X

BARDON

Ripka Gergely

10 years challenge: 2015 (Vol. II.)

Löszös szárnyalás

Folytatjuk száraz boros visszatekintésünket 2015-re. Az első felvonás elején már bemutattuk az évjárat sajátosságait (csak egyet kell visszalapozni). Volt szerencsénk nem egy izgalmas villanást is látni. A sorban kóstoltunk és bemutattam pár nemzetközi példát is. Vajon ilyen időtávból milyen árnyalatnyi különbségeket mutat a tarcali vagy a tokaji lösz, a bodrogkisfaludi és a mádi riolit érett száraz bora? Lássuk hát, a sor második etapja milyen képet rajzolt a meleg 2015-ról!

Tovább

Ripka Gergely

TOKAJ - vakteszt/XX.

Advent előtti kincsvadászat, címke nélkül (száraz novemberi kiadás)

Közelegnek az ünnepek. Boldog lennék, ha ez a néhány hét édes tokajiak mértéketelen fogyasztásáról szólna itthon és/vagy külföldön (az AszúGlass-projekttel igyekszem kicsit helyzetbe hozni a borvidék legfontosabb borítpusát), de a nap végén tisztában vagyunk vele mind, hogy száraz korszakot élünk. Itt is van a száraz november, amit rögtön kihasználva a TokajDry műfajról igyekszem fátylakat lelibbenteni ezzel a néhány kortárs vakon kóstolt tétellel (2017 és 2022 között mozogva). Lesz benne új név és lesz olyan is, amit már májusban is teszteltünk. Kinél milyen minőségek kerültek palackba az elmúlt pár évjáratban? Melyik palackra essen a választásunk, ha egy ütős furmint kell? Mindig a csillagos pincéknél találjuk a csillagos minőséget? Hol tart a natúr movement Tokajban (Tállyán)? Lássuk huszadik vaktesztünk eredményeit!

Tovább

Ripka Gergely

TOKAJ - vakteszt/XVIII.

Kincsvadászat címke nélkül

Régen volt vaktesztünk, száraz boros meg pláne! Mivel gőzerővel készül a TokajGuide ötödik kiadása, így leginkább a pincék mélyén és a helyszínen, esetleg rendezvényeken keresem a kincseket; de a saját készletemet is igyekszem rendszeresen szondázni, figyelve, hogyan fejlődnek az egyes palackok. Vajon a 2018-as meleg év szárazai valóban olyan gyorsan érnek, ahogy azt sokan hittük? A világfajta vagy a botrtitisz jelenléte áll-e jobban a száraz tokajinak? És mit mutatnak három év után a 2019-esek? Sok hasonlóan súlyos mindennapi dilemmánkra érkezik a válasz mai posztunkból:

Tovább

Ripka Gergely

TOKAJ - vakteszt/XV.

Kincsvadászat címke nélkül

Fagyos volt az első áprilisi hétvége. Hogyan használja ki az ebből adódó lehetőséget a borblogger totálisan beleunva az értelmetlen kampányhajrába? - Kipakolja az erkélyre az összes száraz tokaji borát a pincéből (coravinezetteket és bontatlanokat), hogy egy nagy vakteszten mérje őket össze a nappaliban. Hűtés: pipa!
Pár hete a járalan ösvényen kóstolgattunk, most a konvencionálisabb száraz mezőny került vakon a poharakba. Nézzük, hogyan alakulnak a palackban régi és frissebb tételek Hegyaljáról, immár a tizenötödik vak körben!

Tovább

Ripka Gergely

TOKAJ - vakteszt/XIII

Kincsvadászat címke nélkül, édesben

Száraz november helyett ismét édes köröket futunk, a júniusi vaktesztünk borait kiegészítve néhány érdekességgel. A kóstoló egyértelmű tanulsága, hogy a coravin az édes borok esetében különösen is hasznos eszköz: olyan érzése van az embernek, hogy ezek a palackok ezen szondázási módszerrel hosszú évekig nem kezdenek halványulni (azt eddig is tudtuk, hogy a hűtőbe visszatett édes borok simán visszadugózva is hónapokig állják a sarat). Van a sorban olyan tétel, amit már harmadszorra coravineztem, de olyanok is, melyeket most először: semmilyen romlási tendencia nem írható le (száraz boroknál már inkább merülnek fel kétségeim). Visszatérő vendégünk a Péter Pince ezúttal összes édes kabarját bedobtuk a mélyvízbe, de tiszta zéta is szerepelt a sorban, Oremus, Bardon és Szóló késői szüretek mellett. Csillagokban sem volt hiány. De nézzük, kik kerültek ki győztesnek az erős mezőnyből!

Tovább

Ripka Gergely

TOKAJ - vakteszt/XII.

