x

Ripka Gergely

Pét-nat-etalon a Mátrából

Hoop Wines Pink Kékfrankos 2020

Már jócskán eltelt pár év, mióta hazánk borbárjaiba, borlapjaira is berobbantak a Petillant naturelle (aka. methode ancestrale aka. degorzsálatlan, opálos/zavaros) pezsgők, de a hype aligha lanyhult. Épp ellenkezőleg, a műfaj ragályos. A friss borfogyasztó (Z) generáció körében erősen terjed az alternatív/natúr boros alapokra helyeződés borízlés terén, én magam inkább a borkritikus pártatlanságával a partvonalról figyelem a történéseket. S noha úton-útfélen kóstolgatom a kénmentestől, a natúron át, a petnatig a mezőnyt idehaza és külföldről egyaránt, az esetlegesség továbbra is tettenérhető, igaz a pozitív, sőt katartikus élmények is örvendetesen sokasodnak. Elköteleződésről mégsem tudok egyelőre beszámolni a magam részéről, de van abban a (BenczePistis) típusreakcióban valami, hogy ha egyszer az ember “beérez” (megért) egy adalékoktól mentes természetes borízt, onnantól óhatatlan, hogy két irányba indul el: (1) külön értelmezési tartományt kap a natúr vs. konvencionális ízvilág vagy (2) véglegesen elköteleződik az előbbi mellett és utóbbi többé nem okoz örömet…

Újhullámok a Mátrán és a világban

A Mátra újabban mindenféle vegyes újhullámos életérzésnek a melegágyává kezd válni: szervezett vagy éppen spontán oldalhajtások mentén egyaránt találunk itt kevés (per 0) beavatkozással dolgozó pincéket, akik a saját ösvényeiket járják, és elmondható, hogy ez a legtöbb bornemzetnél megfigyelhető jelenség napjainkban. A végeredményről (ahogy mindig) a piacok döntenek: a jó bor fogalma relativizálódik...jó termék az, ami eladható. 

A bor talán még soha nem volt ennyire a szabadság eszményképe és kifejeződése, mint napjainkban. - Lehet szabálykövető, de látunk nagyonis radikális szembefordulási trendeket a megszokottal, az ipari megoldásokkal vagy mesterséges adalékanyagokkal, és erős visszanúlásokat az ősi megoldások felé, amikor még azért nem adtak semmit a finom borhoz, mert nem volt mit hozzáadni. 

Számomra egyelőre a legfontosabb kérdés, hogy hol kezdődik a hiteles természetesség (a borász szemébe nézve?) és hol használják ezt üres marketingfogásnak, amibe becsomagolhatják egyébként középszerű/gyenge boraikat a szabályozatlan környezet ködös malasztjának köszönhetően.

 

Ismerős képletek pét-natban

De vissza a Hoophoz! Tavaly már volt egy izgalmas rosé petnat-körünk. Két igazi kísérletet kóstolhattunk (egyébként egyik bor sem natúr módon készült, ahogy a mai sem). Egy éve a Vylyant és az itt is tárgyalt gyöngyöspatai Hoop Wines első két stílusgyakorlatát kóstoltuk össze (Pinot és Kékfrankos). Utóbbi a borbloggerként is sokunk számára ismerős Németi Zoli és jóbarátja Kerekes Zoli mátrai szárnypróbálgatása volt, mely a mostohább 2020-ban már csak (a vélhetően az évjárati nehézségekre toleránsabb, edzettebb) Kékfrankosból készült el… S mintha ezek a mostohább/hűvösebb évjárati jegyek kimondottan jól állnának ennek a műfajnak (vö. 2010):

 

Hoop Wines PINK Kékfrankos 2020

Egész fürtösen préselt, irányított erjesztésű anyag (hát ezért nem a natúr iskola). Halvány pinkes, nem túl HC rosé petnat szín és szediment sem durva állagú. Illatban is nagyon moderált: meggy, cseresznyés joghurt, de végtelenül tisztán, frissen és kellemes, direkt, vonzó formában (lám az irányított erjesztés tisztasága nem áll rosszul a műfajnak). Friss íz, jó sav, csupa gyümölcs, meggy, cseresznye, finom fanyarság, jóleső, üde savak, és pont annyi szedimenthatás a kortyban, ami tiszta élvezetes gyümölcskarakterrel kíséri el a kortyot. A szénsav 2.5 barnal megállt és nem is vágyik az ember többre (arról nem is beszélve, hogy a bontás még sosem volt ilyen egyszerű petnatnál). Azt kell mondjam: a petnat esetében a kevesebb gyakran több. Jól áll a műfajnak az érzékeny kifinomultság, tiszta íz. Ez a petnat ilyen. Tökéletesen csúszik. Szép munka, ami tavaly óta remekül beérett. 6

 

Aki a Pét-Nat-műfajon belül még kalandozna, további hazai ajánlások: TR, Homoky, Szóló (ők mind tállyaiak), Strekov (Felvidék), Pálffy Atti (Köveskál) és biztosan a villányi Vylyannél sem torpant meg a tavalyi tapasztalatokkal a történet.

