Ez volt az első alkalom, hogy sikerült végre eljutni a szentendrei skanzenben megrendezett szüreti napokra. Egy dolgot sajnálok csak, hogy korábbi években nem tettem meg ezt a látogatást. Az az érdekes, hogy úgy voltak jelen hazánk legizgalmasabb pincéi a rendezvényen, hogy közben a városi tömeg elkerülte a rendezvényt. Ilyesmi lehetett Etyek is régen (de lehet, hogy még a vár is húsz éve). A standok közt a berendezett, különféle magyar lakóépületekben fiatalok muzsikálnak, mindenfelé kisgyerekek rohangálnak, miközben nincs az embernek olyan érzése, hogy megfullad, lépni nem tud a tömegben. Lehet zavartalanul, személyesen csevegni a borászokkal, akik többnyire ugyancsak családi programnak fogják föl ezt a hétvégét: pl. Bodóék is, Molnár Péterék is családostul érkeztek. Nem volt jelen nagyon sok borászat, jellemzően a kisebb, családi pincék kapnak ide meghívást; mindez így együtt hiánypótló pest-környéki kis borfesztiválnak tűnik. Legyen ilyen ez a rendezvény még sokáig!

Dénes Hegybirtok Furmint 2009.

Belövő boroknak a ság-hegyi Dénes Tibor boraiból szemezgettem. A hegyről még mindig egyedüli jegyzett borászként borait csakis ott, helyben értékesíti a borász. Ennek előnye, hogy számos régebbi évjárat is föllelhető még (akár 2006-osak is).
Körte, citrusok és temérdek ásvány alkotja az ígéretekkel teli illatot. Ízben aztán van eleje, de közepe meg vége nem sok és azt is a fásság uralja. Vajasság és vanília alkotta most a bor túlnyomó részét (pedig nem is első töltésű hordókról van szó). 5

Dénes Hegybirtok Rajnai Rizling 2010.

Ismét megnyerő, immár trópusi gyümölcsöktől zajos illat. Kandírozott ananász. Ízben nagyon friss savak, de ismét kissé rövidke íz jellemző. Jól kivehető, félédes cukortartalom, ízben is sok tropikális elem, és fás vajasság mutatkozik a borban. A Rajnai sok termőhelyen tud meglepetéseket okozni, de érzésem szerint bazalton nem könnyű kihozni belőle a maximumot (Somlón az Apátsági Pince, Badacsonyban Bakó Ambrus is maradékcukorral operál, a szintén badacsonyi Villa Sandahl izgalmas próbálkozásairól hamarosan várható bejegyzés). 5+

Hollóvár Olaszrizling 2009.

Takács Lajos személyesen ugyan nem tudott jelen lenni; száraz somlói boraiból nem volt ellenemre most sem az ismétlés. Ezt a 9-es olaszt eddig még talán nem is kóstoltam. Barackos palackbukét éreztem orrban. Aztán köves, marcipános fajtajelleget írtam föl még. Ízben sós, nagyon minerális, hossza, intenzitása közepes, a végén kis kesernyével zárva. Azt hiszem, a 8-as Olaszok jobban tetszettek anno. 6

Hollóvár Hárslevelű 2009.*

A rizling után sokkal harsányabb illatok: sárga virágok, méz, barack, trópusi gyümölcsök tetszetős, Hársas keveredése. Tipikus somlói ízek aztán. Csupa mineralitás. Sárga virágokat juttat eszembe mindenütt. Némi kesernyés íz itt is jelentkezik. Jól kimunkált test (amiben az érezhető alkoholnak is szerepe van). Szép hosszú íz. Több, mint korrekt somlói fehérbor. 6+(7)

Hollóvár Furmint 2009.**

Takács Lajos Furmintjai viszont már nem csak borvidéki tekintetben, de országos viszonylatban is igen jelentősek szerintem. Valamiért a Hársat pozícionálja mindig magasabbra a borász, pedig a Furmintok rendre jobban kiverik a biztosítékot 2005 óta minden évjáratban!