Kincsvadászat címke nélkül

Elkezdjük a száraz novembert néhány száraz tokajival. A mai vakkóstolóban csavarzáras borok nyíltak, s mivel ebben a műfajban a coravin nem alkalmazható, így ezeket a palackokat most egy héten át szondázgattuk otthon (a pontokon érdemben nem alakítva). Bardon, 4H és egy Palkó bor kerültek a sorba, illetve érdekességként a Grand Tokajban elkészített, 2020-as Polgármesterek Bora is. Katt a Továbbra!

 

Tovább

Ripka Gergely

TOKAJ - vakteszt/XI.

Kincsvadászat címke nélkül

Zsúfolt hónapok után még zsúfoltabb pince. - Június óta nem volt ugyanis vaktesztünk, így bizony jövet-menet megsokasodtak a raktárban a kóstolásra váró palackok (illetve a coravines módszernek hála van miből meríteni a régebbi tételek közt is). A 11. részben lesz kevéssé ismert és népszerűbb pince is, löszről és vulkánról, délről és északról egyaránt: többek közt 4H, Bardon, Péter Pince, korai Szóló és ***Demeter Zoltán mérkőzik meg. Most kizárólag konvencionális (dugóval zárt) száraz tételek következnek, de hamarosan érkezik egy alternatívabb száraz sor is, egy csavarzáras száraz sor és karácsonyig biztosan jönnek édesek is. A Továbbra kattintva rögvest kiderül, melyek a csillagos borai ennek a körnek:

Tovább

Ripka Gergely

TOKAJ - vakteszt/IV.

Kincsvadászat címke nélkül

A karantén-kóstolásaink friss epizódja igen szép meglepetésekkel szolgált. Az előző felvonásban tárgyalt Homonna Édes Hármas 2013 elvérzett, de most látni fogjuk, hogy még a helytelen tárolás közepette is van esélye egy palacknak a túlélésre, hovatovább a dugó alatt micsoda palackvariancia fordulhat elő (pláne mostoha körülmények közt). Abaújszántóról egy kevéssé közismert, fiatal pincének a kiváló borai is bemutatásra kerülnek, de pár régebbi évjáratból is kaptunk meglepetéseket. Ezúttal pedig csillagokban sem szűkölködtünk. Köszönjük a borászoknak a felajánlott palackokat a szokásos többnapos ismerkedéshez (konklúziók édesborok terén a poszt végén):

Tovább

Ripka Gergely

80 furmint februárban//2.

Mádi villanásoktól a borvidék távolabbi szegletei felé

Hogy milyen gondolatokkal búcsúzunk az idei Furmint Februártól? Biztos sokan megírták a február első csütörtökén megtartott Nagy Kóstoló tanulságait, de annyi minden más érdekes bor és téma akadt, hogy ezek a jegyzetek kicsit várattak magukra. Végre rájuk tudtam szánni a kellő időt és figyelmet. A furmintnak ugyanis kell a figyelem. Akárhogy is közelíti meg az ember: a szőlőben, a pincében, vagy éppen a pohárában. - Tetszik vagy sem, a furmintot többnyire úgy tudjuk megérteni, ha kicsit másképp, kicsit mélyebb odafigyeléssel vagyunk felé. Visszagondolok az elmúlt 11 év tanulságaira, hogy mennyi konklúziót hoztak a februári furmintozások: 

 

Tovább

Ripka Gergely

Tovább a Nagy furmintok nyomában

Nagy Furmint Február X//Vol. 2.

Az első felvonásban is sokfelé kalandoztunk. Körüljártuk a Furmint Feburár felhozatalának legfőbb tanulságait, és főként Tállyát és Bényét kóstoltuk körbe. Ha bírjárok még a jegyzeteket, akkor ezúttal jön minden más: Tarcal, bodrogkeresztúriak, Sárospatak, Hercegkút, régi és új nevekkel, Olaszliszka, egy ruszti kitérő, izgalmas meglepetésekkel. A mádi terembe sajnos csak zárás körül jutottam el. Gyorsan bele-bele kóstoltam ott is pár maradék palackba, de hét órába egyszerűen nem férhetett bele 93 furmintnál több. Zsurki Sanyi, Naárék, Dorogi Pisti nagyon meglepett. A Királyudvar, Bárdos Saci most sem okozott családást. De hogy mely száraz bor tetszett a legjobban? A poszt végén bizony az is kiderül, melyik volt (most is?) a nap furmintja szerintünk. Facebookon pedig várjuk a ti meglátásaitokat: melyik volt a legvagányabb furmint idén?

Tovább

Ripka Gergely

Pelle Pincészet - helyszíni szemle

Új borász, töretlen minőség

A Pelle család elköteleződése, rajongása Mádért, az ottani termőhelyekért, sőt immár a pezsgőért mindig lenyűgöz. Egészen másik világból érkeztek, de nyakukba vették ezt a borvidéket, azon belül is talán a “legzártabban” működő települését, megvetették a lábukat ott és a borok minősége azóta is magukért beszél. Szarka Dénes pár éve távozott borász-posztról, őt a fiatal titán, Nagy Máté váltotta 2022-ben, és nagyon úgy tűnik, hogy ez a csere egyáltalán nem vált a borminőség hátrányára. Sőt egyik tehetség után, egy másik viszi tovább a stafétát. Mindezt úgy, hogy Máténak az első napján gyakorlatilag új infó volt, hogy itt bizony a pezsgőkkel is komoly munka indult el a pincében. Lássuk, milyen stílusváltást hozott mindez!

