Kifinomult, elegáns, egyedi illat. Sötét húsú gyümölcsök, likőrös szilva és csoki. Különleges jelenség. Ízben aztán intenzíven szárító tannin, kemény és fiatalos szerkezet. Nagy formátum, de talán kicsit túlzásba esik cseresség terén (egyelőre?). Finomodnia kell. (6)
Koncentrált, sűrű illat, némi animális kísérettel. Ízben azonnal és kissé durván szárító attack, magas tannin, de mellette sok étcsokival. Az egész bort sötét tónus, férfias stílus jellemzi, finom, de elég kesernyés, zabolátlan hordóval még. Idő kell neki a palackban...
Elejétől a végiég mozgalmas és élményekben, fordulatokban gazdag év volt 2014 (azt hiszem a borászoknak sem kevésbé). Tokaj Kalauz, 13.5 forgatások....de leginkább a kirándulások tették színessé; a sok tokaji látogatás, de másutt is: például Konyári Daniéknál is Rádpusztán (Ikon) és Lellén! A Kishegyen időzve végig olyan érzésem volt, mintha nem is Magyarországon lennék, hanem valahol elveszve a Mediterráneumban. - Virágzó leánderek mindenütt, tiptop feldolgozó és pince, a távolban pedig a napsütötte vagy épp felhővel árnyékolt víztükör. Mindez egy profin, szerényen, mégis szenvedéllyel működtetett családi borászatnak, Konyáriéknak köszönhető. Talán nem is a borok maguk varázsoltak el, hanem a több évtizedes alázatos és tudatos munka, a tájba illeszkedő értékek fogtak meg igazán az elejétől a végéig. De a 2011-es vörösboraikra ugyanúgy érdemes lesz odafigyelni: Királyok, Evangelista, Páva...Alfától az Omegáig. Idén egy érettebb boruk is nagyon megfogott: a Tulipán első évjárata.
Ősz óta nem sokat változott. Jó érzés kimondani, de a Jánoshegyi Kékfrankos után szinte közhelyszerűen megszokott jelleget mutatott ez a Cabernet. Paprika, bors, obligát hordófűszerek. Egyensúly terén, kifinomultságban itt sincs hiba, ahogy a hordó is szép benne. Lecsengése bőrös, hosszú.
veres álmok dél-balatonon
Dél-Balatonról Konyáriék hosszú ideig nagy kedvenceim voltak. Fehérben Szárhegyeik, vörösben Loliense-től fölfelé sokféle izgalomba sikerült belefutnom (Páva/06, Sessio/06). Azok a borok egyértelmű bizonyítékként szolgáltak arra vonatkozóan, hogy Villány és Szekszárd mellett bizony Dél-Balatonon is készülhetnek nagy formátumú vörösborok. Érettek, húsosak, déliesek. Egy ideig aztán elkerültek (nagyobb) boraik, de most sikerült egy egész sor vöröset végigkóstolnom. A különálló IKON pincében a történet 2000 Ft alatti fehér, rosé és vörösekkel indult, de mára ott is megjelentek az egészen komoly és figyelemreméltó csúcsra szánt vörösek. A Tulipán 8-as évjárata ugyan fiatalon, paprikásan kevésbé, de idővel sok szépséget mutatott. Az Evangelista pedig hazai Cab.franc-ok közt szerintem megkerülhetetlen klasszis két évjárat óta. Rövid jegyzetek nyomán ilyennek mutatkoztak legutóbb:
Bordói fűszerek, paprika és bors. Újvilágias újfa (kókusz és vanília). Piros bogyós gyümölcsök adta díszek az illatban. Ízben Cabernet-s fűszerek: paprikalekvár, húsos, vastag, szép és elegáns savérzet. Nem hittem volna az első kóstoláskor egy éve, hogy ez a bor lesz nagyobb is. Meglepett. Fölnőni látszik árához.
