Ez lesz a brut premier folytatása, a 242. kiadással. Mélyebb pezsgőszín. A házra jellemzően tiszta, péksütis, brioósós, nugátos, moderált és elegáns illat, kis érettséggel, krétával, világos színekkel. Ízben fókusz, szikár savak, apró buborékok, tökéletes szerkezet, makulátlan ízekkel. Alacsony dosage-érzet. Energikus, vitális korty, csiszolt ízek, szárító lecsengés, markáns buborékok és savak vezetik a bort hosszan. Sziporkázóan szép pezsgő.
Deutz, Charles Heidsieck, Pol Roger
Dübörög a Champagne-őrület. Miközben nálunk is egyre több nagy ház mellett egyre több - igaz változó minőségű - grower szereplő borai kaphatók, az árak gyakorlatilag minden márka esetében elszabadultak: a kereslet elszökkent a kínálattól, a hektárárak is elszaladtak, amiben főként a nagyok érdekeltek (rossz nyelvek szerint ezzel akarják a kisebb szereplőket arra sarkallni, hogy eladják területeiket Champagne vidékén). A klímaváltozás egyelőre nem rengeti meg a francia marketing-zsenialitást, ahogy a tavalyi covid-alapú prognózisok sem hiszem, hogy sokat változtattak a tényeken...elég megnézni a social media felületein: mindenki champagne-t akar!
Szexi-fancy címke, melyre elég csak rápillantani fél szemmel és máris a Cote d'Azur-ön fogjuk érezni magunkat egy kicsit (igaz, az élményért egy átlag magyar rosé árának 4-5 szörösét kell fizetni). Színében barackszirom, halvány babarózsaszínes fény. Illatában visszafogott, tiszta és megnyerő kedvesség: főként görög és sárgadinnye, érett pirosas gyümölcsök, de nem tolakszik és főleg nem közhelyes. Ízben simaság, elegancia és őszibarackos gyümölcsösség. Fehérboros szélesség, gömbölyded hatás, a torokban is érezhető testtel (majdhogynem alkoholos hevítéssel). Kétségtelenül nagyon itatja magát, miközben intelligens bor, ami kerüli a rosé-skála durva és buta közhelyeit.
A Bortársaság klasszikus alapbordóija, merlot-sauvignon összetétellel. Paprika, fűszerek, bors, grafit, füst, tipikus ornamentika, melyben szellőzéssel a cabernet kerekedik felül. A kortyban sok fűszer, bors, markáns tanninok tapadnak fel a fogínyre, erős szárítással a korty végén. Nam túl hosszú vagy testes, száraz sötét húsú gyümölcsökkel és paprikás lecsengéssel búcsúzik, igaz ezért az árért Bordóból kár is katartikus dolgokat várnunk.
A Bortársaság alap loire-i sauvignonja, mely sokadik éve megbízható origo a műfajon belül. Ez a 20-as most egy kicsit mégis más, mint amit eddig ez a bor mutatott. Illatban elég diszkrét, kis kréta, licsi, egres és némi csalán, paprika bújik elő belőle a pohárban forogva (de úgy gondolom, aki ennél kifejezőbb, harsányabb sauvignonra vágyna, nem egy hazai tétel kifejezőbb tud lenni nála aromák terén). Ízében aztán meglepően lekerekedett élek és sarkok jellemzik, mintha nem lenne teljesen száraz. Zamatos barack, egreses, enyhén grapefruitos, zöldalmás ízek, frissesség van benne bőven, de a fajta roppanóan fineszes, citrusosabb, szárítóbb ízei elmaradnak. Így inkább egy amolyan feminin sauvignon ez, amit a savra érzékenyek fognak szeretni. Tiszta és remek bor, de volt már izgalmasabb kiadása is...
Az idehaza is elérhető loire-i termelő alap Sauvignonja. Alaposan kiszellőzött palack (mely bontáskor elég tartózkodó, majd megjárta a Horvátország-Bp távot). Pár nap után a tipikus csalános, vegetális hangnemre vált. Puskapor, száraz réti virágcsokor, fehér bors, menta és más zöldfűszerek izgalmas összessége. Ízben sós, élénk, de nem túlzó savú, csiszolt és szer felett tiszta, roppant élvezetes, bodzás, finoman grapefruitos zamatú fehérbor, sok mentás, vegetális jeggyel a lecsengésben. Nagyon tisztán hagyja a szánkat, szép terroirjegyek búcsújával, aztán az ember csak issza és issza önfeledten... (Legfőképp érezhetően nagyon profi bor ez.)
Rég nem látott ismerős. Szép pirosas, áttetsző pinot-s színek, de még abszolút fiatalos. Illatában eleinte sok animális jegy, alóla lassan bújnak elő a pirosas árnyalatok: meggy, málna, eper és cseresznye. Fejlődő burgundi jelleg. Ízben feszes savak, grafitosság, sós termőhelyi karakter, egy kis bőr, ismét sok gyümölcs. Mélynek, nagyon komplexnek és hosszúnak nem mondanám, de az elvárható terroirjelleget szépen magán hordozza. Pár évet még nyugodtan lehet a palackban pihentetni.
