Holdvölgy Kabar No4. 2018
Visszafogott, elég semleges illat, Kabartól kicsit többet várnék. Ízben egy kis hordó mellett szép szerekezet érezhető. Kerek korty, finom részletek, de még elég fiatal bor. Időt kér.
KABAR
Péter Pince - helyszíni szemle (2o2o)
Vagány sokoldalúság a Szerelmi Pincesoron
Péter Ákos és családi borászata abból a szempontból még mindig az egyik kedvencünk Tokajból, hogy eredeti színeket visz a Szerelmi-pincesor kissé sivár valóságába. Noha a területeik és a pince is Tarcalon van, kitartanak a vasútállomással szemközt elhelyezkedő bázisuk mellett, s így legalább van egy fixen nyitva tartó bástya a soron, akiknél minden bortípusban abszolút korrekt minőséggel találkozik az, aki az ajtajukon kopogtat, esetleg hazavinné palackban Tokajt. Száraz furmint, hárs, kabar (édes is), édes zéta, máslás, fordítás, szamorodni, aszú egy helyen megismerhető!
Basilicus Boldog Kabar Késői szüret 2017
Igazi ritkaság az önálló Kabar, pláne édesben. Virágos, tokajis, tiszta, korrekt, de visszafogott, nem igazán kifejező illat. Krémes, telt, hosszú íz, gazdag korty, magas cukorral. Vakon is érezhető, hogy komoly cucc. Viszonylag kevés sav, de csodaszép így is.
Tokajiak és a magyar sajtok esete
Izgalmas párosítások a Zsendice Sajtboltból
A bor egyik legjobb barátja a sajt, szokás mondani. Tóth Tamás Antal pár éve leköltözött Hegyaljára párjával, Krisztával együtt. Sokakkal megesett persze már az, hogy Tokaj hívószavának nem tudta ellenállni. A média világából érkező Tamás azonban sajátos érzékenységgel közelít a hazai gasztronómiához is: ehhez a kóstolóhoz például ő sütötte az áfonyás kenyeret (és nem adja a fel ambícióit helyi pékség vonatkozásában sem), közben pedig szépen csendben sajtboltot üzemeltet Pesten, Zsendice néven a Hold utcában. De a mai történet onnan indul, hogy a tokaji borászok provokációján felbuzdulva a Kakas-dűlőben Tamás rendezett egy sajt-bor kóstolót, ahova meghívta a környék megbecsült borászain túl Ficsor Árpádot Dunaharasztiból és Buzás Attila Sándort, vagyis az Őrségi Ínyesmestert, hogy meséljenek és persze tehén és kecskesajtokkal kóstolhassuk össze a tokajiakat mindenféle kategóriában. S hogy mi illik a furminthoz ha pezsgő, ha csendes, ha édes. Leírjuk szépen sorban:
Budaházy: önálló borstílus Mádon
A Budaházy Pince szintén nem mondható új névnek a mádi palettán, de korábban nem tudtam annyira mélyen ismerkedni a mikrobirtok tételeivel, ahogy szerettem volna. Előző nap a Tokaj Classicnál (poszt holnap) akadtam össze Szokolay Ákossal, aki a Budaházy Birtok feladatait tulajdonképpen egymaga látja el. Párja, Gabó permakultúrában termesztett kerti növényekkel foglalkozik, s a Mádi Vendégasztal nevű mini projekt keretein belül csudafinom dolgokat dob össze a ház körüli friss alapanyagokból. Vegyes saláta a kertből (sokféle zöldből és virágokból), mellé hús szintén a környékből, egyszerűen, finoman, őszintén. Ha Lenkeyhez, Budaházyhoz vagy a Classichoz jelentkezik be valaki, feltétlenül kérdezzen rá, hogy Gabó tud-e csatlakozni a kóstolóhoz! Érdemes.
