x

Ripka Gergely

A Királyudvar falai között

stabil hegyaljai bástya

A Királyudvar újjáépítése az egyik legnagyobb sikere a külföldi tőke hegyaljai megjelenésének. Az utolsó órákban mentették meg és varázsolták újjá ezt a több évszázados csodálatos épületet a végső pusztulástól, arról nem is beszélve, hogy igen rövid idő alatt nem csak a borvidéken, de hazai viszonylatban is az egyik legizgalmasabb borműhely jött létre, ahol borvidéki és francia szakemberek egyaránt igen komoly borminőségeket alapoztak meg az elmúlt évtizedben. A Secről, Demi Secről, Ilonáról vagy épp a Királyudvar pezsgőről már nem kell bővebben értekeznem valószínűleg. Végre testközelből látva a pezsgőapparátust tudatosult csak bennem, hogy mekkora dolog, hogy ez egy francia kapcsolat révén meg tudott valósulni Hegyelján. A Királyudvar ugyanis évek óta saját maga készíti el pezsgőit. Anthony Hwang a Királyudvar Loire-völgyi testvérbirtokáról, a Domaine Huet-től kapja a szakmai támogatást ebben a nehéz témában, s készíti szerintem egyedülálló módon tudatosan és magas minőségben methode traditionelle pezsgőit idehaza.


Most azonban nem a pezsgőkóstolás volt a fő téma. Juhász Szabolcs, aki nem éppen hosszú betanulás után vette át Demeter Zoltántól a pince kulcsait, gyorsan bekerült a mélyvízbe és egy igen komoly méretekkel dolgozó nagyborászat munkálatai fölött vette át a felelősséget. Az általa készített 8-as és 9-es borok tanúsítják, hogy botlások nélkül folyik tovább a magas színvonalú borászati munka a birtokon. A hivalkodások nélküli, de mégis látványos (hagyományost a modern formákkal igényesen kombináló) feldolgozó és érlelőtér megtekintése után jól ismert borokat kóstoltam végig. Érdekes volt látni, hogy a borok mennyire sokat változnak. Sokszor vagyok bajban a Királyudvar tételeinek értékelésekor. Van, hogy ugyanaz a tétel egészen hullámzó teljesítményt nyújt, amire most is sikerült rácsodálkozni a korábbi értékelések után:

Királyudvar Sec 2009.**
Minden évjáratban nagyon szerettem eddig a Sec-eket. Ez a 9-es most csúcsformában mutatkozott be. Tiszta, megnyerő illat: sok érett, fehér- és sárga húsú gyümölcs. Parfüm, fémesség. Ízben csupa ásvány és barack. Csodás egyensúly. Hosszú íz, magas szerkezet. Nagy bor, tele eleganciával, kiműveltséggel. Minimum 7+

Királyudvar (BECSEK) Demi sec 2009.*
Mutatott már szebb formát is. Lisztes illat, gyógyszeresség, fehér gyümölcsök kedvességével megemelve. Ízben most a cukrot harsányabbnak éreztem a jólesőnél. Gömbölyded, kerek idomok, kissé ragacsos jelleg, zsíros érzet, miközben érzékelhetően kimagasló erények bújnak meg benne. Ismerős aszpirines lecsengés, hosszú és gazdag vég. Sokadszorra csodálkozom rá, hogy mindehhez képest a Sec sokszor kifinomultabb arcát mutatja… 7

Királyudvar LAPIS Furmint 2009.
Most vele is bajban voltam. Visszafogott illat: aszpirin, gyógyszer ismét. Jól iható, közvetlen, kedves, de nem túl hosszú, és még a Demi secnél is kevesebb struktúrát, letisztultságot találtam benne. 6(+)

Királyudvar Ilona Cuvée 2008.**
Meglepett, hogy a kor színben is, ízben is mennyire megjelent benne. Szerencsére a szó jó értelmében (egyelőre). Még 2010-ben a palackozás után emlékszem, szinte zöldes csillogás volt ebben a borban, - most már közelít a borostyán felé. A hosszú és lassú erjedés okán képződött benne egy kis CO2 (melyért az igen felkészült OBI elsőre visszadobta a bort, mondván, hogy beerjedt…aztán kaptak egy analitikát, hogy az élesztők jelenléte a borban zérus). Illatban poros, dohányos, érett és mézes. Ízben nagyon hosszú, végtelenül krémes, csupa birsesség, karamell. Egyértelműen aszúszinten mozog a bor. Lecsengésében tea és méz. A savak már messze nem olyan kirobbanóak vagy túlzóak, mint kezdetben, ami nem is baj. Izgalmas, törékeny és kecses formák jelentek meg a kezdeti vadság, határozottság után ebben a borban. Most 8

Zemplén Hegyhét 5 puttonyos tokaji aszú 2004.*
Az 5 puttonyos felirat egy 208 g/l maradékcukrú aszút rejt a Királyudvar második vonalas márkaneve, a Zemplén Hegyhát elnevezés alatt. Hűvös aszús év, amikor eléggé megázott az aszútermés. Ebből adódóan fülledtebb illat, sok gombás jegy, ázott avar, dohány, tercier elemek érezhetők benne. Ízben kissé az édessége dominál. Komoly beltartalom, de kissé tompa, fás vég, dióval, mazsolával, grillázzsal (oxidált jegyekkel). Kellő hossz, de kevés izgalom mutatkozott most benne. 6+

