Tombor István Juhfark Barrik 2007.*
Korábban már írtam egy meglepően sötét, szinte barnás árnyalatú, szép kis juhfarkról, melyet Tombor Pista bácsi készített. Olyan ő, mint egy 'köveskáli Kaló Imre'. Igazi ritka egyéniség (illetve a párhuzamot erősítendő: nála egy 2002-es Irsai vagy Chardonnay még olyan masszívan áll a talpán, hogy az ember eltöpreng, ezeket a borokat miért nem ismerik a nagy borítészek, meghatározó borsznobok...bizonyára tán nem is értenék, bár egy vakszakaszban talán leesne az álluk, nem tudom. Az ő borait sem WSET kritériumok szerint kell értékelni, hisz Kaló Imréjéhez hasonlóan szélsőségesek. A címke sem oly dekoratív, de nem is kér sokat boraiért). Kifogyhatatlan sztorikészlete van az elmúlt 20-30 év valamennyi magyar borágazati szereplőjéről. Kereste már meg őt is piacvezető kereskedő többször, hogy adja el a lelkét, de miért is tenné. Aki egyszer kóstol nála, mauzóleumszerű kóstolótermében (mely egyúttal a pince meghosszabításaként lényegében a nappali is), egyhamar nem felejti el az élményt, s megismerheti a magyar borvalóság egyik leghitelesebb oldalát. Élete párjával, Irma nénivel művelik a szőlőt. Ha kedves vendég érkezik, néha előkerül a vadászpuska, és estére Irma néni elkészíti a legfrenetikusabb vadpörköltöt nokedlivel, amit csak el lehet képzelni (nem lehet michelin csillagokkal kifejezni az élményt). Közben nagy nevetések, a szókimondó öregek sztorizásától. Sokszor az emberek minél egyszerűbben élnek, annál kedvesebbek (ügyet sem vetnek a vesztébe rohanó világgal). Egyben ő az első 40 év fölötti úriember, akitől azt hallhatjuk, hogy a pálinka úgy finom, ha kevesebb benne az alkohol....(pálinkarajongóknak hamar kiderül az ok is, - összefonódnak a szálak...Panyik tanárnő is töltött itt szakmai gyakorlatokat). Irma néni nevét viselő házi gyógynövény likőr, az Irmikum pedig igazi unikum, mégis fényévekkel többet ad, mint az Unicum.
Kicsit bizarr párosításnak hangozhat a juhfark és a barrik így együtt, de nem kell megijedni! Komoly, érett bor, sajátosan krémes textúrával. Érdekes lenne egy barrik Chardonnay sorban elrejteni. Vajas illat, krémes, szinte édeskésen vaníliás, barrikhordós íz, de klasszikus, hagyományos ízekkel, megőrizve a helyi borokra jellemző férfias savakat, ásványokat. Meg kell ismerni mindenkinek a vegytiszta (hibátlan, mégis izgalommentes) technoborok mellett az ilyen bort is, amilyenre már talán csak a nagy öregek képesek. Lecsengésében olajos magvak bukkannak föl, mogyoróval. Felejthetetlen, sajátos bor.