X

Ripka Gergely

Pelle Pincészet - helyszíni szemle

Új borász, töretlen minőség

A Pelle család elköteleződése, rajongása Mádért, az ottani termőhelyekért, sőt immár a pezsgőért mindig lenyűgöz. Egészen másik világból érkeztek, de nyakukba vették ezt a borvidéket, azon belül is talán a “legzártabban” működő települését, megvetették a lábukat ott és a borok minősége azóta is magukért beszél. Szarka Dénes pár éve távozott borász-posztról, őt a fiatal titán, Nagy Máté váltotta 2022-ben, és nagyon úgy tűnik, hogy ez a csere egyáltalán nem vált a borminőség hátrányára. Sőt egyik tehetség után, egy másik viszi tovább a stafétát. Mindezt úgy, hogy Máténak az első napján gyakorlatilag új infó volt, hogy itt bizony a pezsgőkkel is komoly munka indult el a pincében. Lássuk, milyen stílusváltást hozott mindez!

Tovább

Ripka Gergely

TOKAJMAGIC - **Bott Kulcsárok (2024-2013)

A másnapi visszakóstolás tanulságaival

Komoly hagyománnyá vált, hogy az év Bodó Juditékkal indul. Az összes dűlőjüket körbekóstoltuk már oda és vissza. Egyetlen tétel hiányzott a dűlő-portfólióból, a pince hárslevelűje, a Kulcsár (Olaszliszka). Egy igazi kőtenger. Érdekesség, hogy a terület egyébként Pollák Tibor tulajdona, aki Juditékra bízta a gyümölcs szakszerű megtermelését, feldolgozását, borrá varázsolását. Tavaly megkerestem Juditot és Tibort is, hogy szedjük össze a még fellelhető évjáratokat, és így sikerült a minap egy közel teljes sort gurítani. Került bele egy izgalmas meglepetés is, és bár ezúttal nem volt alkalmam a borokat előkóstolni…talán nem is baj, mert amit másnap tapasztaltam a kiszellőzött palackok kapcsán, az bizony engem is meglepett. 

Tovább

Ripka Gergely

Dobogó Pince - helyszíni szemle

Folyamatos innováció mellett születő minőség

Domokos Attila a tokaji Dobogó kapitánya, vezetője az a fajta borász, aki nem elégszik meg a technológia mai adottságaival. A birtok csupán néhány hektáros, mégis állandóan fejleszt, saját ötletekkel igyekszik időt és energiát megtakarítani, hogy ezzel is hatékonyabbá tegye a mindennapi munkát (idehaza és külföldön egyaránt). Magam is most tudtam meg, hogy Attila a legextrémebb dolgokkal kísérletezik a borok készítése kapcsán: saját vívmánya lenne például egy olyan (épp formálódó) módszer, melynek köszönhetően a hordós bort nem kéne még a fejtéssel sem mozgatni, szintén egyedi fejlesztésű automata klíma-rendszerükkel a földfelszíni érlelőteret a kinti levegővel tudják hűteni (addig a pillanatig, amíg a külső hőmérséklet alacsonyabb, mint a benti, például éjszaka), de kísérletezik többek közt víz alatti és más alternatív közegű palackos érleléssel is. Évek óta nem jártam náluk sem, itt volt az ideje a pótlásnak:

Tovább

Ripka Gergely

TOKAJMAGIC - **Bott Kulcsárok Pollákékkal

Feburár 19, 18:00 - Borkollégium

Hosszabb csend után, újra tokaji varázslat Budapesten! Az évet mostmár hagyományosan Bodó Juditékkal kezdjük, és ha már február, akkor hárs…, furmint helyett;) Hiszen biztos, hogy mindenki számtalan kiváló dűlős bort fog kóstolni Tokaj fő fajtájából a hónap folyamán, de mindig mondom, hogy Tokaj soha nem a fajtáról, hanem a termőhelyről szól! Ennek pedig most a Kulcsárban járunk utána közösen, csupa izgalmas évjárattal, visszanyúlva a dűlő kezdeteihez borok és (Föld)történelem tekintetében egyaránt.
Ebben most is Judit és Józsi lesz segítségünkre, és hogy kik is a címben említett Pollákék, hogy kerülnek ők a Kulcsárba? Ez is ki fog derülni a család jelenléte mellett február 19-én a Bokoliban! Jöjjön, akinek jönnie kell!

Tovább

Ripka Gergely

Tokaj Nobilis - helyszíni szemle

Amikor pontozni is nehéz…

Nehéz borsor jön. Egyrészt mert a Tokaj Nobilis borok még mindig nagyon jók, másrészt mert ez a sor még mindig nagyon fiatal; így pedig a pontszerű értékeit például szinte lehetetlen meghatározni (még?). Valószínűleg ez a legkevésbé lényeges egyébként, pláne Bárdos Saroltának, aki családi pincéjének 2000-es alapításától elképesztő céltudatossággal és pontos víziók mentén építi birtokát, csiszolt, elegáns bio borainak stílusát. Látszik a közös kóstoláskor, hogy pont olyanok számára ezek a borok, amilyennek szánta őket a készítésükkor. Tavaly lezárultak Bodrogkeresztúr főutcáján az építési munkálatok, ami fontos révbe érkezés volt a Tokaj Nobilis történetében, így jut idő a finomhangolásra. Bár itt azért elég finomra van már hangolva sokminden.

Tovább