Királyudvar 6 puttonyos aszú 2006.***
Szinte mozdulatlan a legutóbbi kóstolás óta. Tömény, krémes illat vaníliával, érett kajszival, sőt túlérett, főtt gyümölccsel, aszalványokkal. Végtelen gazdagság, hosszúság, intenzív és élénk savérzet a 200 g/l fölötti cukor mellé. Kivételes magas szinten megvalósuló egyensúlyt érezni benne. Látszólag ugyanaz analitikailag, mint az előző bor, de szerkezete ennek mégis hibátlan, kristályosabb, melyben a botritisz sokkal elegánsabban nyilvánul meg az íz végén. Élmény. 9

X

Ripka Gergely

***Demeter Zoltán: Cabernet franc stílusok

Két nehéz évjárat vizsgázik

Azok, akik közelről figyelték a tokaji ikon munkásságát, biztosan emlékeznek még, hogy volt pár évjárat, amikor Demeter Zoltán Egerből (Nagytálya) vásárolt egy helyi termelőtől kékszőlőt, amit aztán saját pincéjében készített el. A szőlő természetesen a maximalista borász kívánalmai szerint lett művelve, beérlelve, szüretelve, hogy a nagyratörő vízióknak megfelelő minőség születhessen meg belőle (a név kötelez). Élénken él bennem a 2009-es első élmény (16 v/v %), de volt egy vékonyabb évjárat, aztán ismét tetszett az ugyancsak vastag 2013-as is, most pedig két olyan évjáratot fogunk megnézni, mely ékes példája annak, hogy az elmúlt 30 év két legviszontagságosabb évjáratában is lehetett izgalmas, időtálló vörösborokat készíteni… Nézzük is meg őket közelebbről:

Tovább

Ripka Gergely

Stílusgyakorlatok Moseltől az Etnáig

Tar Feri kóstolója nyitja meg a tavaszt

Március végén Tar Feri barátunk jóvoltából ismét részesülhettem egy kis külföldi merülésben. Különösebb válogatás nélkül rakott össze FineWines.hu újdonságokat innen is, onnan is Európán belülről, ami nekem mindig izgalmas frissítése az ismereteknek, inspirációknak (megelőzve azt is, hogy nagyon “berozsdásodjanak” az ízlelőbimbók a kevesebb tesztelés, felfedezőút és a több otthonlét közepette). Rég nem látott ismerősök következnek Moselből, Rheingauból, az Etnáról és Rhone-ból!

Tovább

Ripka Gergely

*Balassa 2017

Keserédes, felemás élmények

A múltkori furmintfannál kóstolt Alionok margójára annyi információt ehhez a poszthoz azért muszáj átkötnöm, hogy a kóstoló alapvetően *Balassa István 2017-es tételeiről szólt. Legalábbis így indult, így futott neki a társaság: nagy évjárat, tehetséges tokaji borász műhelyéből. Aztán hogy, hogy nem, az élet átírta a forgatókönyvet és lelkiismeretes házigazdánk éppen azért kapott borhűtőjébe hirtelen a biztos sikerrel kecsegtető spanyol sztárok után, mert a Balassa szárazak bizony váratlanul nagy csalódást keltettek a poharakban. Ki kell mondani: egyöntetűen és mindenki…sokat várt a dűlős furmintoktól, és aztán igen keveset kapott gyümölcsből, szépségből, szerkezetből. Úgy határoztam, hogy ezt megírni tán nincs is értelme, ahogy azt is kár lenne fejtegetni, hogy a tárolás közben történt-e valami a palackokkal, vagy más palackok is így viselkednek-e. Ha egyszer tudok, utánajárok. Addig is….

Tovább

Ripka Gergely

Az Alión-sztori

8 érdekesség és 3 évjárat a spanyol legendával

Furmintfan-szomszéd jóvoltából februárban volt módom egyszerre három ALIONt is megkóstolni a legendás Vega Sicilia “művektől”. Az ikonikus spanyol borászat elmúlt évtizedekben elért sikereiről, érdemeiről, az *Oremus hegyaljai szerepéről ebben a posztban most kevesebb szó fog esni, de mivel olyan sokat emlegetjük referenciaként a sztárpincészet csúcsborait (a Pintiával, az Unico-val együtt), így a mai írásban pár érdekes adalékot szeretnék megosztani az Alion kapcsán, hogy aztán 3 szép évjárat jegyzetei meséljenek a sokat idézett minőségről. Tudtad például, hogy….

Tovább

Ripka Gergely

10 years challenge: 2014 (Vol. 2.)

Egy viszontagságos év édesei 10 év után

A pénteki száraz sor után még volt idő, kedv és persze hűtött palack néhány különlegesség erejéig. Nem csak tokajiak, külföldi borok is kerültek a pohárba. Lássuk, édesben mennyire sikerült szóra bírni a nehéz 2014-et...:

Tovább