Szilveszterre természetesen pezsgőajánlás jön. Ezt a hosszan palackban érlelt mádi tételt februrában is nagyon szerettem már a pezsgős TokajMagicen. Tiszta és fókuszált, erőteljes illatában vajas briós, érett alma. Markáns habzás, de integrált buborékok és krémesség jellemzik. Birses, érett, hosszú íz, mindez a Király-dűlő markáns terroirjegyeivel feldíszítve. 

"Nem érdekel már Somló." - mondta ki egyértelműen Lajos 2018 februárjában a legutóbbi pesti bemutatóján, ugyanitt, a Carpe Diemben, amikor egy Furmint Februárhoz kapcsolódó tematika mentén többek közt régi somlai és újabb saját/nem saját hegyaljai furmintokat mutatott be (abban a formában alighanem utoljára) a jelenlévő szerencséseknek. Köztudomású tehát, hogy Lajos hazatért, kisebb területeket vett és betelepített a tállyai Bohomájban és Patócsban, de már most készít megbízással borokat a szintén tállyai Márton Birtokon és Dán Károly felkérésére a bodrogkisfaludi DHP Birtoknál is. Utóbbi tulajdonképpen a Breitenbach Borászat mögötti amerikai-magyar befektetői kör megújúlása nyomán, Lajossal karöltve születik újjá és bontogatja szárnyait a hazai és nemzetközi piacon. A szinte előzmények nélkül kiválasztott szőlész-borásszal alighanem megütötték a jackpotot. Lássuk miért!

Izgalmas bemutatón vehettem részt múlt szombaton a Mádi Kör megtisztelő meghívásának eleget téve. Az eredetvédelmi egyesület borászai ezúttal a tavalyi évet mutatták be, immár palackos tételekkel. Ennek apropóján nálunk is 2018 mélyebb megismerése helyeződik a középpontba erre a hétre. Rövid emlékeztetőként az évjáratról csak annyit, hogy extrém korai, forró évjárattal van dolgunk, ami minden korábbinál gyorsabb érést (itt-ott kényszerérett állapotokat) jelentett a szőlőnek. Április-májusban eleve igen magas évi középhőmérsklettel indult a tenyészidőszak, ami komoly kezdeti löketet jelentett a fakadásban, s az így keletkezett 3 hetes előny egész évben végig meg is maradt. A szárazbornak való már augusztus folyamán leszüretelésre került, de a Royal  Tokaji Kabarból már ugyanebben a hónapban aszúszemeket szedett Mádon (!), sőt aztán mennyiségben rekord aszúszemterméssel zárták a szüretet, ami igen meglepő fejlemény (összeségében véve a borvidéken nem volt erős év aszúban 2018). Jellemző az évratra a magasabb alkohol, alacsonyabb sav, a melegebb tapintás és egyfajta sűrű teltség érzete. A kóstoló folyamán - bor bort követve - a szokásos módon adták egymásnak a szót a borászok. Aztán az utolsó előtti bornál, a Budaházynál történt hirtelen valami ásványosság és kövek témában....(ld. alul).

Sokszor elmondom kóstolóimon is, hogy szinte nincs még egy olyan borvidéke a világnak, ahol a különféle borokon, bortípusokon keresztül ennyire szépen lemérhető lenne egy-egy évjárat minősége. Tokaj esetében nyilván a mindenkori aszútermés (korábban mennyisége, ma mindinkább minősége) a meghatározó: egyes vészjóslatok szerint a klímaválság hatására pedig akár még maga a nemes rothadás zavartalansága vagy végbemenetele is veszélybe kerülhet Hegyalján idővel. Ma egyre inkább két megközelítésben beszélünk a tokaji évjáratokról, az érem két oldala pedig természetesen a száraz bor és a (botritiszes) édes bor.

Pár hete egy interjúban azt kérdezték tőlem, hogyan tudnám megfogalmazni a tokaji életérzést. Elsőre meglepett a kérdés (valószínű, nincs olyan, hogy tokaji életérzés), aztán igazából szinte azonnal be is ugrott, hogy ha valami igazán egyedivé teszi az itt élő borászok gondolkodásmódját, akkor az talán a dűlő szinten egyedi értelmezése a borkészítésnek. A héten két olyan nagyposzt is lesz, mely adott, ígéretes tokaji termőhely értékeit mutatja majd be, persze borokon keresztül. Alkonyi László is kifejtette korábban, hogy egy dűlő akkor igazán érdekes és értékes, ha egyszerre többen művelik, többen próbálják meg borban megfogalmazni, ezáltal több oldalról, többdéle arcát lehet megismerni a terroirnak (ld. Betsek, Szent Tamás, Mézes Mály).

