A Tarcali Bűbájos Hétvégén idén vettem részt először. Felejthetetlen két napot tölthettem egyik kedvenc hegyaljai településemen: gyönyörű fekvés a Tokaji-hegy lábánál, vendégszerető borászok, akik szinte mind többgeneráció mentén kötődnek Tarcalhoz, de közben nyitottak a korszellemre is. Nincs is jobb települési imázs, mint a helyiek összefogása: legtöbbször nagyokat akarunk álmodni, megváltani egy csapásra az egész világot, pedig lehet, hogy apró, de szívből jövő rezdülésekkel messzebbre jutnánk, melytől hacsak pár napra is, de felpezsdül egy-egy település, sokszínű programokkal, koncertekkel, tábortűzzel, nevetéssel, boros sztorikkal, az időjárástól függetlenül... Ilyen kis dolgokból születhetnek szép és értékes hagyományok, melyeket megtanulhatnánk ápolni. Az biztos, hogy én jövőre is ott leszek. Dorogi István tavaly óta semmilyen szert nem használ a szőlőben. Évek óta nem jártam nála, most legalább erre is sor került Tarcalon, és bizony egy cseppet sem bántam meg....

Akkor most hol is járunk? Csak hogy a félreértéseket már az elején tisztázzuk: Tokaj-Hegyalján jelenleg két birtok is van, melynek nevében a Budaházy felségjelzés szerepel: a régebbi Mádon (róluk lesz szó ma), az újabbnak pedig a teljes neve Budaházy-Fekete Kúria, ez északon, Erdőbényén található. Mégis a mádiról talán kevesebben tudnak, pedig a birtok immár 2003 óta készít borokat. Szokolai Ákos egy személyben látja el a pince mindennapjait, s immár a Nyulászó, Kishegy, Szent Tamás (Makovicza) dűlőkön túl a családhoz kötődő Budaházy-dűlőben is elkezdtek területet művelni (visszafoglalni). - Tiszta és egyedien gyümölcsös textúrájú stílus, megjelenítve a mádi termőhely bujaságát. A borok azonban teljes egészében külföldön fogynak el: Svájc, Lengyelország, Svédország, Taiwan. 

Úgy látszik, ez most egy ilyen aszús trip, amin épp ülök, ismét Tokaj legösszetettebb, legsokfélébben megélt boráról fog szólni egy poszt. - Aki emlékszik még a 90-es évekre, tudja, mekkora ívet húzott akkor az aszú minősége 99-re. Aki emlékszik még a 2000-es évekre, az tudja, mekkorát szóltak az első Nagy Tokaji Szárazak. Emiatt kicsit akkor kevésbé figyeltünk talán az édesekre, a klasszikus tokajiakra, pedig volt ott egy pár évjárat, ami ékes példája annak, Tokaj mennyire nagyszerű minőségre képes például aszúban. Ilyen volt 2006 is.