Tokaj Nobilis 'Ahogy termett' 2007.**
Drbartán és rajtam kívül nem nagyon zengett erről a borról az online borsajtó, ami nem véletlen, hisz a bor máig is csak a pincénél elérhető, limitált különlegesség. A háttérsztoriról és a névről csak annyit, hogy annak idején volt a bortörvénynek egy olyan kikötése, hogy a szamorodninak minimum 12-es alkoholúnak kell lennie (ma már nincs ilyen megkötés). Ez a bor 10.5-ösre erjedt ki, de mire az analitikából kiderült, hogy nem lehet szamorodni, addigra már le is töltötték hagyományos aszús/szamorodnis palackba a bort (vagyis nem késői szüretes, elit bordói palackot kapott). A szamorodni elnevezést némileg megkerülve, magyarosítva így került a címkére az Ahogy termett elnevezés. A Barakonyi-dűlő Furmintjából készült egyetlen hordó ez a bor, és már októberben, a pincénél kóstolva is nagyon szerettem.
Fiatalosan csillogó citromos arany szín. Erős illat, de nem a primer gyümölcsök vezetik. Vad, nyers, orrbamászó harsányság, vitalitás, elemi erő. Van benne valamennyi kajszi, érett gyümölcs, de botritisz és némi szúrós szerves oldószeresség is. Ízben hihetetlen intenzitások és kiválóan megkomponált arányok. Krémesen, vaníliásan terül szét. Akkora teste van, mint egy jó aszúnak, lecsengése sem marad el sokban (s az Amicusnál egyébként egyértelműen összetettebb élmény). Mennyi cukra lehet, 150-160 g/l? Közben persze már a savai dübörögnek a nyelvemen, bár ez sem jó szó, mert az alkotók olyan szintű egyensúlyon mozognak, mindvégig egymásba simulva, amilyen egyensúly talán csakis Tokajban tud megvalósulni a világon. Citrusos, barackos, vaníliás, hosszú, aszúszerű szamorodniélmény, ami nekem eddig Szepsy István szamorodnijainál volt egyedül tapasztalható. Remek bor. Úgy emlékeztem rá októberről, mint egy érett borra (ezért is bontottam föl mostanra), de most mégis úgy látom, hogy kifejezett friss, fiatalos hangulata miatt még szép hosszú pálya elé nézhet.... 8