Legutóbb két igen izgalmas hegyaljai családi pince tételeit írtam le 2011-ből. Számomra Gizella is, a Kikelet is azt bizonyította, hogy a meleg évjáratban nagyon résen kellett lenni a száraz borok készítésénél (hogy azok valóban kimerítsék a száraz bor fogalmát és a borok élvezhetőek legyenek több év távlatában nézve is). Egyre inkább meggyőződésem, hogy a kis volumennel dolgozó, szerényebb, közepesen ismert minibirtokok sokszor magabiztosabban teljesítenek, mint a nagyobb nevek.

Úgy döntöttem, nem darabolom tovább a sort. A következőkben öt ugyancsak jól csengő tokaji név száraz borainak jegyzetei jönnek:

Bőrös illat. Strukturált, tömör korty. Nagyon hosszú lecsengés, főként étcsokival. A hordó jelen van, de nem bántó. Taklerék Kékfrankos reserve-jei évek óta bizonyítanak a nagy évjáratokban!

Fiatalon szerettem ezt a bort. Most nem mutatott szép formát egyáltalán. Fülledt illat, amiben egy túlzó, émelyítő liliomosság dominál (rendellenes reakcióra, borhibára gyanakodtam). A kortyot is körbelengi ez a homályosság. Eukaliptuszos, édeskés, darabos és egyensúlytalan bor.

Mély szín. Sült krumplis, tejszínes, kukoricás illat. Ízben nagy, de mégis konszolidált és elegánsan rétegzett bor. Étcsokis, szép és igényes hordó. Nem kell kapkodni a fölbontással.

A kötetlenebb hangulatú nyitott kóstolók évek óta rendszeresen látogathatók a Terroir Clubban. Ilyenkor az épp aktuális újdonságok közül néhány tétel kóstolható meg együtt, jelképes összeg fejében. A napokban ezek az érdekességek kerültek bemutatásra a Csillaghegyi úton:

Vaníliás, telt, krémes és nagyon hosszú íz. Tele túlérett eperrel, némi alkohol teszi emelkedettebbé, de nem túlsúlyossá az összképet (pláne a korábbi évjáratokhoz mérve igaz ez). Az Etyeki Kúria Pinot-i évek óta hozzák a megnyerő formájukat.

Tavaly év végi toplistámon a Sauska eddigi villányi munkássága tavaly ötödiknek jött ki. Jelentsen ez bármit is. A 2006 óta egyértelműen szemeink előtt munkálkodó villányi intézmény sokféle bort letett az asztalra indulása óta, s nekem meggyőződésem, hogy a mai napig messze ők csinálják a legizgalmasabb, s ami még fontosabb legkövetkezetesebb dolgokat nem csak Villányban, de az egész déli országrészben. (Az új évezred fordulóján már készített a pince borokat, méghozzá Gere Attila segítségével; az innen fönnamaradt 'Korai' cuvée-kísérletek pedig több, mint szépen formálódtak az évek folyamán.) A debütáló 2006-os borok aztán szép sikereket besöpörve villantották meg, hogy itt nem csupán a pénzt engedték le a pincébe, hanem sikerült nemzetközi színvonalú tudást, precizitást és profizmust is mellérendelni. A 2007-es évjárat hasonlóan remek folytatást jelentett, ekkor még inkább fölfelé nyújtózkodott a polcokon a Sauska-szortiment, hogy aztán 2008-tól lefelé, az alapoknál is megtörténjen az egyensúlykiegyenlítési-kísérlet (korrekt roséval, sillerrel, vörösben a belépő szintű cuvée 13-al és Cabernet sauvignonnal). Aztán ahogy egy ideig divat lesz megvenni, ugyanúgy divat lesz szkeptikusan vélekedni egy-egy nagy sikerű pince borairól….

Hordóvanília, édes fűszerek, rumos meggy, fás jegyek. Nyersebb, éles tanninok. Hosszú és nagydarab bor, de az egyensúly nem éppen a kifinomult burgundias, sokkal inkább újvilágias irányban puhatolja ki önmagát. Biztos jobb így a pincének, én kicsit nehezen barátkozom az ilyen túlsúlyos Pinot-kkal. (Kevesebb, mint 3000 palack készült belőle.)

Fiatalos szín, sötétbíbor, élénk széllel. Illatban feketebors, szilva, rumos meggy (némi túlérettség). Sűrű, sötét kontúrok jellemzik az ízt. Elég nagy test, viszonylagos simaság, krémes elegancia, szuperérett tanninok. A korty végén azért van alkohol, ami az összképet egy kissé szögletessé is teszi, de érezhetően nagyon szép alapanyagból indult a történet.

Most úgy éreztem, illatában is, ízében is kissé az alkohol kezd felülemelkedni. Orrban még tejszínt, beépült fát és némi kis piros gyümölcsösséget érezni. Ízben gazdag, tanninos, hosszú és életteli. Az alkohol tehát fűt, de nagysága mellett most sem tudtam elmenni megdöbbenés nélkül. Az egyik legszebb dél-pannon nagybor, amit mostanság kóstoltam. Remélem, lesz benne mindig annyi izgalom, ami nem hagyja az alkoholt magára idővel. 7+