Jóval tömörebb és mélyebb illat: rengeteg kajszibarack, palackbuké gazdag, tercier árnyalatival. Sűrű szövésű korty. Komolyabb szerkezet, a nap egyik legkiemelkedőbb száraz bora volt. Nagyon minerális, és nagyon hosszú íz. Kukorica, sós kövek, terroir=somló kivonat. 7+

Bott Pince Előhegy 2011.**

Az igazság az, hogy szárazban ma (elegancia terén) a löszön tevékenykedő hölgyek nyűgöztek le a leginkább. Ezek közül is az Előhegyben találtam a legtöbb kifinomult szépséget. Virágos, krétásan ásványos orrban. Közben mézes is, végtelenül kedves és lefegyverzően bájos jegyek. Ízben virgonc savak. Elegáns, tiszta, gyümölcsök primer jegyeivel. Törékeny, kecses. Minden tekintetben, szerintem nemzetközi kontextusban is az egyik legizgalmasabb fehér száraz bor, amit mostanában löszről kóstoltam. (Szerencsére csak egyet kell aludnom, hogy újra kóstoljam: holnap a Tokaji Löszön is jelen lesz Bodó Józsefnek hála.) 7+(8)

Bott Pince Teleki 2011.*

A HetedHét kóstolón már kóstoltam, most is ugyanazt azt értékelést adta ki. Az előző után púderesebb, tompább, szürkébb, zártabb benyomást kelt. A löszös virágosság itt is érezhető. Savai neki is élénkek, de közben nyersebbnek is éreztem most az Előhegy kedvessége után. Egyensúlya gyönyörű. Íze hosszú és biztos, hogy az idő sokat kihoz még belőle. 7

Bott Pince Bott-rytis 2009.*

A megszokott tropikális jegyek tódulnak belőle is. Mézes, süteményes, finom egyensúlyú édes tokaji. Vaníliásság adja a krémes zamatát. Csodás struktúra, de persze most sem a súlyról vagy sűrűségről szól. Lazább, fiatalosabb hasonszőrű társai közt nézve. Kedvesebb, imádnivaló, nagyon jól csúszó édes bor. 7

Bott Pince 6 puttonyos tokaji aszú 2008.***

De itt már egészen más szintnél járunk. Hosszasan beszélgettünk Judittal a korábbi aszúikról. Ő a 7-est tartotta kiemelkedőbbnek, vagyis inkább jobban érthetőnek…utóbbival tudtam egyet érteni. A 6-ost és ezt a zabolátlan 8-ast szerinte inkább azok értik, akik már sikeresen bejártak egy hosszabb utat a borok világában. Akárhogy is van esetemben, nekem a 6-os és a 8-es mostanság etalonokká léptek elő…sőt egy egész eredeti és sajátos aszústílus is megjelenítenek előttem a pincénél.
Határi Hárs alapbor, furmint aszúszemekkel. Illatban kajszi, eltéveszthetetlen vaníliakrém, és a botritisz (egy gomba) legszebb megnyilvánulási formái. Egészen a háttérben az évjárat herbális, teás vonulatát is érezni lehet benne. Ízben hihetetlen vitalitású savai adják meg az alaphangot. Közben a pincére jellemző krémes egyensúly remekül tölti ki mindenütt ízekkel. A szó legszorosabb értelmében önálló desszert. Hosszú és hibátlan egyensúlya mellett citrusos gyümölcsei és sziporkázó savai szinte száraz lecsengésssel búcsúznak végtelen hosszan. Nem olyan súlyú aszú, mint egy Királyudvar, Demeter Zoltán vagy Szepsy, de meglehet, hogy sokkal hamarabb elfogyna gördülékenysége okán (s nem csak a kis palack miatt). 9

Gál Tibor Egri csillag 2008.

Kis szünet után két egri fehéret kóstoltunk a megújult Gál Pincénél. Jó látni, hogy Titiék kezdenek új erőre kapni a vészterhes idők után…

Az Egri Csillag elvileg 30 %-nál nagyobb arányban nem tartalmazhat illatos fajtát. Így van ez ennél a bornál is, de a muskotályos fajták szerintem akár 1-2 %-os arányban is képesek cuvée-kben megtréfálni az embert. Illatos ez is, miközben van benne egy érdekes érett sajtos jegy is, ami aztán eléggé eluralkodik rajta. Savai élénkek. A korty itt-ott kitöltött, itt-ott kevésbé. Zamatos, lazább üdítő a mindennapokra. 5

Kikelet Lónyai Hárslevelű 2011.*

Berecz Stéphanie boraiban most is volt egy kis Loire-völgy szerintem. Sauvignon blanc-os hangulat: spárga, bodza, vegetális jegyek, szúrós kövességgel. Krétás íz, hűvösség, erőteljes savak. Sancerre. Szép és elegánsan kibontakozó ásványok, friss zöldalmás lecsengés. Fiatal, mintha épp csak palackozás előtt kóstolnám… 6+

Kikelet Farkas Furmint 2011.

