Lett a 2021-es guide-ban három új csillagos pince is. Nagyok közül a Royal kapta meg tavaly az első birtokcsillagát. Az Áts Karcsis időszak (2013 előtt) egyértelműen az aranykora volt a Royalnak. A történet elejéhez hozzátartozik, hogy a dán-brit befektetés nyomán (Hugh Johnson mellett) Szepsy István is fontos bába volt a *Royal születésekor (1990). Rengeteg jelentős név megfordult a pincénél az évek alatt (érdekesség, hogy a két kisebb, új csillagos névnek is volt már kapcsolata pályája során a mádi birtokkal). A 90-es évek eleje óta készülnek dűlős aszúk a pincészetnél, miközben példamutató módon elindították Mádon az integráció intézményét is (pont úgy, ahogy azt a Kerháznak kellett volna megvalósítania azokban az időkben; ha ők tették volna ezt hasonló színvonalú borokkal, talán ma máshol lennénk). Aztán Karcsi után a fiatal Osváth Fruzsina remekelt a borászposzton, jelenleg pedig Kovács Zoltán irányítja a birtok borászati folyamatait.

Régen többet toplistáztam. Aztán az idő múlásával elengedtem ezeket a sallangokat. Volt, aki kérdezte TokajMagic kóstolókon, mikor fog frissülni a Borkatalógus. - Ezúton jelentem, félévente összegzem és viszem fel az új megcsillagozott borokat, azaz így évvégén ismét rendszereztem a blogon legszebbnek értékelt tételeket: böngészhetők oldalt, 1-3 csillagos bontásban. Egy csillagot kap továbbra is az ajánlott bor, ami ott és akkor örömet okoz (6+/7 pont v. 88-90 p.). Két csillagos a nagy, de még nem óriás, egy borélmény, amire hetekig, hónapokig emlékszünk (7+/8 pont v. 90-93 p.); és 3 csillagot kapnak a felejthetetlen óriások itt minálunk (kb. 8+ v. 94+ pont).  A Tovább gombra kattintva össze is szedtem egy csokorba az idei legszebb 20 tokaji tételt 13 remek pincétől. Idén a kisebbek remekeltek jobban, a nagyobb csillagos borászatok érdekes módon (*Royal, *Disznókő) lecsúsztak a toplistáról. Kaptam csillagzáport rendesen, gratulálok minden pincészetnek. Lássuk hát a legszebb élményeket!

A kortárs hegyaljai színtéren vannak ma egy páran, akik nem csak a TokajDry és nem is csak az aszúk terén gondolkoznak új távlatokban. A kettő közt ott vannak az alternatív TokajSweet borok, amin belül a 30-50 éve némileg “lelakott” szamorodni műfajt a 90-es években a külföldi tőkével ébredő nagybirtokok kezdték el leporolni (Oremus, *Disznókő); majd miután a termékleíráson történt némi ráncfelvarrás, 2003-tól **Szepsyék nyitottak meg új távlatokat a tokaji palackba tölthető műfajból. Napjainkban ***Demeter Zoltán és *Balassa István a szamorodni felső beltartalmi határait feszegetik, utóbbi borász pedig már bevonja a játékba a dűlőket, a terroirt is. Nem is kérdés, hogy nagyban ennek köszönheti, hogy idén megkapta első csillagát a TokajGuide-ban (az viszont kérdéses lehet, hogy egyrészt a fogyasztó, másrészt maga a borvidék szofisztikált-e már eléggé a parcella szintű értelmezésre?). Akinek kétségei lennének azért, akinek nem, annak azért érdemes továbblapozni…!