*Balassa 2017
Keserédes, felemás élmények
A múltkori furmintfannál kóstolt Alionok margójára annyi információt ehhez a poszthoz azért muszáj átkötnöm, hogy a kóstoló alapvetően *Balassa István 2017-es tételeiről szólt. Legalábbis így indult, így futott neki a társaság: nagy évjárat, tehetséges tokaji borász műhelyéből. Aztán hogy, hogy nem, az élet átírta a forgatókönyvet és lelkiismeretes házigazdánk éppen azért kapott borhűtőjébe hirtelen a biztos sikerrel kecsegtető spanyol sztárok után, mert a Balassa szárazak bizony váratlanul nagy csalódást keltettek a poharakban. Ki kell mondani: egyöntetűen és mindenki…sokat várt a dűlős furmintoktól, és aztán igen keveset kapott gyümölcsből, szépségből, szerkezetből. Úgy határoztam, hogy ezt megírni tán nincs is értelme, ahogy azt is kár lenne fejtegetni, hogy a tárolás közben történt-e valami a palackokkal, vagy más palackok is így viselkednek-e. Ha egyszer tudok, utánajárok. Addig is….
Az Alión-sztori
8 érdekesség és 3 évjárat a spanyol legendával
Furmintfan-szomszéd jóvoltából februárban volt módom egyszerre három ALIONt is megkóstolni a legendás Vega Sicilia “művektől”. Az ikonikus spanyol borászat elmúlt évtizedekben elért sikereiről, érdemeiről, az *Oremus hegyaljai szerepéről ebben a posztban most kevesebb szó fog esni, de mivel olyan sokat emlegetjük referenciaként a sztárpincészet csúcsborait (a Pintiával, az Unico-val együtt), így a mai írásban pár érdekes adalékot szeretnék megosztani az Alion kapcsán, hogy aztán 3 szép évjárat jegyzetei meséljenek a sokat idézett minőségről. Tudtad például, hogy….
10 years challenge: 2014 (Vol. 2.)
Egy viszontagságos év édesei 10 év után
A pénteki száraz sor után még volt idő, kedv és persze hűtött palack néhány különlegesség erejéig. Nem csak tokajiak, külföldi borok is kerültek a pohárba. Lássuk, édesben mennyire sikerült szóra bírni a nehéz 2014-et...:
10 years challenge: 2014 (Vol. 1.)
Egy viszontagságos évjárat egy évtized után
Pollák Tibor barátunk szervezésében idén is volt alkalom belefeledkezni egy kicsit az idő múlásába. Ahogy minden februárban, 2024-ben is 10 éves borokat kóstolgattunk. Ezúttal ismét egy viszontagságos év, 2014 jött tehát a sorban. - Hűvös, esős esztendő, magas savak, sok válogatás a szüret alatt: kiváltképp szárazakban volt feladva a lecke. Semmi kiemelkedőre nem számít ilyenkor az ember, bár az igaz, hogy 2010-ből is voltak négy éve meglepetések (szárazban és édesben egyaránt). A képlet most is pofonegyszerű volt: termelőkkel, barátokkal, ismerősökkel kóstolgattunk tehát saját és nem saját, tokaji és nem tokaji borokat Bodrogkisfaludon, a magunk örömére és egy kicsit azért is, hogy tanuljunk belőlük. Nézzük is meg, milyen meglepetésekben volt részünk 2014-ből vakon:
TOKAJMAGIC - **Bott Teleki 2008-2023
Érlelt löszborok tanulságai Tokajból
Idei első klubkóstolónkon a Furmint Február jegyében ismét az érlelhető TokajDry borok állócsillaga, a **Bott Pince került fókuszba. Volt már szuper Csontos, volt kiváló Exczelencziás, tavaly pedig csodás Határi vertikálisunk; idén 19-re lapot húzva bevállaltam, hogy folytassuk egy löszös dűlővel és pörgessük vissza az idő kerekét egészen a száraz tokajiak hőskoráig! Szokás bekiabálni (a partvonalról), hogy a löszről készülő borok sokkal kevésbé állják a sarat, mint a vulkanikus termőhelyről származó borok, melyet tudjuk, hogy több ízben is cáfoltak már *Kikelet borok. De az igazat megvallva a negatív oldalon is tudnék sajnos példákat mondani, akár csak a saját kóstolóimról, ahol bizony volt részünk nem egy kellemetlen meglepetésekben is sajnos a Tokaji-hegyről. De úgy voltam vele, hogy ha Bott, akkor érdemes újra esélyt adni a lösznek, hátha okosabbak löszünk. 70-80 éves gyalogtőkék, történemi első osztályú terület, magasan a Tokaji-hegy oldalában, minden évben 1000 palack alatt. Mi kell még? - Nagyon kíváncsi voltam, mit mutatnak az érett palackok. Íme: