Intenzív és nagyon direkt, populáris, déli gyümölcsös illatjegyek. Friss, harsány cserszegi, erőteljes és azonnal érthető direktséggel. A korty vége egy kissé lágy, ott elkéne még némi frissesség, de összességében hozza az elvárható minőséget a műfajon belül. Klasszik nyári bulibor.
Szép, elegáns pezsgősség, szofisztikált, tiszta, kifinomult palackos erjesztéses jelleg. Karakán, határozott, masszív savú tétel. Szép almás ízek, tiszta, nagyon krémes és sok buborék kényeztet puhán, légiesen. Érezhetően profin elkészített magyar pezsgő, biztos kézből...mert a pezsgő ilyen műfaj: legjobb, ha onnan kerül a pohárba, ahol biztosan értenek hozzá.
Ez igen, koncentrált, összetett, izgalmas botritisz karakter, mely Tokajban is helyt állna. A sárga muskotály fajta is megjelenik benne, de nem túloz. Sokat ígér illatban és a korty be is váltja. Szőlővirág, szőlőcukor. Vastag, hosszú, szép és erős sav, markáns és kifejező édes bor. Megnyerő szerekezet, érlelhető tétel. Megközelíthető nagyság. Ha a Balatonnál édes élményre vágyna az ember, ennél most aligha tudnék jobbat mondani (és az ára sem vészes).
Merlot és Shiraz találkozása Rádpusztán, Konyári Bori pincéjében. Kellemesen érett, enyhén tejszínes (almasavbontásos), eleinte füstölt sonkás, fűszeres aromatika. Ízben szárít, keresűcsokis, finoman tapadó, szemcsés tannin, sok fűszer, viszonylag kevés gyümölcs, finom, hevítő test és alkohol (14 %). Összességében szépen megkomplonált, bár kissé szokatlan párosítás a két fajtával, de működik, a Merlot érezhető benne jobban, így aki ezt a fajtát kedveli, annak hétköznapi téli estékre tökéletes program.
Van kiút az elegancia felé
Ismét azok fognak örülni ezeknek a soroknak, akiknek már a könyökén jön ki Tokaj. Ma kizárólag hazai vörösökről lesz szó, melyek egytől-egyig a méltán nagybecsű 2013-as évjáratot dicsérik. Azt tudom, hogy Hegyalján kiemelkedő év volt, de elmondható, hogy országszerte egy kiegyensúlyozott, a forró 2011 és 12 után mérsékeltebb klímájú év volt, mely a legtöbb bortípus számára kedvező feltételekkel szolgált. Bernáth Józsi barátunk összegyűjtögetett az évek folyamán jónéhány tételt ebből az évből, és most látta elérkezettnek az időt, hogy 22 tételből kikerüljön a dugó. Lássuk vakon az izgalmas tanulságokat az évjáraton keresztül.
Direkt és populáris málna, eper, tutti-frutti, de elegánsan, semmilyen szinten nem zavaróan. Ízben sok gyümölcs, közepes hossz, sok friss, gurulós pirosas gyümölcs, paradicsom és fűszerek, bonyolítások nélkül, épp elégséges beltartalom és roppanó sav. Igazi könnyed, tavaszi szomjoltó, ami fröccsel is, magában is ideális a mindennapok és az otthonlét átvészelésére.
Syrah és Cabernet franc. Szép szárított fűszerek (feketék és zöldek), avaros földesség, likőr, szárított paradicsom, puha, krémes medeiterrán módon ikonos emelkedett vörösbor illat, mely fellelhető több vörösükben is. Szárító, porszáraz íz. Komoly tannin, majd a végén hevítő alkohol. Fiatal és erőtől duzzadó vörösbor, tele fekete színekkel és ízekkel. (Egy dolog nem tesz jót neki: másnapra eléggé a vegetális, mákos, franc-os jegyek kezdik eluralni illatát.)
Keserédes, felemás élmények
A múltkori furmintfannál kóstolt Alionok margójára annyi információt ehhez a poszthoz azért muszáj átkötnöm, hogy a kóstoló alapvetően *Balassa István 2017-es tételeiről szólt. Legalábbis így indult, így futott neki a társaság: nagy évjárat, tehetséges tokaji borász műhelyéből. Aztán hogy, hogy nem, az élet átírta a forgatókönyvet és lelkiismeretes házigazdánk éppen azért kapott borhűtőjébe hirtelen a biztos sikerrel kecsegtető spanyol sztárok után, mert a Balassa szárazak bizony váratlanul nagy csalódást keltettek a poharakban. Ki kell mondani: egyöntetűen és mindenki…sokat várt a dűlős furmintoktól, és aztán igen keveset kapott gyümölcsből, szépségből, szerkezetből. Úgy határoztam, hogy ezt megírni tán nincs is értelme, ahogy azt is kár lenne fejtegetni, hogy a tárolás közben történt-e valami a palackokkal, vagy más palackok is így viselkednek-e. Ha egyszer tudok, utánajárok. Addig is….
8 érdekesség és 3 évjárat a spanyol legendával
Furmintfan-szomszéd jóvoltából februárban volt módom egyszerre három ALIONt is megkóstolni a legendás Vega Sicilia “művektől”. Az ikonikus spanyol borászat elmúlt évtizedekben elért sikereiről, érdemeiről, az *Oremus hegyaljai szerepéről ebben a posztban most kevesebb szó fog esni, de mivel olyan sokat emlegetjük referenciaként a sztárpincészet csúcsborait (a Pintiával, az Unico-val együtt), így a mai írásban pár érdekes adalékot szeretnék megosztani az Alion kapcsán, hogy aztán 3 szép évjárat jegyzetei meséljenek a sokat idézett minőségről. Tudtad például, hogy….
Egy viszontagságos év édesei 10 év után
A pénteki száraz sor után még volt idő, kedv és persze hűtött palack néhány különlegesség erejéig. Nem csak tokajiak, külföldi borok is kerültek a pohárba. Lássuk, édesben mennyire sikerült szóra bírni a nehéz 2014-et...:
Egy viszontagságos évjárat egy évtized után
Pollák Tibor barátunk szervezésében idén is volt alkalom belefeledkezni egy kicsit az idő múlásába. Ahogy minden februárban, 2024-ben is 10 éves borokat kóstolgattunk. Ezúttal ismét egy viszontagságos év, 2014 jött tehát a sorban. - Hűvös, esős esztendő, magas savak, sok válogatás a szüret alatt: kiváltképp szárazakban volt feladva a lecke. Semmi kiemelkedőre nem számít ilyenkor az ember, bár az igaz, hogy 2010-ből is voltak négy éve meglepetések (szárazban és édesben egyaránt). A képlet most is pofonegyszerű volt: termelőkkel, barátokkal, ismerősökkel kóstolgattunk tehát saját és nem saját, tokaji és nem tokaji borokat Bodrogkisfaludon, a magunk örömére és egy kicsit azért is, hogy tanuljunk belőlük. Nézzük is meg, milyen meglepetésekben volt részünk 2014-ből vakon:
Érlelt löszborok tanulságai Tokajból
Idei első klubkóstolónkon a Furmint Február jegyében ismét az érlelhető TokajDry borok állócsillaga, a **Bott Pince került fókuszba. Volt már szuper Csontos, volt kiváló Exczelencziás, tavaly pedig csodás Határi vertikálisunk; idén 19-re lapot húzva bevállaltam, hogy folytassuk egy löszös dűlővel és pörgessük vissza az idő kerekét egészen a száraz tokajiak hőskoráig! Szokás bekiabálni (a partvonalról), hogy a löszről készülő borok sokkal kevésbé állják a sarat, mint a vulkanikus termőhelyről származó borok, melyet tudjuk, hogy több ízben is cáfoltak már *Kikelet borok. De az igazat megvallva a negatív oldalon is tudnék sajnos példákat mondani, akár csak a saját kóstolóimról, ahol bizony volt részünk nem egy kellemetlen meglepetésekben is sajnos a Tokaji-hegyről. De úgy voltam vele, hogy ha Bott, akkor érdemes újra esélyt adni a lösznek, hátha okosabbak löszünk. 70-80 éves gyalogtőkék, történemi első osztályú terület, magasan a Tokaji-hegy oldalában, minden évben 1000 palack alatt. Mi kell még? - Nagyon kíváncsi voltam, mit mutatnak az érett palackok. Íme: