x

Évjárat értékelő

„Milyen évjárat volt?” – FRISSÜLŐ ÉVÉRTÉKELÉSEK: 1995-től NAPJAINKIG

2016 * * *

Országosan egy mérsékeltebb, eléggé csapadékos év volt. Tokaj-Hegyalján nehéz évjárat volt, ami nagyon sok munkát és gondos válogatást igényelt a borászatoktól. A sok kézi munka a szüretet költségessé tette, a válogatás során pedig a termés egy részét le kellett dobni a földre. A szüretet egy masszív eső vágta ketté, ezért klasszikusan a kétarcú évjáratok közé tartozik száraz borokban (eső előtti nagyobb mennyiségű tételek: több savval és eső utáni limitáltabb tételek, érettebb alapanyaggal). Az aszúk fiatalon csodásak, vibráló savúak.

 

Tovább

2015 * * * *

Országszerte forró, meleg év, kevés csapadékkal és kevés savval. Tokaj környékén kiegyensúlyozottan induló tenyészidő. Folyamatos nyári kánikula, extrém kevés csapadékkal. Gyors érés a forróság miatt, amit az öreg ültetvények bírtak jobban. Száraz borban jó évjárat, de a botritiszesedés is korán megindult.

Tovább

2014 *

Tokaj-Hegyalján kihívásokkal teli év, sok esővel, soha nem látott betegségekkel. Nehéz volt megvédeni a szőlőt. Korai botritiszesedés, de végül volt, aki édes bornak való alapanyaggal ki tudott hozni valamit a viszontagságos évből. Országosan sem kecsegtetett sok jóval.

Tovább

2013 * * * * *

Tokajban virágzáskori rossz idő miatt változó kötődés. Meleg nyár, de csapadék is volt egész évben. Remek savak. Végre kitűnő kilátások jó minőségű aszúborokra, de szárazakban is izgalmas sav-cukor szerkezet tudott megvalósulni, megfelelő időzítés mellett.

Tovább

2012 * * * *

Nagyjából összállt a 2012-es évjáratértékelő is, kicsit ugyan megkésve a korábbi évekhez képest. Mondjuk ennek megvan az az előnye, hogy már a borok is faggathatók ebben a kérdésben. Röviden összefoglalnám a főbb ismérveket 2012-vel kapcsolatosan.

Tovább

2011 * * * *

Nagyon úgy fest, hogy 2011 ismét próbára tette a borászok nagy részét hazánkban. Mondhatjuk nyugodtan azt is, hogy szinte 2010 ellentéte volt az év. Gyakorlatilag országosan egyértelműen korai esztendő volt. Érzékelhető volt, hogy május-júniusban itt-ott szinte már hólyagosodott a szőlő, s a termés is kielégítőnek ígérkezett mennyiségre.

Tovább

2010 *

Bátran tekinthetjük 2001 után a következő gyenge évnek. Bár a borisszának nagyon nincs oka panaszra...az a 8 év nem múlt el nyomtalanul (ld alább). Ám, ami a borágazatból élőket illeti: amint arról már többször szó volt az elmúlt hónapokban, 2010 kezdettől fogva balul indult.

Tovább

2009 * * * * *

Érdekes, hogy nem csak a kezdetekkor, de azóta is töretlenül, szinte mindenütt jobbnak tartják még 2000-nél, 2003-nál is 2009-et! Meglehet, hogy ennek egy része reklámfogás (mindenütt elég kiadós, egészséges volt a termés), de abban is biztos vagyok, hogy a borászok tudatossága, letisztuló koncepciója is sokat segített, hogy a szó legszorosabb értelmében élni tudjanak a tökéletes alapanyag adta kivételes lehetőségekkel!

Tovább

2008 * * * *

Szintén részint homály és hordó fedi a borokat egyelőre. Sok az ellentmondás, de sokan 2006-hoz hasonlítják (Szekszárdon, Villányban 2007-nél gyengébbnek mondják), de 2002-höz is hasonlítható. Szepsy István komolynak, szikárnak, összetettnek, ígéretesnek nevezi az évjárat borait.

Tovább

2007 * * * * *

Végletek előzmények nélküli éve, mely nem nagyon hasonlítható máshoz (bár 2000-hez sokban hasonlított). Délies, lendületes, vastag, érzéki és lágy borok éve (Villányban például itt-ott a 2006-osnak megfelelő színvonalú borokkal). Jó érettség, egészséges alapanyag minden fajtánál (későieknél is), részletgazdagság, buja komplexitás volt jellemző, ha a szüretet megfelelően tudták időzíteni!

