x

Évjárat értékelő

„Milyen évjárat volt?” – FRISSÜLŐ ÉVÉRTÉKELÉSEK: 1995-től NAPJAINKIG

2017 * * * *

Tokajban inkább aszús év, igen figyelemreméltó évjáratnak mondják már pár hónappal a szüret után is. Meleg évjárat, korai botritiszesedés alapvetően a magas minőségben készült hagyományos bortípusoknak kedvez inkább (szamorodni, aszú). Száraz borhoz nagyon észnél kellett lenni a szüreti időponttal és a válogatással.

 

Tovább

2016 * * *

Országosan egy mérsékeltebb, eléggé csapadékos év volt. Tokaj-Hegyalján nehéz évjárat volt, ami nagyon sok munkát és gondos válogatást igényelt a borászatoktól. A sok kézi munka a szüretet költségessé tette, a válogatás során pedig a termés egy részét le kellett dobni a földre. A szüretet egy masszív eső vágta ketté, ezért klasszikusan a kétarcú évjáratok közé tartozik száraz borokban (eső előtti nagyobb mennyiségű tételek: több savval és eső utáni limitáltabb tételek, érettebb alapanyaggal). Az aszúk fiatalon csodásak, vibráló savúak.

 

Tovább

2015 * * * *

Országszerte forró, meleg év, kevés csapadékkal és kevés savval. Tokaj környékén kiegyensúlyozottan induló tenyészidő. Folyamatos nyári kánikula, extrém kevés csapadékkal. Gyors érés a forróság miatt, amit az öreg ültetvények bírtak jobban. Száraz borban jó évjárat, de a botritiszesedés is korán megindult.

Tovább

2014 *

Tokaj-Hegyalján kihívásokkal teli év, sok esővel, soha nem látott betegségekkel. Nehéz volt megvédeni a szőlőt. Korai botritiszesedés, de végül volt, aki édes bornak való alapanyaggal ki tudott hozni valamit a viszontagságos évből. Országosan sem kecsegtetett sok jóval.

Tovább

2013 * * * * *

Tokajban virágzáskori rossz idő miatt változó kötődés. Meleg nyár, de csapadék is volt egész évben. Remek savak. Végre kitűnő kilátások jó minőségű aszúborokra, de szárazakban is izgalmas sav-cukor szerkezet tudott megvalósulni, megfelelő időzítés mellett.

Tovább

2012 * * * *

Nagyjából összállt a 2012-es évjáratértékelő is, kicsit ugyan megkésve a korábbi évekhez képest. Mondjuk ennek megvan az az előnye, hogy már a borok is faggathatók ebben a kérdésben. Röviden összefoglalnám a főbb ismérveket 2012-vel kapcsolatosan.

Tovább

2011 * * * *

Nagyon úgy fest, hogy 2011 ismét próbára tette a borászok nagy részét hazánkban. Mondhatjuk nyugodtan azt is, hogy szinte 2010 ellentéte volt az év. Gyakorlatilag országosan egyértelműen korai esztendő volt. Érzékelhető volt, hogy május-júniusban itt-ott szinte már hólyagosodott a szőlő, s a termés is kielégítőnek ígérkezett mennyiségre.

Tovább

2010 *

Bátran tekinthetjük 2001 után a következő gyenge évnek. Bár a borisszának nagyon nincs oka panaszra...az a 8 év nem múlt el nyomtalanul (ld alább). Ám, ami a borágazatból élőket illeti: amint arról már többször szó volt az elmúlt hónapokban, 2010 kezdettől fogva balul indult.

Tovább

2009 * * * * *

Érdekes, hogy nem csak a kezdetekkor, de azóta is töretlenül, szinte mindenütt jobbnak tartják még 2000-nél, 2003-nál is 2009-et! Meglehet, hogy ennek egy része reklámfogás (mindenütt elég kiadós, egészséges volt a termés), de abban is biztos vagyok, hogy a borászok tudatossága, letisztuló koncepciója is sokat segített, hogy a szó legszorosabb értelmében élni tudjanak a tökéletes alapanyag adta kivételes lehetőségekkel!

Tovább

2008 * * * *

Szintén részint homály és hordó fedi a borokat egyelőre. Sok az ellentmondás, de sokan 2006-hoz hasonlítják (Szekszárdon, Villányban 2007-nél gyengébbnek mondják), de 2002-höz is hasonlítható. Szepsy István komolynak, szikárnak, összetettnek, ígéretesnek nevezi az évjárat borait.