Az ember, aki megszállottan szerette az ízeket
Hiányzik Szűcs Feri. Nem tudok és innentől nem is fogok tudni nem személyesen belekezdeni egy Szűcs Ferenc féle bor bemutatásába. Nem hittem volna, hogy ennyi hónap után még mindig így meg fog rázni Feri hiánya. Épp pár hete bukott ez ki belőlem, két közös jóbarátnak, emailben, hogy a Ferire emlékezni kell: borokkal, ételekkel, jókedvvel, együtt…mert ő is ilyen volt. Mindig. Örömmel konstatáltam azért, hogy felesége, Szűcs Alexandra tűzön-vízen át viszi tovább Feri tállyai álmait. Hudák István, mint rendíthetetlen bástya felel azóta is a szőlőért a különleges dűlőkben, a borokért a pincében, a Honvéd utca 1-ben. Tállya biztos, hogy nagyon más lesz Feri nélkül, azóta megérkezni is teljesen más a kopott hegyaljai településre. Fontosnak tartom, hogy az emlékét őrizzem/őrizzük: fáklya volt az ő jelenléte a hazai boros színtéren. Olyan valaki volt, aki igazán szerette és élvezte az ízeket, a dűlőket, a borokat. Szandra a Babelbe hívott pár napja, hogy a friss degusztációs menübe bekerült tétel kapcsán bemutassanak Hudák Pistával néhány aktuális bort. Egyértelmű volt, hogy erre a meghívásra nem mondhattam nemet…
Ilyen sem volt még...
***Demeter Zoltán birtok furmint vs. birtok hárs
Családi okok végett is különleges szálak fűznek a tavalyi évhez. Egész biztosan soká megőrzöm emlékemben 2023-at. - Ekkor lettem házas, ekkor lettem apa, megjelent az ötödik TokajGuide és az AszúGlass is debütált lányom születése előtt pár nappal (így visszatekintve tényleg nem is igazán értem, hogyan is történhetett ennyi minden szinte egyszerre). Tervezek hát eltenni palackokat a későbbi szülinapokra, de jelenleg még ‘az első száraz borokkal ismerkedős’ időszakban vagyunk. Lássuk ma két etalon példán (és két meglepetésen) keresztül, mit várhatunk szárazban Hegyalján!
Két nehéz évjárat vizsgázik
Azok, akik közelről figyelték a tokaji ikon munkásságát, biztosan emlékeznek még, hogy volt pár évjárat, amikor Demeter Zoltán Egerből (Nagytálya) vásárolt egy helyi termelőtől kékszőlőt, amit aztán saját pincéjében készített el. A szőlő természetesen a maximalista borász kívánalmai szerint lett művelve, beérlelve, szüretelve, hogy a nagyratörő vízióknak megfelelő minőség születhessen meg belőle (a név kötelez). Élénken él bennem a 2009-es első élmény (16 v/v %), de volt egy vékonyabb évjárat, aztán ismét tetszett az ugyancsak vastag 2013-as is, most pedig két olyan évjáratot fogunk megnézni, mely ékes példája annak, hogy az elmúlt 30 év két legviszontagságosabb évjáratában is lehetett izgalmas, időtálló vörösborokat készíteni… Nézzük is meg őket közelebbről:
Tar Feri kóstolója nyitja meg a tavaszt
Március végén Tar Feri barátunk jóvoltából ismét részesülhettem egy kis külföldi merülésben. Különösebb válogatás nélkül rakott össze FineWines.hu újdonságokat innen is, onnan is Európán belülről, ami nekem mindig izgalmas frissítése az ismereteknek, inspirációknak (megelőzve azt is, hogy nagyon “berozsdásodjanak” az ízlelőbimbók a kevesebb tesztelés, felfedezőút és a több otthonlét közepette). Rég nem látott ismerősök következnek Moselből, Rheingauból, az Etnáról és Rhone-ból!