*Demeter Zoltán Birtokborok 2011
magabiztos alapok
Demeter Zoltán borai mindig nagy hatást gyakorolnak arra, aki megkóstolja őket. Legyen szó hazai vagy épp tengerentúli borértőről, úgy tűnik, a borok sajátos energiákat szabadítanak föl. A még mindig kevesebb, mint 10 hektáros családi borászat 2011-ben is formálódott, sőt bővült is és elég sok újszerű vagy már ismert különlegességgel készül e nagyszerű évjáratból. A magas árszínvonal mellett sokszor elhangzott már az is, hogy Demeter Zoltán szortimentje az egyik legprofibban fölépített termékpiramis, melynek bázisát a birtokborok adják (2008-óta édessel kiegészülve két pillérrel). Ez volna az a belépő szint, mely elsődlegesen a fogékony hazai fogyasztókat célozza meg (a borász szándékosan nem is ad el külföldre belőle). Nekem a 2007-es évjárat óta van szerencsém figyelemmel kísérni a birtokborokat (a 2007-es pár hónapja is elvarázsolt, a 2008-as ugyanúgy félszáraz, s abból az évből az édes óriási hatást gyakorolt rám többször is, a 2009-es az eddigi legletisztultabb változat; aztán pár hónap szünet a 2010-es esztendő viszontagságai miatt szükségszerű volt). Most végre itt vannak az évjárat kincseit fölvezető 2011-es birtokborok.
*Demeter Zoltán @ Birtokbor Furmint 2011.
A birtokfurmint tulajdonképpen ugyanazzal az eljárással készül, mint a dűlős borok, csak a küldetésük másféle: egyszerűbb formában, elérhetőbb formában próbálja egy szélesebb, de fogékony réteg felé közvetíteni mindazt, amiről a száraz tokaji szól. Elegancia, termőhelyi karakter, érzékenység, egyediség. Alacsonyabb ár, éttermi poharaztatás segít abban, hogy ez az üzenet minél többekhez eljusson. Ez az új birtokbor a 2011-es kontextusban a Veressel és a Kakassal azonos, kecsesebb irányt képvisel.
Elsőre a furmint primer fehér húsú gyümölcsei robbannak orrban: körte, krémes zöldalma (akárcsak elődjénél). Aztán egészen hirtelen bezárkózik és egyfajta ridegebb ásványosság lesz úrrá. Krétapor. Ízben simára csiszolt, elegáns, élénken citrusos bor, melynek fiatalos, de remekül integrált savai adnak meglepő lendületet. Egyelőre a vibráló élénkség adja meg az alaphangot, de egész biztos vagyok benne, hogy egy-két év alatt sokat fog még kerekedni, komolyodni és lehet benne is akkora tehetség, mint a 2009-es borban. Melegedve aztán szép nagy test kerekedik ki belőle, kissé az alkoholja (12.5 v/v %) is csíp néha, de így is arányos, szépen összerakott belépő szintet képvisel száraz furmintok közt.
A minden évben szándékos maradékcukor és az évjárat már lassan megszokott kereksége okán édeskés ízekkel rendelkező szezonális zöldségekkel vagy akár gyümölcsökkel, gombával finoman grillezett szárnyas ételeket képzelnék el hozzá.
(6+)
*Demeter Zoltán @ édes Birtokbor 2011.*
A korábbiakhoz képest szükségszerűen más stílusú borra számítottam az édes változat esetében is. Különlegességét az adja, hogy az Őszhegy limitált késői szüretelésű muskotálya (korábbi Anett bora) most végül nem lett önálló tétel (azt csak a legszerencsésebbek kóstolhatták mintaként télen). - Így egy nagyon komoly, 150 g/l maradék cukros muskotály-löketet kapott az átlagosan 100-110 g/l természetes maradékcukorra kalibrált alapbor, melyet ezúttal is a Kövérszőlő és Hárslevelű gazdagít.
Finoman fűszeres, parfümös muskotályossággal indít, de nem tolakszik. Aztán forgatva sok izgalmas réteg bomlik ki: mézes tea, gyümölcskenyér, kandírozott, zöldes trópusi gyümölcsök (kivi), licsi. Ízben krémesen zamatos, friss gyümölcsök teszik színpompássá, üdítően finommá. Gömbölyded primer jegyek, akárcsak száraz testvérében, és az egész bortól olyan érzésem van, mintha egy zavartalanul fejlődő édes hordómintát kóstolnék Hegyalján. Egyensúlya hibátlan, jóleső arányok, remekül felépített korty, melyből semmi nem hiányzik. Savai ugyan elég enyhének hatnak a jól kivehető cukortartalom mellett, de ez a fogyaszthatóságon semmit nem ront. Íze sem hosszú, fiatalos, késői szüretes könnyedség, lazasága a legfőbb erénye. Csupa öröm és vidámság ez a bor. Bármikor, bárkivel...
Könnyű, nyári desszertek mellé innám, melyek hidegek, gyümölcsösek, főként sárgás gyümölcsök (sárgadinnye, kajszi, narancs) fagylaltjaira, esetleg sörbetre épülnek.