Akkor most hol is járunk? Csak hogy a félreértéseket már az elején tisztázzuk: Tokaj-Hegyalján jelenleg két birtok is van, melynek nevében a Budaházy felségjelzés szerepel: a régebbi Mádon (róluk lesz szó ma), az újabbnak pedig a teljes neve Budaházy-Fekete Kúria, ez északon, Erdőbényén található. Mégis a mádiról talán kevesebben tudnak, pedig a birtok immár 2003 óta készít borokat. Szokolai Ákos egy személyben látja el a pince mindennapjait, s immár a Nyulászó, Kishegy, Szent Tamás (Makovicza) dűlőkön túl a családhoz kötődő Budaházy-dűlőben is elkezdtek területet művelni (visszafoglalni). - Tiszta és egyedien gyümölcsös textúrájú stílus, megjelenítve a mádi termőhely bujaságát. A borok azonban teljes egészében külföldön fogynak el: Svájc, Lengyelország, Svédország, Taiwan. 

Zsirai Kata élete igen komoly fordulatot vett, mikor testvérével, Petrával és édesanyjával Nagyatádon úgy dönöttek, tovább építik édesapjuk álmát Mádon (és Somlón és Villányban). Kata azóta mádi lakos lett. Nem csak a pince mindennapjait irányítja, de szép vendégházat is üzemeltet Mád szívében. Csupa komoly feladat, még komolyabb kihívásokkal, melyhez szerencsére párosul fejben és szívben kellően nyitott szemlélet, fiatalos lendület és nagyfokú alázat is. Az új évjárat formálódik már hordókban, a 18-asok közül a Szent Tamás Furmintjaira és a Becsek Hárslevelűjére, de a Középhegyre is érdemes lesz várni, mert egyelőre nagyon ígéretesek az alakuló borok, szuper lenne lassan több (eddig önállóan be nem mutatott) dűlőt is megismerni a pince részéről a jövőben. Egy hosszú hordószondázást követően palackos tételeket is kóstoltunk a tél egyik utolsó igazán hideg estéjén:

Kézdy Dániellel nem rég megjelent egy méltató cikk a Forbes online hasábjain. Stella cikke kétségkívül helyén van, sokban egyetértek, de én teljesen más szemszögből vagy „rokon-szenv” oldaláról látom Danit (minthogy szimplán a gazdagok és a gyűjtők kereskedője). Kézdy Dani borpiaci szerepe és hatása a mai magyar borkörforgásban egészen máshol csapódik le véleményem szerint. Az hogy ő komoly borokat, akár nagyobb tételben megvesz, elhoz magyar borászoktól (éveken át) szinte mint magánszemély, azt gondolom, példaértékű mecénási szerepvállalás is egyben (nincs igazán felnőtt fogyasztói kultúrája ugyanis ennek az attitűdnek idehaza annál a rétegnél, aki ezt megtehetné). Aszú Day, Aszú Prime kezdeményezése Tokaj és a tokaji borászok számára egyaránt nagyon pozitív hozadékokkal bír. Segítségnyújtás is sok kisebb pince számára, új megjelenési felület is, és nem utolsó sorban a legfontosabb tokaji márkát, az aszút is helyzetbe hozza/hozhatja, ami régóta megoldatlan gordiuszi csomója  a borvidéknek. Ezek a szándékok jutnak eszembe nekem először, ha Kézdy Dánielre gondolok. 

A Becsek mindeféleképp az egyik olyan dűlő Hegyaljén, mely több birtok immár számos borán keresztül rengeteg tanulsággal örvendeztetett meg minket arról, mit tud Mád száraz és édes borokban. Ez éppen tiszta hárslevelű, egészfürtösen préselve. Fineszes hordó, élénk fűszeresség, körte, pici gyógyszeresség. Élénk, lendületes, hűvös évjárathoz hű, feszes savasság. Sok gyümölcs, húsos korty, karakteres ásványok, széles és hosszú íz.

A TokajGuide már a grafikusnál, márciusban nyomdába kerül, s ha minden jól megy, március végén bemutatjuk, közzétesszük és elérhetővé válik. Annak aki szeretné elérni. Sok meglepetéssel készülünk (új csillagos borászattal, sok-sok kóstolóval), és persze szünetelen kóstolunk, próbálunk tudósítani, mi is zajlik a borvidéken ma, 2019-ben. 
Mádra, de más hegyaljai településekre is leginkább akkor szeretek ellátogatni, ha valami kis ékszer, csiszolatlan gyémánt finomodásának lehetek tanúja. Nem titkolt szándék a TokajKalauzzal, hogy olyan pincéknek is teret nyújtson, akikről a fősodor zajos sikerei mellett talán kevesebbszer esik szó. Mégis fontos épító kövei a közösségnek, egy-egy település jövéjének, hisz az igazi tradíciók, mélyben gyökerező kötődés a helyi föld és a helyi borok felé náluk egészen másképpen ölt testet: sokkal intenzívebben, sokkal nagyobb szenvedéllyel élik ők a mai Tokaj-Hegyalját.