x

Ripka Gergely

Veuve Clicquot: magabiztos alapok

Két évjárat nélküli Champagne, kétféle színben

A napokban volt olyan szerencsém, hogy az egyik legismertebb champagne-i ház, a Veuve Clicquot két alappezsgőjét megkóstolhattam együtt. Idehaza zajosra sikerült az elmúlt évek pezsgőforradalma. A barikádokon Szentesi József a vezér, de fölsorakozott mellette egy sor remek hazai borász is, akik láthatóan nagyon hisznek a buborékokban (nem beszélve a korábban megvalósult hazai pezsgőapparátusokról: Királyudvar, de másutt is készülődnek hasonlóval). Új termékpaletta jelent meg számos borvidéken: gyöngyözők, habzók, palackos erjesztésű tételek hosszú sorából válogathatunk immár. Inkább kísérletnek érzem az eddigi eredményeket.
Amikor azonban az ember egy törékeny szépségű Champagne-al találkozik, rádöbben, hogy ez a műfaj bizony nem is olyan egyszerű, sőt nehéz. Pláne nagyon nehéz megközelíteni az évszázadok során (csaknem) töretlenül fejlődő, finomodó reims-i vagy epernay-i pezsgőházak által lehatárolt minőséget.

Mikor Champagne-t iszom, mindig ugyanaz jut eszembe: a hagyományok által teremtett élmény, amiben nagyon ritkán csalatkozom. Tisztaság, kiegyensúlyozottság, rétegzettség, emelkedettség (igaz az árak alap szinten is szinte mindig öt számjegyből állnak...mindenki eldöntheti, hogy az élménnyel kiegyenlítve érzi-e a mérleg két oldalát). Nekünk magyaroknak egyelőre nem sűrűn nyílik az asztalunkon autentikus pezsgő (etéren persze csendes borokban is lenne hova fejlődnünk), de nekem ha alkalom és jó külföldi vagy magyar pezsgő nyílik, egyre többször ragad magával az élmény. Ezúttal Champagne-ok okozták ezt az élményt, de remélhetőleg a hazaiaknak is sikerül az élmények által hagyományt teremteni egyszer.

Íme a jól ismert pinot noir-hangsúlyos „sárgacímkés” és ugyancsak évjárat nélküli rosé párjának jegyzetei:

Veuve Clicquot Brut Champagne (NV)
Púderes, parfümös, krémes illat, melyben friss gyümölcsöket is találunk bőven. Kristálytiszta buké, pörkölt olajos magvakkal, fehér virággal, krétaporral, virágporos rebbenékenységgel. Ízben friss, fanyaran lime-os, kifejezetten citrusos savú, hosszú és nagyon feszes. Szikár, mégis könnyedsége révén elegáns is. Középen igen sűrű, energikus, határtalanul vitális bor. Az íz végén ásványokat is kap, aki csendben figyel, illetve élesztős, autolízises stílusjegyekkel köszön el. 7

Veuve Clicquot Rosé Brut Champagne (NV)
Tudtommal fehér és vörös alapborok házasítása a tétel. - Meglepően vörösboros beütése van orrban. Elegáns, krémes süteményes illat, sokkal több érett gyümölccsel a fehér után: eper, rebarbara, aztán tűzkő, mindez diszkréten autolízises alapzöngékkel. Ízben is gyümölcsösebb és könnyedebb, simább felszínű a fehérnél. Savérzete is jóval enyhébb, könnyebb inni, az íz végének tömörsége sokkal markánsabban kibontakozik. Savai amellett, hogy érettebbek, puhábbak is, amitől kecsesebbé válik. Élmény a javából. 7+

X

Ripka Gergely

Stílusgyakorlatok Moseltől az Etnáig

Tar Feri kóstolója nyitja meg a tavaszt

Március végén Tar Feri barátunk jóvoltából ismét részesülhettem egy kis külföldi merülésben. Különösebb válogatás nélkül rakott össze FineWines.hu újdonságokat innen is, onnan is Európán belülről, ami nekem mindig izgalmas frissítése az ismereteknek, inspirációknak (megelőzve azt is, hogy nagyon “berozsdásodjanak” az ízlelőbimbók a kevesebb tesztelés, felfedezőút és a több otthonlét közepette). Rég nem látott ismerősök következnek Moselből, Rheingauból, az Etnáról és Rhone-ból!