Löszről való ez is. Kedves, virágos, ismét sauvignonos elemekből építkező illat, de a Hársnál érdekes módon kedvesebbnek éreztem. Virgonc savak, és ízben is lazábbnak, gördülékenyebbnek tűnt az előbbinél. Mentás ízmaradék. Szikár, kecses, kristályosan tiszta borok. A Kikelet borok a 2011-es tokajiak közt a legzabolátlanabbak, legfiatalabb arcúak szerintem. Olyan savakat sikerült átmenteni a borokba, ami egy ilyen extrém meleg évjáratban mindenképp erény. Az idő fogja majd igazolni ezeket a borokat a sok gyorsan összeálló pályatárs mellett… 6(+)

Kikelet 6 puttonyos tokaji aszú 2007.***

Sokadszorra varázsol el. Nem éreztem jobbnak a Bott mellett, sőt szépsége sem az eredetiségből fakad, hanem abból, hogy mesteri hiánytalansággal hozza a kötelező, elvárható aszús izgalmakat. Barack, tea és méz. Konvencionális illat. Édesség-orientált, ami a szélsőségesen meleg, erőteljes töppedés után egyedülállóan botritizálódott évjárattól nem meglepő. Savai azért épp elegen vannak a harmónia megteremtéséhez is. Minden rendben, minden a helyén. Lecsengésében is tökéletes érzet. Csodás szerkezet, különleges gazdagság, szűnni nem akaró hosszúság. 8+

Tokaj Nobilis Birtokbor 2010.

Trópusi gyümölcsös, krétás illat. Ízben elképesztően szikár bor. Egyenes vonalvezetés. Szigorú, kicsit cseres is. Az évjárat meghazudtolhatatlan bora. 5

Tokaj Nobilis Barakonyi Hárs’ 2010.

Itt kellett megtudnom, hogy bár Furmint 2010-ben nem készült a pince nagyobb presztízsű dűlőjéből, de Hárs igen. Meglepően semleges benyomású illat. Krétaporosságot sikerül előcsalni belőle, de én a fajta virágos, mézes jegyeivel nem találkoztam (ez mondjuk nem baj). Ez is elég szikár és egyenes karakter, különösebb díszítések nélkül. A savak a főszereplők itt is. Citrusosság, kissé éles és cseres ez is. Reméljük, az idő kerekít rajtuk egy kicsit majd. 5+

Tokaj Nobilis Barakonyi Furmint 2011

Ezt is sikerült már megismerni a Hetedhét bemutatón. Ott a borász is hangsúlyozta, hogy mennyire jó döntés volt kihagyni a mostoha 10-es évet ezzel a tétellel, és meghagyni a furmintot az igazán szép évjáratoknak. Illatban üledékes kövek jelentek meg idő közben a friss gyümölcsök mellé. Elég szikárnak hat ez is egyelőre (ez a hasonlóság inkább az előző, 10-eseknek jó hír). Ez a bor jóval elegánsabb, savai is a szikár érzet mellett mozgékonyabbak, nem cserességről szólnak. A krétásság ízben is sajátos karakter kölcsönöz neki. A Barakonyi Furmint nem szokta fiatalon megmutatni valódi nagyságát. Az idő majd biztosan kihozza belőle a legszebb arcát. 6

Tokaj Nobilis 5 puttonyos tokaji aszú 2008.**

Most is meglepően könnyed illat: késői szüretes, virágos, enyhén mézes buké ejt rabul. Semmi tolakodó botritisz vagy megszokott kajszisság. Nagyon élénk, citrusos savak, ízben aztán meglepő komplexitás és szerkezeti gazdagság egy 5 puttonyoshoz képest. Egyensúlya kiváló. Az évjárat aszúi nagyon izgalmasak. Nehéz lenne az előtte levő kettővel, hárommal (komplexitás szempontjából) rangsorolni. Talán lazább szerekezetűek, de a szép savak mindenképp figyelemreméltóak és ez az érés hosszát tekintve is izgalmasak lesznek később. 8

Maurer Oszkár Rajnai rizling 2009.

Szép, édeskés elemekből álló illat, sok déli gyümölccsel. Ízben elég meglepő stílus. Volt benne egy szinte vérhez hasonló sósság. Elég tömör, de elvont történet. 5

Maurer Oszkár Kadarka ’1880’ 2011.*

Silleres szín. Illatban szinte késői szüretes, túlérett jegyek lepnek meg. Gyönyörű és intenzív.. szellőzve piros bogyósokat és mákot írtam még föl. Egy kadarka nem nagyon tudna több árnyalatot ilyen szépen keretbe foglalni szerintem. Sűrű és intenzív az íze is. Mély, nagyon jó egyensúly, nagyon jó inni, sima felszínű. Sehol egy nyers vagy bizonytalan íz (ami talán korábbi évjáratokban előfordulhatott). Csupa élénk, életteli gyümölcs, kedvesség, finom zamat. Az 1880-as ültetvényről szerintem az eddigi legszebb, legkerekebb példa. 7