(7)
Demeter Zoltán borai mindig nagy hatást gyakorolnak arra, aki megkóstolja őket. Legyen szó hazai vagy épp tengerentúli borértőről, úgy tűnik, a borok sajátos energiákat szabadítanak föl. A még mindig kevesebb, mint 10 hektáros családi borászat 2011-ben is formálódott, sőt bővült is és elég sok újszerű vagy már ismert különlegességgel készül e nagyszerű évjáratból. A magas árszínvonal mellett sokszor elhangzott már az is, hogy Demeter Zoltán szortimentje az egyik legprofibban fölépített termékpiramis, melynek bázisát a birtokborok adják (2008-óta édessel kiegészülve két pillérrel). Ez volna az a belépő szint, mely elsődlegesen a fogékony hazai fogyasztókat célozza meg (a borász szándékosan nem is ad el külföldre belőle). Nekem a 2007-es évjárat óta van szerencsém figyelemmel kísérni a birtokborokat (a 2007-es pár hónapja is elvarázsolt, a 2008-as ugyanúgy félszáraz, a 2009-es az eddigi legletisztultabb változat; most pár hónap szünet a 2010-es esztendő viszontagságai miatt szükségszerű volt). Most végre itt vannak az évjárat kincseit fölvezető 2011-es birtokborok.
Demeter Zoltán @ Birtokbor Furmint 2011.
A birtokfurmint tulajdonképpen ugyanazzal az eljárással készül, mint a dűlős borok, csak a küldetésük másféle: egyszerűbb formában, elérhetőbb formában próbálja egy szélesebb, de fogékony réteg felé közvetíteni mindazt, amiről a száraz tokaji szól. Elegancia, termőhelyi karakter, érzékenység, egyediség. Alacsonyabb ár, éttermi poharaztatás segít abban, hogy ez az üzenet minél többekhez eljusson. Ez az új birtokbor a 2011-es kontextusban a Veressel és a Kakassal azonos, kecsesebb irányt képvisel.
Elsőre a furmint primer fehér húsú gyümölcsei robbannak orrban: körte, krémes zöldalma (akárcsak elődjénél). Aztán egészen hirtelen bezárkózik és egyfajta ridegebb ásványosság lesz úrrá. Krétapor. Ízben simára csiszolt, elegáns, élénken citrusos bor, melynek fiatalos, de remekül integrált savai adnak meglepő lendültet. Egyelőre a vibráló élénkség adja meg az alaphangot, de egész biztos vagyok benne, hogy egy-két év alatt sokat fog még kerekedni, komolyodni és lehet benne is akkora tehetség, mint a 2009-es borban. Melegedve aztán szép nagy test kerekedik ki belőle, kissé az alkoholja (12.5 v/v %) is csíp néha, de így is arányos, szépen összerakott belépő szintet képvisel száraz furmintok közt.
A minden évben szándékos maradékcukor és az évjárat már lassan megszokott kereksége okán édeskés ízekkel rendelkező szezonális zöldségekkel vagy akár gyümölcsökkel, gombával finoman grillezett szárnyas ételeket képzelnék el hozzá.
(6+)
Demeter Zoltán @ édes Birtokbor 2011.*
A korábbiakhoz képest szükségszerűen más stílusú borra számítottam az édes változat esetében is. Különlegességét az adja, hogy az Őszhegy limitált késői szüretelésű muskotálya (korábbi Anett bora) most végül nem lett önálló tétel (azt csak a legszerencsésebbek kóstolhatták mintaként télen). - Így egy nagyon komoly, 150 g/l maradék cukros muskotály-löketet kapott az átlagosan 100-110 g/l természetes maradékcukorra kalibrált alapbor, melyet ezúttal is a Kövérszőlő és Hárslevelű gazdagít.
Finoman fűszeres, parfümös muskotályossággal indít, de nem tolakszik. Aztán forgatva sok izgalmas réteg bomlik ki: mézes tea, gyümölcskenyér, kandírozott, zöldes trópusi gyümölcsök (kivi), licsi. Ízben krémesen zamatos, friss gyümölcsök teszik színpompássá, üdítően finommá. Gömbölyded primer jegyek, akárcsak száraz testvérében, és az egész bortól olyan érzésem van, mintha egy zavartalanul fejlődő édes hordómintát kóstolnék Hegyalján. Egyensúlya hibátlan, jóleső arányok, remekül felépített korty, melyből semmi nem hiányzik. Savai ugyan elég enyhének hatnak a jól kivehető cukortartalom mellett, de ez a fogyaszthatóságon semmit nem ront. Íze sem hosszú, fiatalos, késői szüretes könnyedség, lazasága a legfőbb erénye. Csupa öröm és vidámság ez a bor. Bármikor, bárkivel...
Könnyű, nyári desszertek mellé innám. Hidegeket, gyümölcsöseket, melyek sárgás gyümölcsök (sárgadinnye, kajszi, narancs) fagylaltjaira, esetleg sörbetre épülnek.
(7)