Tovább

Ripka Gergely

TOKAJMAGIC - **Bott Kulcsárok (2024-2013)

A másnapi visszakóstolás tanulságaival

Komoly hagyománnyá vált, hogy az év Bodó Juditékkal indul. Az összes dűlőjüket körbekóstoltuk már oda és vissza. Egyetlen tétel hiányzott a dűlő-portfólióból, a pince hárslevelűje, a Kulcsár (Olaszliszka). Egy igazi kőtenger. Érdekesség, hogy a terület egyébként Pollák Tibor tulajdona, aki Juditékra bízta a gyümölcs szakszerű megtermelését, feldolgozását, borrá varázsolását. Tavaly megkerestem Juditot és Tibort is, hogy szedjük össze a még fellelhető évjáratokat, és így sikerült a minap egy közel teljes sort gurítani. Került bele egy izgalmas meglepetés is, és bár ezúttal nem volt alkalmam a borokat előkóstolni…talán nem is baj, mert amit másnap tapasztaltam a kiszellőzött palackok kapcsán, az bizony engem is meglepett. 

Tovább

Ripka Gergely

Dobogó Pince - helyszíni szemle

Folyamatos innováció mellett születő minőség

Domokos Attila a tokaji Dobogó kapitánya, vezetője az a fajta borász, aki nem elégszik meg a technológia mai adottságaival. A birtok csupán néhány hektáros, mégis állandóan fejleszt, saját ötletekkel igyekszik időt és energiát megtakarítani, hogy ezzel is hatékonyabbá tegye a mindennapi munkát (idehaza és külföldön egyaránt). Magam is most tudtam meg, hogy Attila a legextrémebb dolgokkal kísérletezik a borok készítése kapcsán: saját vívmánya lenne például egy olyan (épp formálódó) módszer, melynek köszönhetően a hordós bort nem kéne még a fejtéssel sem mozgatni, szintén egyedi fejlesztésű automata klíma-rendszerükkel a földfelszíni érlelőteret a kinti levegővel tudják hűteni (addig a pillanatig, amíg a külső hőmérséklet alacsonyabb, mint a benti, például éjszaka), de kísérletezik többek közt víz alatti és más alternatív közegű palackos érleléssel is. Évek óta nem jártam náluk sem, itt volt az ideje a pótlásnak:

Tovább

Ripka Gergely

TOKAJMAGIC - **Bott Kulcsárok Pollákékkal

Feburár 19, 18:00 - Borkollégium

Hosszabb csend után, újra tokaji varázslat Budapesten! Az évet mostmár hagyományosan Bodó Juditékkal kezdjük, és ha már február, akkor hárs…, furmint helyett;) Hiszen biztos, hogy mindenki számtalan kiváló dűlős bort fog kóstolni Tokaj fő fajtájából a hónap folyamán, de mindig mondom, hogy Tokaj soha nem a fajtáról, hanem a termőhelyről szól! Ennek pedig most a Kulcsárban járunk utána közösen, csupa izgalmas évjárattal, visszanyúlva a dűlő kezdeteihez borok és (Föld)történelem tekintetében egyaránt.
Ebben most is Judit és Józsi lesz segítségünkre, és hogy kik is a címben említett Pollákék, hogy kerülnek ők a Kulcsárba? Ez is ki fog derülni a család jelenléte mellett február 19-én a Bokoliban! Jöjjön, akinek jönnie kell!

Tovább

Ripka Gergely

Tokaj Nobilis - helyszíni szemle

Amikor pontozni is nehéz…

Nehéz borsor jön. Egyrészt mert a Tokaj Nobilis borok még mindig nagyon jók, másrészt mert ez a sor még mindig nagyon fiatal; így pedig a pontszerű értékeit például szinte lehetetlen meghatározni (még?). Valószínűleg ez a legkevésbé lényeges egyébként, pláne Bárdos Saroltának, aki családi pincéjének 2000-es alapításától elképesztő céltudatossággal és pontos víziók mentén építi birtokát, csiszolt, elegáns bio borainak stílusát. Látszik a közös kóstoláskor, hogy pont olyanok számára ezek a borok, amilyennek szánta őket a készítésükkor. Tavaly lezárultak Bodrogkeresztúr főutcáján az építési munkálatok, ami fontos révbe érkezés volt a Tokaj Nobilis történetében, így jut idő a finomhangolásra. Bár itt azért elég finomra van már hangolva sokminden.

Tovább