Tiszta, fiatalos, illatos, kedves aromatika, őszibarackkal és virágossággal. Lágy, enyhe, visszafogott íz és elég kevés izgalom. Szőlős, szőlővirágos karakter, finom savval keretezve. Korrekt illatos fehérbor.

Illatában enyhén vegetális jegyek. Hosszú édesség, kukorica érződik a kortyban. A végén sárga gyümölcsök, kissé jellegtelen és nagyon egyszerű édes bor, melyben nincs igazán sav és kevéske a lendület is.

Második nekifutás a borral, de hiába... Erősen fülledt, zavart illat, zöldséges (mustáros), tisztátalan, cefrés, sajtos jegyekkel és papírossággal (sok szépség tehát nem szorult illatába). Ízben sem találtam benne erényeket, a gyümölcsök finoman szólva nem frissek, puhák. Ebbe a palackba nem sok szépség szorult ezúttal....

Kedves citrusos, még inkább citromfüves aromatika. Ízben tiszta, feszes, szárító lime ismét, de mégis jóleső, szép korty jellemzi, olajos magos, mandulás díszítéssel. Nagyon szép és magabiztos példa a régió fehér boraira. Halak mellett lehet az igazi.

Friss, déli gyümölcsös jegyeket mutat orrban, körtével, zöldalmával, megnyerő tisztasággal. Feszes, citrusos savak és friss, modern, finoman szárító jegyek, amik halétel mellett működhetnek igazán szépen. Tisztán hagyja a szájat, sok éve referencia már a műfajban és most is jár a taps Váliéknak!

Gyógyszeres, aszpirines és enyhén papíros fedettség érezhető illatában. Kiegyensúlyozottnak a korty sem mondható: kesernyés, lágy, lusta és tompaság fedi a tavalyi év borászának borát. Válogatás létére nem nagyon találtam benne meggyőző értékeket...

Az érlelési jegyek uralják a bort. Illatában kókusz, fa, hordó. Vastag korty, sok szesz, még több fa, vulgáris hordó. Nem elegáns, darabos, masszívan fed a hordó (így sajnos a Bácshegyről sokminden nem derül ki).

Alapvetően nem vagyok az az online kóstolgatós alkat. De Jakab Péter a minap olyan emailt küldött, amin mégis fennakadt a szemöldököm. Most induló borászata, első szüretének tétele különböző hordókba került annak érdekében, hogy megtalálják azt a legalkalmasabb faedényt, amely a termőterület és a fajta legjobb tulajdonságait hozza elő és a legizgalmasabb komplexitást adja. Mivel van nekem egy “kádárvénám” is, illetve a pinot minden borkedvelőnek eleve szerelem (bár egy olyan forró termőhely, mint Badacsony egy sor kérdést vet fel a fajátval kapcsolatban), örömmel mondtam igent a kihívásra, hisz ritkán kóstolhatunk meg egy boron keresztül ennyi féle hordóhatást. S noha én sem pártolom, ha a hordó dominál a borban, pont arra a kérdésre kerestem a választ, hogy melyik hordó segít a legszebben kibontani a termőhelyet és a fajtát, a magyar vagy a burgundi. A Tovább gombon keresztül mindenre fény derül.

Igazi hazai etalon a fajtából. A Gilvesy rajnaik közül minden végletet kóstoltam már minőségben. Eddig ez a legszebb. Nagyon szépen definiált termőhelyi karakter, szinte somlóian mély bazaltossággal vakon is. Ízben gyönyörű sav, virgonc korty, hosszú, minerális jegyek, igazi egyénisége van a terroirnak ebben a borban. Mindig mondom, ha Badacsony, akkor rajnai!

Bodó Judit és Józsi körül mindig zajlik az élet. Ott van például a Mindszenthavi Mulatság, a Dűlős Farsang, a Borday a Csontos Présházban, most épp a Keresztúri Kerámiagyárat újítgatják rendületlenül. A több éves projekt végére idén remélhetőleg egy szép birtokközponttal lesz gazdagabb az immár 5 fős család, amely mint tudjuk Felvidékről csöppent Hegyaljára, sőt igazából Bodrogkisfaludon lett családdá. Bár mindig akadt elég dolguk, de pár éve még a bloggereket is leráncigálták a városból, a laptop mellől, hogy Ne csak írják, tudják is meg, hogy készül a bor, amit aztán ízekre szedünk, megfejtünk, pontozgatunk, csillagozgatunk. Persze ezek a kiscsoportos foglalkozások mindig tapasztalással, tanulással jártak, a nap végét is munkával (azaz kóstolással) zárva. Ahogy nőtt a Bodó család, a Ne csak írja… elmaradt, de a borszerető barát és borász cimbora nem lett kevesebb, így minden februárban összejönnek kicsit, hogy a tíz éves évjáratot megkóstolgassák. Ez most 2010 lett volna, de mivel akkor alig-alig lehetett találni egészséges szőlőt széles e hazában, így többnyire a nemzetközi mezőnyből válogattunk ki csúcsokat, ki-ki a maga ízlése szerint. A véletlen úgy hozta, hogy idén én is jelen lehettem. Beszálltam hát én is egy palackkal. Hogy mit választottam egy ilyen illusztris társasághoz...?