Tovább

Ripka Gergely

*Balassa 2017

Keserédes, felemás élmények

A múltkori furmintfannál kóstolt Alionok margójára annyi információt ehhez a poszthoz azért muszáj átkötnöm, hogy a kóstoló alapvetően *Balassa István 2017-es tételeiről szólt. Legalábbis így indult, így futott neki a társaság: nagy évjárat, tehetséges tokaji borász műhelyéből. Aztán hogy, hogy nem, az élet átírta a forgatókönyvet és lelkiismeretes házigazdánk éppen azért kapott borhűtőjébe hirtelen a biztos sikerrel kecsegtető spanyol sztárok után, mert a Balassa szárazak bizony váratlanul nagy csalódást keltettek a poharakban. Ki kell mondani: egyöntetűen és mindenki…sokat várt a dűlős furmintoktól, és aztán igen keveset kapott gyümölcsből, szépségből, szerkezetből. Úgy határoztam, hogy ezt megírni tán nincs is értelme, ahogy azt is kár lenne fejtegetni, hogy a tárolás közben történt-e valami a palackokkal, vagy más palackok is így viselkednek-e. Ha egyszer tudok, utánajárok. Addig is….

Tovább

Ripka Gergely

Az Alión-sztori

8 érdekesség és 3 évjárat a spanyol legendával

Furmintfan-szomszéd jóvoltából februárban volt módom egyszerre három ALIONt is megkóstolni a legendás Vega Sicilia “művektől”. Az ikonikus spanyol borászat elmúlt évtizedekben elért sikereiről, érdemeiről, az *Oremus hegyaljai szerepéről ebben a posztban most kevesebb szó fog esni, de mivel olyan sokat emlegetjük referenciaként a sztárpincészet csúcsborait (a Pintiával, az Unico-val együtt), így a mai írásban pár érdekes adalékot szeretnék megosztani az Alion kapcsán, hogy aztán 3 szép évjárat jegyzetei meséljenek a sokat idézett minőségről. Tudtad például, hogy….

Tovább

Ripka Gergely

10 years challenge: 2014 (Vol. 2.)

Egy viszontagságos év édesei 10 év után

A pénteki száraz sor után még volt idő, kedv és persze hűtött palack néhány különlegesség erejéig. Nem csak tokajiak, külföldi borok is kerültek a pohárba. Lássuk, édesben mennyire sikerült szóra bírni a nehéz 2014-et...:

Tovább

Ripka Gergely

10 years challenge: 2014 (Vol. 1.)

Egy viszontagságos évjárat egy évtized után

Pollák Tibor barátunk szervezésében idén is volt alkalom belefeledkezni egy kicsit az idő múlásába. Ahogy minden februárban, 2024-ben is 10 éves borokat kóstolgattunk. Ezúttal ismét egy viszontagságos év, 2014 jött tehát a sorban. - Hűvös, esős esztendő, magas savak, sok válogatás a szüret alatt: kiváltképp szárazakban volt feladva a lecke. Semmi kiemelkedőre nem számít ilyenkor az ember, bár az igaz, hogy 2010-ből is voltak négy éve meglepetések (szárazban és édesben egyaránt). A képlet most is pofonegyszerű volt: termelőkkel, barátokkal, ismerősökkel kóstolgattunk tehát saját és nem saját, tokaji és nem tokaji borokat Bodrogkisfaludon, a magunk örömére és egy kicsit azért is, hogy tanuljunk belőlük. Nézzük is meg, milyen meglepetésekben volt részünk 2014-ből vakon:

Tovább