Tovább

Ripka Gergely

Tokaj a Tudományos Akadémián

9. MTA bora versenyen ismét Hegyalja tarolt

Tudjuk jól, hogy rengeteg a borverseny idehaza, nehéz köztük eligazodni, de kilenc év azért elég szép eredmény egy borverseny történetében is. Márpedig 2018-ban az Akadémia Bora borversenyt itt tart, repül az idő. De van ezen túlmenően is nemes gondolat ebben a versenyben. - Elegáns dolog, hogy komoly ez a többszáz éves intézmény külföldi tudós vendégeit akármilyen szupermarketes bor helyett olyan magyar borokkal szeretné megvendégelni, melyeket vakon is méltónak találnak erre a nemes küldetésre. A legtöbb kis borversenyen immár megszokott, hogy Tokaj Hegyalja uralja a mezőnyt. Új itt sincs a nap alatt: a legmagasabb pontszámú bort többnyire a desszertborok közt találjuk most is az MTA Borára nevezett közel 150 bor mezőnyében. Hét elején meg is kóstoltuk a díjazottak egy-egy jeles képviselőjét:

Tovább

Ripka Gergely

RizlingRovat: nemzetközi stílusgyakorlat

Rajnai futamok innen-onnan

Folytatjuk (számunkra biztosan) méltán nagy sikerű rajnai köreinket. Ebben a fordulóban egy kivételes nemzetközi merítésről folyik majd a szó, melyet Bernáth Józsi barátunk szervezett és többnyire állított is össze, persze segítettünk is neki ebben 1-2 palackkal (mondjuk én csak meginni/megírni). A rajnairól tudjuk, hogy sokfelé jól érzi magát a világban, ezért is hívjuk világfajtának, de arra azért nem gondoltam, hogy a szavazást követően az első háromban egy németül beszélő címke sem lesz majd…. A mi Józsink módszeres vakkóstoló szervező, ezért haladjunk csak szépen sorban (egy vak kör után vissza lehetett kérni a fejvakargatósabb darabokat újra, aztán 3 sorszámot kellett mondani mindenkinek):

Tovább

Ripka Gergely

Kékfrankost készítő borászoknak lehetőség

Svéd kereskedelmi kapcsolat

 

Örömmel tájékoztatjuk arról, hogy egy svéd borimportőr cég magyar ökológiai gazdálkodásból származó Kékfrankos bort keres a Systembolaget tenderjéhez kapcsolódóan.

 

Amennyiben felkeltette érdeklődését, vagy ajánlani tud termelőt, kérjük, forduljon bizalommal dr. Fáskerti Zitához:

 

 


Tel: +46 8 782 97 51

Mobil: +46 70 741 0511

E-mail Nagykövetség: mission.stockholm@mfa.gov.hu

E-mail Magán: zita.faskerti@mfa.gov.hu

Weboldal: https://stockholm.mfa.gov.hu/

 

 

Tovább

Ripka Gergely

Tekintélyes édességek a nagyvilágból vakon

Szemben a piaccal

Gyakran eltűnődöm, ha már ennyit írok Tokajról: vajon hányan ihattak az olvasók közül mondjuk az elmúlt hónapban édes bort...? De akárhol járunk a világ jelentős édesboros borvidékei közt, így vagy úgy a felszín alatt ott kísérti a pincéket korunk, a mai piaci trend anomáliája: nagyon magas árszínvonalon is sokféle édes bor készül, de mégsincs igazán kereslet rájuk. Elképesztő tradíciók, hihetetlen izgalmas (és drága) technológiák nyomán kerülnek a boltok polcaira, de a többség mégsem kíváncsi rá. A cukor kommersz ellenség, fehér méreg kategóriába került párszáz év leforgása alatt. Azt szoktam viszont mondani, nyilván főként Tokaj kapcsán, hogy ezek a borok tipikusan azok, melyeket meg kell érteni, melyekhez kicsit meg kell érni. Egyszerűen más tudatállapotot követel tőlünk és ebben nem demokratikusak. Ám ha egyszer becsípődik egy tokajinak az íze vagy egy téli estén van szerencsénk egy igazán komoly portóihoz, akkor biztosan nem felejtjük el az ízét soha többé. Ilyet azért a technológiai borok nagytöbbsége nem tud: meddig emlékszünk egy ezer forintos bornak az illatára, zamatára? Talán percekig, egy-két napig? Tokaj, Mosel, Rheingau, Sherry, Sauternes sok száz éve ejti rabul az értő közönséget, rang jelentett fogyasztásuk. Márpedig érteni valamit, érteni valamihez, az önmagában olyan kincs, ami ranggal, intellektussal jár.

Tovább
Tokaj aranya, melyet az alkimisták is kerestek

Ripka Gergely

Tovább