Sallangmentes, direkt, mégis jóleső Chardonnay. Aranyos citromszín (halvány szalma). Friss illatában elsősorban diszkrét és elegáns parfümösség, alma és citrusok. Eleinte zamatos, szinte lágy, félszáraz érzet, sok déli gyümölccsel. Aztán a citrusos savak tobzódása után, enyhe, jóleső krémesség jön, a végén visszafogottan kesernyés búcsúval. Melegedve bújnak csak elő a fára utaló jegyek, pörkölési íz és illatelemek vehetők ki a szárazpróbánál is. Hölgyek körében őszinte a bólintás egy ilyen fehérbornál. Soha rosszabb Chardonnayt!

Azoknak az olvasóknak próbálnék ebben a sorozatban időnként naprakész tippeket adni, akik szeretik a borokat, de a minőség mellett szeretnek figyelni az árra is...tehát gyakorlatilag mindenkinek hasznos lehet, hisz a borok árának ma már egyre inkább csak a csillagos ég az, ami határt szabhat. Persze a sokat emlegetett, jól hangzó ár/érték arány kifejezés igen sokféleképp értelmezhető. Lehet egy komoly (4-5 ezer Ft-os) Furmint is olyan, hogy 4 db 1000 Ft-os borért sem cserélné el az ember azt az egy palackot. Lesznek tehát a sorozatban drága és olcsó borok is, az élmény mértéke lenne a döntő (mi más?). Időről-időre szeretnék összeállítani egy kb. egész hónapra elegendő 12-es csokrot/kóstolási sort azokból a vörös, fehér, rozé és édes borokból, melyeket jóvételnek tartok (némi borkereskedelmi rálátással).

"Egy értékelési rendszer biztos alapjainak egyik legfőbb feltétele a folytonosság."
[A legjobbra értékelt borok (s leírásuk) most egy helyről elérhetőek.]

Nem túl mély, áttetszően bordó szín. Illatban fűszerkert, hűvös gyógynövényes jegyek, kapor és mák, igazi pannon-stíl vörösborillat. Az ízkép követi az illatot, remek fűszeres ívek, telt korty, jó tömör szövet. Tartalmas bor, melyre sem a fa, sem a tanninok, sem az alkohol nem mászik rá, mégis mindegyikük jelen van, leteszi névjegyét az összbenyomásban. Jólesően összetett vörösbor, némi kávés, hordós kesernyével és füstölt hússal a lezárásban. Egy gazdagon fűszerezett sült mellé esne jól igazán.

Nos, ha a 8-as Leányka muskotályos, meg szőlőlé illatú volt, akkor ez a bor valami bodzaszörpös, szőlőlés gyümölcskoktélhoz hasonlít illatban. Elképesztő intenzív, de gyönyörű parfümösség, szappanosság, hogy egy mezei, etyeki Irsai belesárgulna. Ízben viszont komolyabb krémesebb, tartalmasabb elődjénél. A muskotályosság nemesebbik oldala ismét vezető jegy, de mellette kesernyés ízek és visszafogott, mégis virgonc, trópusi gyümölcsös, zöldalmás savak kísérnek. Egy izgalmas, egzotikus leányka, melyből hamar legurul egy üveg.

Gáléknál a Pinot Noir mindig különleges tétel. Hol máshol lelt volna e fajta hazánkban elsőként otthonra, mint hazánk kis-burgundiájában, Egerben. A néhai Gál Tibor ennek a fajtának az egyik legnagyobb úttőrője volt, és bár azóta nagy karriert futott be az egész országban ez a nehezen kezelhető fajta, azért mindig érdemes odafigyelni a Gál pincészet pinot-ira.
A Titi, a pincészet válogatott Pinot Noir-ja, egy nehéz évből. A bor a fajtára jellemzően meglehetősen visszafogott a színében. Ha hagyjuk kibontakozni, akkor illatában és ízében azonban minden kedves gyümölcsösség és melegség ki tud teljesedni, mely a Pinot Noirra jellemző. A palack hátulján olvasható fajtaleírás tényleg nem hazudik...a pinot noir eleinte nehezen adja meg magát, de az este végére ő lesz a bálkirálynő.
Intelligens bor, sokféle árnyalattal.
Kacsasült, vad szárnyasok, bárány, ürü, tonhal és camambert mellett lehet a legjobb.

Érettszőlős, gyümölcsösen édeskés illat, benne késői szüretes, töppedt jegyek nyomaival, melyek az illatos Leányka fajta velejárói. Üde savak, friss érzet, kellemes reduktív egri bor, a borvidék egyik védjegyévé vált fehér fajtájából. Fröccsnek sem utolsó.

Korábban már többször szóba kerültek itt, a TáncolóMedvén az Orsolya Pince érdemei. Februárban jártam náluk Ostoroson (hivatalból), a pincében, ahol a borokat kóstolva a szerelem első látásra című giccset élhettem át Pinot-juk és Tehéntáncuk kóstolásakor. Meghívásomra, pár napja viszonozta az üzletben Turcsek Orsi a téli látogatást. Bemutatta néhány friss tételüket az érdeklődőknek is. A közönségsiker mellett (azon fölbuzdulva) én is méltatnám szép boraikat.

Syrah-k közt egy nagyágyú, melyet hazai viszonylatban mindig a legnagyobbak közt emlegetnek. Eger egyik legnagyobb ígérete kétségtelenül Bukolyi úr elképesztő méretű telepítései az Eged-hegyen, melyet az elmúlt évek során vitt véghez a borvidék legmagasabb, meszes dombjának csúcsi, legjobb adottságú sávjain. Hál’ Istennek helyet kapott ott a Syrah is. Az egri pincészet amúgyis nagyon kedveli ezt a fajtát (trilógia formájában is forgalomba került, mely tanulmány a terroir és bor tengerszint feletti magassággal való kapcsolatának változásait próbálja nyomon követni), és a 2005-ös verzió kétségtelenül nagyon meggyőzőre sikerült.
Fűszeres-fekete ribiszkés, szedres illat, mely igen sokrétű és idővel egyre többet mutat magából. Az íz rendkívül széles spektrumú, áradó, jó savakkal és hosszú lecsengéssel, kitűnő egyensúllyal.

Egy nagy bikavér. Nem a behízelgő, burgundias egri bor, hanem a harapós, nagy testű, gazdagon fűszeres egriek táborát erősíti. A szellőzéssel rengeteg szép illatot szabadíthatunk ki a borból. Savai nagyon szépen vezetik a kortyot, a Nagy-Eged ásványai, meszes talaja pedig sokszínű bort eredményezett, melyet akár még elfektethetünk pár évre a pincénkben.