Hazai szájnak elsőre valóban Burgundia nagysága tűnik a legtalányosabb bormekkának. Kifejtve: Alföldi Merlot is megfogalmazta a Humbug sorozatban, hogy egy földi halandó borisszának elsődlegesen azért nehéz ügy megérteni Burgundia különlegességét, mert az igazán súlyos élményekért sokszor irreálisan súlyos összegeket kell leszurkolni (számomra például a legfájóbb pont ebből a szempontból épp Burgundia fehér ékköve, Chablis, de egy Nuits Saint Georges esetében sem lazább az árképzés). Azt gondolom azonban, hogy általánosságban véve Burgundia egyedülállóságának kérdésköre ennél sokkalta nehezebb ügy, amint ezt az alábbi két bor példáján is látni lehet majd.

Nem mondom én azt, hogy Bordeaux nagyságát vagy Piemonte vagy Rioja nagyságát sokkal egyszerűbb megérteni, de néha mégis van bennem olyan érzés, hogy mondjuk három komoly tétel is elég átfogó keresztmetszetet ad esetükben a sajátosság mibenlétéről. Ezzel szemben, ha valaki megkóstolhatná Burgundia három legreprezentatívabb borát, akkor a kép még nem mondhatnám, hogy összeállna egy haladó halandó számára. Nagyon nem.
Kifejezetten utálom ezt a klisét, de nyilván a hektikus fajta és a sokszínű terroir miatt sem könnyű „megérteni ezeket a vörösborokat”. (És akkor még mondjuk egy Gevrey Chambertin és Pommard közti terroirbeli nüanszoktól, vagyis a legszebb résztől milyen messze járunk még.) Mint mindig, most igaz: rengeteget kell még tanulnom (talán nem vagyok ezzel sem egyedül).
Persze ott van az évszázadok töretlen pátosza, a felkészültség, a családi értékeken nyugvó sok generációs domaine-ok, a príma eredetvédelmi rendszer olajozottsága, amiket ott nem zilált szét semmilyen politikai rendszer. De én nem csak erre gondolok, pláne ha csak (kvázi vakon) a borokat nézem. Ám, hogy ne nyújtsam túl hosszúra a fölvázolni kívánt paradoxont: Burgundia borai misztikus szépségűek nekem. Ami elérhetetlen, bevehetetlen, az pedig mindig sokkal vonzóbb legtöbbünk számára (talán a borvidék sikere, megbecsültsége is némileg ebből ered). Pont ettől izgalmasak az ottani nedűk, hogy nem tudom megfejteni, hogy ezek miért nem csupán korrekt borok, hibák nélküliek, technológiailag tökéletesek, amiben van gyümölcs, hosszúság, termőhely, beltartalom, egyensúly, meg sok egyéb üres frázis. Mi az a plusz faktor bennük, amitől nem csak hogy izgalmasak lesznek és nem csak hogy fényévekre túlmutatnak mondjuk a mi túlárazott vörösborainkon? Ez a misztikusság egyenesen a világ talán legizgalmasabb borvidékévé tették Burgundiát?
S persze ilyenkor eszembe jut Tokaj is, ami hasonló vagy még különlegesebb adottságaival élve képes lesz-e valaha eljutni ilyen megérdemelt megbecsültségig:

Dom. Croix Beaune Cent Vignes 1er Cru Bourgogne 2009.*
Termálvíz, minerális illat, némi vegetális jeggyel és sajátos földességgel. Ízben haraphatóan telt és gazdag bor. Csersavai finomak és érettek. Íze kedves és komoly egyszerre, némi szemcsés, földes jelleg föltűnik ízében is. Több, mint korrekt belépő burgundi, bár behízelgő jelenségre messze ne számítson senki. 7

Thibault Liger Belair Nuits Saint Georges La Charmotte 2009.**
Kimondottan animális, istállós, bőrös illat, még órákkal a bontás után is. Mögöttük érett piros bogyósok és rumos szilva érezhető még. Pörgetvén gomba és dohány mutatkozik be aztán. Nagyon finom szemcséjű tanninjaival válik bársonyos jellegűvé a bor. Miközben van benne eleven vadság, tűz és csípős fűszer is. Meleg tónusú fűszerekkel (fahéjjal, szegfűszeggel) ízesített étcsoki kesernyéje. Miközben a fajta piros bogyósai teszik bájossá, ellenállhatatlanná a hosszú kortyot. Széltében, hosszában ki van töltve ez a korty, csodás.
Legfontosabb, hogy sehol nem esik túlzásokba, nem kel ki önmagéból, csodás egyensúlyából. Mégis a legfőbb erényét valahogy úgy tudnám körülírni (hosszabb ismerkedés után azt éreztem, s ez szerintem a burgundi borok legfőbb definíciója), hogy olyan ez a bor, mint egy szofisztikált, elegáns úriember, aki semmiképp nem akar a társaság középpontja lenni. Mágis mindenkit megnyer magának. Mindenki örül neki, pláne ha szót válthat vele, árnyalt értékeivel magára vonja akaratlanul is a figyelmet (hiába a harsány Shirazok vagy közismert bordóiak, vadóc rhone-iak feltűnősége). 8(+)