A tokaji Szerelmi Pincesoron újabban zajlik az élet. Jobban mondva nyilván csak zajlana...de azért néhány borászatnak a munka dandárja is erősen ide kötődik (a vendéglátás helyzetéről írnak épp eleget másutt, azt most átugorjuk). Azt tudjuk, hogy Bodó Juditék még pár hónapig erősítik a sort (hamarosan költöznek), friss titánként Péter Ákos igazi oszlopa lett a környéknek, nemrég a bényei-kisfaludi Illés János borait is bemutattuk hasábjainkon, bónuszképp a gyakorlatilag mára sztárrá lett Balassa Pisti is bérel itt egy pincét, most pedig egy újabb szereplőt mutatunk be a Tokaji-hegy alól. Kikindai Balázs beházasodott a Benkő családba: elmondása szerint érdekes a család karmája: generációk óta csak lány gyermekek születnek náluk. Így pár éve Balázs szakmát váltott, elvégezte a Soóst és apósa mellé szegődött. - Immár ő irányítja a 4-5 hektáros birtok életét. Úgy volt, hogy a Tokaji Márciuson kapok tőle pár palackot kóstolóba, de Tokaji Március nem lett, én pedig mozgok eleget a borvidéken, így jobbnak láttam, személyesen felkeresni őket (még a kijárási korlátozás előtti napokban). Lapozás után jönnek a borok...

Pár hónappal korábban egy igazán rendkívüli botritiszes nagyvilági kóstolóban volt részem a Bécsben élő és dolgozó Varga Zoltán borgyűjtő jóvoltából. Belejöttünk az olasz borokba itt a blogon egy időre (ha már a személyes olaszországi látogatás egy ideig biztosan nem reális), ám most az alábbi nagyszerű sorral búcsúzunk Itáliától egy időre. A kóstolónak nem minden bora került be a posztba, egyrészt a töredékes jegyzetek miatt, másrészt volt pár érettebb bor is a sorban, amiről az idő vasfoga szinte már nem is hagyott semmi írnivalót. Egy 1991-es Prunotto Barolo, ami már jócskán a végét járta véleményem szerint, akárcsak egy 1979-es Badia a Coltibuono Chianti Classico Riserva, de az 1967-es Antinori Chianti Classico is túl jutott a szebbik korszakán. Nézzük, mik voltak igazán emlékezetesek az idő közben nemzetközivé formálódó borsorban: