x

Ripka Gergely

Sauska - Gyorsszemle (2o13)

a következetesség fontossága

Tavaly év végi toplistámon a Sauska eddigi villányi munkássága tavaly ötödiknek jött ki. Jelentsen ez bármit is. A 2006 óta egyértelműen szemeink előtt munkálkodó villányi intézmény sokféle bort letett az asztalra indulása óta, s nekem meggyőződésem, hogy a mai napig messze ők csinálják a legizgalmasabb, s ami még fontosabb legkövetkezetesebb dolgokat nem csak Villányban, de az egész déli országrészben. (Az új évezred fordulóján már készített a pince borokat, méghozzá Gere Attila segítségével; az innen fönnamaradt 'Korai' cuvée-kísérletek pedig több, mint szépen formálódtak az évek folyamán.) A debütáló 2006-os borok aztán szép sikereket besöpörve villantották meg, hogy itt nem csupán a pénzt engedték le a pincébe, hanem sikerült nemzetközi színvonalú tudást, precizitást és profizmust is mellérendelni. A 2007-es évjárat hasonlóan remek folytatást jelentett, ekkor még inkább fölfelé nyújtózkodott a polcokon a Sauska-szortiment, hogy aztán 2008-tól lefelé, az alapoknál is megtörténjen az egyensúlykiegyenlítési-kísérlet (korrekt roséval, sillerrel, vörösben a belépő szintű cuvée 13-al és Cabernet sauvignonnal). Aztán ahogy egy ideig divat lesz megvenni, ugyanúgy divat lesz szkeptikusan vélekedni egy-egy nagy sikerű pince borairól….

Akárhogy is van, Latorczai László, borász kezdetek óta jelen van a pincénél, a fiatal csapat élén. Kúcs Gyula idő közben lelépett a színről. Lettek borok, melyek érzésem szerint is sterilebbek lettek az évjáratokkal (a 2006-os cuvée 11-es okozta élményt például életem meghatározó villányi élményei közt őrzöm emlékeimben, s azt a lécet más cuvée 11-esek eddig nem ugrották meg), de úgy vélem, fajtaboroktól és cuvée 7-esektől fölfelé messze ők készítik idehaza a legizgalmasabb, s ami manapság talán még fontosabb: leginkább következetes vörösborokat! (Nos igen, ismerek én is egy-egy szebb, magyányos menhirt más pincétől is, de amíg amazoknál stílusbeli, méretbeli és minőségbeli változás van minden évben, az alapborok ingadozóak, addig hajukra kenhetik azt az egy 2006-os 99 pontos menhirt, ami már csak gyűjtőknél van…).
A Sauska borokban is van technológia, van újvilági hatás, így van hordó is, van sok alkohol is, de (összefoglalva) nekem az a tapasztalatom, hogy szignifikánsan jóval kevesebb keserű pillanatot okozott nekem eddig a Sauska, mint más dél-pannon pince. És ha mondanom kéne dolgokat, amit elvárok egy kortárs (nem feltétlenül terroir-szemléletű, kézműveskedő) nagyborászattól, akkor ezek olyan dolgok.

Sauska Chardonnay 2011
Krémes, vaníliás illat, érintésnyi füsttel. Lisztes, testes korty, melyben a hibátlan technológia, kikezdhetetlen precizitás mellett nem találtam eget rengető izgalmakat. A hordós jegyek elég sok szerepet kapnak benne, egyensúlya nem mutat kilengéseket, de mégis el bírnék viselni benne több eredetiséget, több árnyalatot. 5

Sauska Ördögárok Kadarka 2011
Vakon kóstoltam. Illatban festőszőlő, túlérett gyümölcsök, konyak, de leginkább édes fűszerek (halvány brett). Összességében intenzív és tömör aromakészlet. A korty édeskés, kissé túlextraháltnak tűnik nagysága, viszonylagos darabossága okán. Eleganica terén hagy maga után kívánni valót, de ebből a fajtából ilyen koncentrált bort kihozni az nem akármi. 6+

Sauska Ördögárok Kadarka 2009
Vaníliás, bőrös, izgalmas illat. Élénk, jó tanninokkal operáló, feszes bor, melynek nagysága ellenére savai is megadják a frissítő lendületet. Közben nem tudom eldönteni, hogy öregszik-e vagy sem, s ha igen, akkor az sok vagy nem… Folyamatosan alakul, formálódik a szellőzéssel. Tömör, sűrű szövetű és nagyon szép Kadarka, a legjavából. A 15-ös alkoholt sem éreztem benne problémásnak. Árnyalattal ingatagabbnak éreztem a 11-es után. 6

Sauska Cuvée 7 Siklós 2009.**
Tömény illatában finom vanília és szárított paradicsom bukkan föl. Ízre gazdag és strukturált. Savai, tanninjai szépen érettek. Hosszú lefutású korty, s közben minden eleme a helyén marad végig. Lecsengésében vanília bukkan föl szépen ismét. Fiatal tehetség. 7+

Sauska Cuvée 7 Villány 2009.*
Negros illat, sötétebb hangulat a Siklóshoz képest, édes fűszerek, kissé erős extraháltság, szellőzve aztán jóleső feketeribizlivel. Tanninjai elég vadócok, nyersebbnek, élesebbnek is éreztem még, de aztán az idő könnyen lehet, hogy őt igazolja majd… Étcsokoládés vég, szantálfa. Izgalmas lesz végigkísérni pályájukat! 6+

X

Ripka Gergely

Stílusgyakorlatok Moseltől az Etnáig

Tar Feri kóstolója nyitja meg a tavaszt

Március végén Tar Feri barátunk jóvoltából ismét részesülhettem egy kis külföldi merülésben. Különösebb válogatás nélkül rakott össze FineWines.hu újdonságokat innen is, onnan is Európán belülről, ami nekem mindig izgalmas frissítése az ismereteknek, inspirációknak (megelőzve azt is, hogy nagyon “berozsdásodjanak” az ízlelőbimbók a kevesebb tesztelés, felfedezőút és a több otthonlét közepette). Rég nem látott ismerősök következnek Moselből, Rheingauból, az Etnáról és Rhone-ból!

Tovább

Ripka Gergely

*Balassa 2017

Keserédes, felemás élmények

A múltkori furmintfannál kóstolt Alionok margójára annyi információt ehhez a poszthoz azért muszáj átkötnöm, hogy a kóstoló alapvetően *Balassa István 2017-es tételeiről szólt. Legalábbis így indult, így futott neki a társaság: nagy évjárat, tehetséges tokaji borász műhelyéből. Aztán hogy, hogy nem, az élet átírta a forgatókönyvet és lelkiismeretes házigazdánk éppen azért kapott borhűtőjébe hirtelen a biztos sikerrel kecsegtető spanyol sztárok után, mert a Balassa szárazak bizony váratlanul nagy csalódást keltettek a poharakban. Ki kell mondani: egyöntetűen és mindenki…sokat várt a dűlős furmintoktól, és aztán igen keveset kapott gyümölcsből, szépségből, szerkezetből. Úgy határoztam, hogy ezt megírni tán nincs is értelme, ahogy azt is kár lenne fejtegetni, hogy a tárolás közben történt-e valami a palackokkal, vagy más palackok is így viselkednek-e. Ha egyszer tudok, utánajárok. Addig is….

Tovább

Ripka Gergely

Az Alión-sztori

8 érdekesség és 3 évjárat a spanyol legendával

Furmintfan-szomszéd jóvoltából februárban volt módom egyszerre három ALIONt is megkóstolni a legendás Vega Sicilia “művektől”. Az ikonikus spanyol borászat elmúlt évtizedekben elért sikereiről, érdemeiről, az *Oremus hegyaljai szerepéről ebben a posztban most kevesebb szó fog esni, de mivel olyan sokat emlegetjük referenciaként a sztárpincészet csúcsborait (a Pintiával, az Unico-val együtt), így a mai írásban pár érdekes adalékot szeretnék megosztani az Alion kapcsán, hogy aztán 3 szép évjárat jegyzetei meséljenek a sokat idézett minőségről. Tudtad például, hogy….

Tovább

Ripka Gergely

10 years challenge: 2014 (Vol. 2.)

Egy viszontagságos év édesei 10 év után

A pénteki száraz sor után még volt idő, kedv és persze hűtött palack néhány különlegesség erejéig. Nem csak tokajiak, külföldi borok is kerültek a pohárba. Lássuk, édesben mennyire sikerült szóra bírni a nehéz 2014-et...:

Tovább

Ripka Gergely

10 years challenge: 2014 (Vol. 1.)

Egy viszontagságos évjárat egy évtized után

Pollák Tibor barátunk szervezésében idén is volt alkalom belefeledkezni egy kicsit az idő múlásába. Ahogy minden februárban, 2024-ben is 10 éves borokat kóstolgattunk. Ezúttal ismét egy viszontagságos év, 2014 jött tehát a sorban. - Hűvös, esős esztendő, magas savak, sok válogatás a szüret alatt: kiváltképp szárazakban volt feladva a lecke. Semmi kiemelkedőre nem számít ilyenkor az ember, bár az igaz, hogy 2010-ből is voltak négy éve meglepetések (szárazban és édesben egyaránt). A képlet most is pofonegyszerű volt: termelőkkel, barátokkal, ismerősökkel kóstolgattunk tehát saját és nem saját, tokaji és nem tokaji borokat Bodrogkisfaludon, a magunk örömére és egy kicsit azért is, hogy tanuljunk belőlük. Nézzük is meg, milyen meglepetésekben volt részünk 2014-ből vakon:

Tovább