Méltó búcsú az óévtől... Klasszikus, egyáltalán nem élénk, matt és halvány rubin szín. Illatában is tud mindent, amit egy jó Borugogne rouge kell, hogy tudjon: eleinte kicsit animális, de eloszlik és helyére tiszta, érett pirosas gyümölcsök jönnek: vörös szilva, vörös áfonya, piros ribizli és egy kis avaros földesség. Csupa elegancia, de modern szabással. Gyönyörű, átható aromák, és érezhetően fiatal még. A korty tökéletes arányokkal bír: közepes alkat, enyhén fanyarkás, de nem túlzó sav, szinte nulla tannin, mégis van egy nagyon finom test középen, ami igazán burgundivá és széppé teszi. - Ami eljut a száj minden szegletébe és betölti finom, friss pinot-s ízekkel az embert úgy, ahogyan ezt egyetlen más fajta/terroir sem tudja utána csinálni. Füst, terroir, dohány, babér, gomba díszíti. Kerek és hosszú íz. Ezért az árért ez a burgundi egészen sokat ad a világ egyik legmeghatározóbb termőhelyéről. Persze így sem olcsó, de megfelelő alkalom/kóstoló adtán kis pénzűek is elkezdhetik...
Buborékos csúcsok döngetése!
Akik otthonosan mozognak a világ pezsgőinek felső házában, azoknak talán nem mondok azzal újat, hogy 2008 hosszú ideje (tán 1996 óta, de 2002 után biztos) a leginkább méltatott évjárat Champagne-ban. Az elég valószínűnek látszik, hogy a múlt évtized legjobbja, s bár még a század, sőt az évezred elején állunk (így ennél messzebb a legekkel korai menni), az egyértelmű, hogy ezt az évjáratot még nagyon-nagyon soká emlegetni fogják az etalonok közt. De mitől is lesz egy évjárat olyan kiváló, ha a világ legjobb pezsgőiről beszélünk, és milyenek kóstolva?
Patreon oldalam továbbra is él!
Ezen a felületen továbbra is támogatható mindennapi missziónk Tokajért: a TokajMagic események, az AszúGlass és hasonló erőfeszítések, a bárki számára bárhol hozzáférhető TancoloMedve borblog és adatbázis, illetve a 2023-ban már 3 nyelven megjelenő, nemzetközileg is díjazott, szabad és független TokajGuide, mely magas színvonalon, objektív mércék szerint mutatja be Hegyalja minőségeit ithon és külföldön egyaránt. Három csomag közül választhat, aki segítené a munkát: szamorodni, aszú és eszencia, melyek mindegyikéhez járnak bónusz ajándékok, de akár éves kóstolóbérlet is! A legkisebb támogatást is hálás szívvel köszönöm!
Sokadszorra, de ezúttal nem vakon
Ez meg jól elmaradt az évvégi forgatagban. Régi olvasóim közül a szemfülesebbeknek feltűnhetett, hogy szokásos decemberi coravines roncsderbink TokajDry-matuzsálemekkel elfelejtődött, de kapóra jön most, mikor a csecsemőgondozás közepette úgyis ki vagyok szomjazva teljesen egy kis borra. Vártam Dórimra, hogy legyen mód vakon coravinezni, de az altatások, szoptatások állandó körforgása közepette ez a megfelelő pillanat csak nem akart eljönni, így kiszolgáltam magamat, és jól van ez az apasors így is. Lássuk az érettségi vizsgákat:
Micsoda év volt...!
Szélsebes vágtával robogott el ez az év. A blogra jutott talán most a legkevesebb idő. De éppen ősszel volt 15 éve, hogy A Bor a munkám is lett (2008). Azt sejtettem, hogy tartalmas esztendő lesz 2023 (tele váratlan történésekkel), de idén úgy tűnik tényleg összeálltak a csillagok. És hogy mely tokaji borok voltak idén a legszebbek...?
Tokaji Eszencián keresztül
A karácsonyi ünnepi időszak részeként december 27-én, Szent János napján a borszentelési szokásokat felelevenítve Ferenc pápa audiencia keretein belül apostoli áldását adta a Tokajira és általában a magyar borra.
Évadzáró poszt
Megjelent az AszúGlass és én alighanem még soha ilyen büszke nem voltam semmilyen szakmai projektemre. El sem tudom hinni, mennyire szeretik és vonzónak látják ezt a poharat. Pontosan ezt a hatást igyekeztem becélozni, és látom, ahogy az emberek tekintetét megigézi, ahogy nézik az üres majd aszúval töltött kelyhet, aztán megfogják és nem akarják elengedni, és birtokolni akarják. Pedig féltem, hogy nem értik majd: kézzel készült pohár, drága lesz, mindenki tart majd tőle (mi van ha eltörik?), de láthatóan a pohár eleganciájával és teljesítményével kivívta magának a sikert és a szakma megbecsülését egyaránt. Elképesztő napokon vagyok túl: december 8-án és 9-én Tarcalon, 10-én, az AszúDay-en Tokaj városában, majd december 11-én, 12-én és 14-én Budapesten mutattam be az új poharat. Múlt hétfőn a sommelier-szakma előtt, kedden pedig szokásos évi TM20-as kóstolónkon, ahol ezúttal tehát 2003***** kerül a poharakba.