Tovább

Ripka Gergely

Kardos Gábor – gyorsszemle

Önálló mádi utakon

Kalandozunk tovább Mádon, a borvidék tán legfelkapottabb településén. Kardo Gábor neve sokak számára csenghet ismerősen a pesti borbár univerzumból (de a mádi színtéren akár a régieknek is). Az egyik legfelkapottabb borbárlánc első üzletének vezetője volt évekig. Édesapja mádon vezetett kocsmát, aztán ahogy Gábor színre lépett igyekezett a házi bort megtölteni minőségi tartalommal és a Kardos Pince megindult a hazai és a nemzetközi piacokon (2009 körül). Sok év telt el. - A kocsmából mostanra borbár lett, modern enteriőrrel, mádi sajttal és természetesen kimért bor helyett immár letisztult dizájnnal csomagolt és okosan felépített mádi szortimenttel. A nagyszerű elhelyezkedésű kis vendéglátóhely üzemeltetésére persze nehéz feladat csapatot találni ezen a környéken, a fix nyitvatartás egyelőre várat magára. Gábor az a fajta borász figura, akinek konkrét víziói vannak Tokajról, Mádról és saját szerepeiről, saját brandjének esélyeiről. Korábbi munkahelyeinek is köszönhetően remekül átlátja a piacot és sok olyan ziccert észrevesz, melyet mások, akik egész életüket a borvidéken töltik, sajnos talán soha nem fognak meglátni. Kóstoltunk is: 

Tovább

Ripka Gergely

Lenkey Géza – gyorsszemle

Szólóban és Takács Lajossal

A cím nem éppen szerencsés. Lenkey Géza borait ugyanis nem szabad gyorsan kóstolni. Meg kell adni nekik a türelmet. Érlelt tokajiak, melyek eleve maguk is hosszan készülnek, hosszú időt töltenek hordóban, míg a borász türelmesen vár (némileg szembemenve a piac elvárásaival). Vállaltan és büszkén készíti ezeket a borokat, melyet részben talán épp a piac, talán a családi változások alakítottak így: egyrészt ugyebár Gézának egy hirtelen életmódváltást jelentett a mádi birtok (édesapja halálával), de úgy döntött nem adja fel ezt a hagytékot, másfelől pedig Géza nem is szeretné elkapkodni a borok piacra dobását. Más a cél, más az ember is, mint a legtöbb pincénél. Most először jártam Gézánál, s kibe botlik nála a látogató, hát nem a jó Takács Lajosba?

Tovább
Hölgyeim és uraim: íme, a 10 pontos borélmény.

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

„Ez a szabályozás hagyja az embereket dolgozni”//2.

Mészáros László az aszú új termékleírásáról

A február a furmint hónapja, mely vállaltan egy száraz furmintokról szóló eseménysorozat, egy hónapon át. Szembe kell azonban néznünk a ténnyel, hogy Tokaj még mindig inkább a világ legjobb édes borának, az aszúnak a hazája. Ez tette naggyá és a furmint tehetsége is ezekben a különleges minőségű borokban érhető tetten a legszebben Hegyalján. Folytatódik interjúnk Mészáros Lászlóval, a Disznókő birtokigazgatójával, aki az aszú 2013-as újragondolt termékleírásában fontos reformer szereplőként vett részt. Interjúnk első részében alaposan végigkövettük vele a feldolgozás főbb mozzanatait, illetve, hogy az új szabályozás mennyivel logikusabb arányokat ír elő a régihez képest. Ma az aszú erjedésének és érésének több évszázados titkairól, aszústílusokról, az esszencia és a koncentráció kérdéseiről a piac tükrében, a puttonyszámok szerepéről és a mai termékleirás szerencsés vagy épp hézagos aspektusairól lesz szó:

Tovább

Ripka Gergely

„Ez a szabályozás hagyja az embereket dolgozni”//1.

Mészáros László az aszú új termékleírásáról

Tokaj-Hegyalján a Hegyközségi tanács döntésének nyomán, miniszteri döntéssel 2013-ban megváltozott a szabályozás az aszú körül. Annak idején erről sokat cikkeztek, de a változásokból szinte csak két info ment át a köztudatba: az aszúnak 120 g/l fölötti cukortartalommal kell rendelkeznie, és hogy a 3 és 4 puttonyos aszú ezzel meg is szűnt. Ennél azért többről van szó, melynek most kezd igazán visszhangja lenni, hogy egyrészt átmegy a gyakorlatba, másrészt sokan sokféleképp vélekednek arról, mi is a szerepe Tokajban (és a nagyvilágban) az aszúnak, a világ legjobb természetes édes borának.

 

Tovább