolóhelyiségnek, illetve trezornak. Roland végtelenül szerény fiatal borász, aki kijárta a borászati iskolákat, megjárta a borvilágot gyakornokként, aztán pár komolyabb környékbeli nagyobb borászatot is, mire végül teljes gőzzel belevetette magát a saját borok készítésébe.
A pince hangulata, a jelenlegi borok karaktere, Roland folyton mosolygó, optimista tekintete mind prózaian mesélik el a nylítszívű látogatónak, hogyan is zajlott/zajlik a rendszerváltás Tokaj-Hegyalján az egymást váltó generációkban, a fejekben, a borokban. Egy ideje terveztem ezt a látogatást, aztán ennek a posztnak a megírását is. Csúszott mindkettő egy kicsit (sorry), hát íme: