x

Ripka Gergely

Olaszrizling- gyorsszemle #2

Hol tart ma egyik kedvenc fajtánk?

Elfogulatlanul mondhatjuk, hogy az Olaszrizling a legtöbb magyar borkedvelő szíve csücske. De legalábbis minimum az egyik, melyre büszke, melyet megvéd bárkivel és bármivel szemben, hisz gyakorlatilag csak a mienk, de legalábbis hungarikumként tekintünk rá. Véleményem szerint nincs ez másképp borászaink szerint sem: sokoldalú fajta, mely a hazai körülményekhez edződött, azaz megbízható, emellett a termőhely erényeit is képes megvillantani. De beszélünk-e róla eleget? Foglalkozunk-e a fajta jó hírének kibontakoztatásával eleget? Kap-e akkora figyelmet, mint mondjuk a Furmint (mert az nyilván nem lehet kérdés, hogy szeretjük-e annyira, mint a Furmintot)? Hol tart ma a magyar Olasz?



Számomra egyúttal az egyik legambivalensebb érzéseket is keltő fajtánk (ez persze csak még izgalmasabbá teszi). Annyi féle stílus, annyi féle színvonal mutatkozik meg ebben a fajtában, hogy az az érzésem, háza táján mondjuk 'Grünerveltlineres' rendet tenni nagyon nehéz lenne, de talán nem is feltétlenül kell. Matt Kramer szavai jutnak most eszembe (nem a lúzerezős): 'a magyar borászok mérhetetlenül türelmetlenek magukkal és boraikkal szemben: azonnal akarják a világsikert'. Szerintem van ebben valami, mert az a helyzet, hogy ma már sokkal nehezebb fölépíteni egy bormárkát, pláne egy ilyen pici és fölaprózódott bornemzetnek, mint a mienk. Dolgozni kell rajta.
Sokmindenről beszélgettünk ezen a rendezvényen (borászok, szakírók, éttermesek). Szóba került persze a szerencsétlen név (rég túl van lihegve szerintem…ha egy fajta igazán emlékezetes borokat ad, akkor annak Égigérővascsicsergő is lehet a neve, megtanulja majd a világ, ld Alder Yarrow, aki pár hónapja pont ezt bizonyította nekünk a Juhfark kapcsán). Szó volt az országos elterjedtségről és arról, mely borvidéken mit képes fölmutatni a fajta. Persze szóba került maradék cukor, fahatás, érlelési módok, összevetés rajnaival, furminttal, juhfarkkal. Mindig mondom: almát a körtével nem érdemes összehasonlító elemzésbe kényszeríteni. Szerintem pont az országos lefedettség miatt a kulcs egyfajta termékpiramis rendszerezése lenne abból a sokmindeből kiindulva, ami van. Nem is kellenének ehhez szigorú termékleírások, első lépésben mindössze annyi, hogy minden árfekvésben megfelelő színvonalú borok legyenek túlsúlyban a piacon. Nem lehet nagyborokkal kezdeni egy ilyen nagy felületen termesztett fajtával addig, amíg nincs meg a stabil 1000 Ft körüli bázis, fölötte a stabil 2000 Ft körüli bázis és így tovább:

Laposa Friss Olaszrizling 2011.
Fehér virágos, mandulás és szinte fröccsös illat. Parfümösség, krétapor. Lágy, az évjáratra jellemzően krémesen kerek. Rövid, sima, itt-ott eléggé üreske, melybe az alkohol is bele-belecsíp. Árát tekintve persze szomjoltónak épp nem rossz. 4-5

Ferger - Módos Olaszrizling 2009.
Öreg tőkék terméséből, spontán erjesztés és hagyományos, nagy hordós érlelés volt jellemző, mely a házigazda szerint nem vall éppen a pince stílusára, volumenére. Egészen tetszetős rizling, mely nem épp a megszokott rizlingtermőhelyek valamelyikéről, hanem Szekszárdról érkezett. Púderes, körtés, vidám, cukorkás illat. A behízelgés mögött azért húzódik egyfajta ridegebb lisztes, mandulás szigorúság is. Egyértelműen strukturáltabb, tartalmasabb a Laposa után. Haraphatóan marcipános, kerek és nagyon jó inni. Finom kesernyés lecsengése semmit nem billent szép egyensúlyán, remek arányain. Kellemes meglepetés. 6

Márkwárt Pince Olaszrizling 2009.
Házigazdánk, az Olaszrizling blog szerzője, úgy tűnik nagyon bízik Szekszárdban e fajta kapcsán. Ez a bor igencsak megosztó, sőt ellentmondásos darab. Bevallom, én sem nagyon tudtam vele hirtelen mit kezdeni. Ez is öreg tőkék bora, melyet két menetben szüreteltek. Illata még tetszett: puha, túlérett gyümölcsök, pirított kenyérhéj, briós, halványan ásványos és erősen élesztős buké (volt, aki Champagne-ra asszociált és meg tudtam érteni). Talán az íz adhat erre magyarázatot, a bor ugyanis szén-dioxidot kapott (?!)...legtöbbünk nem nagyon tudott ezzel mit kezdeni. Pezseg is a nyelv hegyén, mely a komoly alapanyagot kissé komolytalanná teszi (szétveri). Rövid íz, végén alkoholrobbanás. Nincs gyümölcs, nincs struktúra, nincs egyensúly. Darabosnak, letompultnak, jellegtelennek éreztem, pedig illata tele volt ígéretekkel. 4-5

Szászi Endre Kabócás Olaszrizling 2006.**
Mérföldkő volt ez a rizling (legalábbis sokunk számára), melyre egyszer már adtam három csillagot pár éve. Most nem sikerült ugyanazt az élményfaktort elérni, de továbbra is fontos bornak érzem. Illata tanítani való. Az olaszrizling hosszabb palackos érlelés után hajlamos rusztikus túlzások felé elmozdulni. Itt nem éreztem semmi lustaságot. Érett, barackos, palackbukés jegyek. De mellettük trópusi gyümölcsök gyönyörködtetnek. Zöldek és sárgák, például ananász. Dús, de mégsem túlzó, helyette nagyon megnyerő tercier jegyek. Teste nagy, de arányos felépítést mutat, komoly tartalommal, mely 100 %-ig kitölti a szájüreget is. Csodás egyensúly. Hosszú, félszárazba hajló érzet. Még éppen nem húzós alkoholérzet. Húsos, harapható, mély bor, melyet csak csodálni lehet. Gömbölyűre csiszolt korty. Nem mondom, hogy nem öregszik; talán szebb is volt már, de szerintem éppen fejlődési görbéjének platóján sikerült még elcsípni a közel 6 éves szigligeti fehérbort. Most 7+

Figula Arácsi Olaszrizling 2009.*
Krétás, sárga virágos, sárga gyümölcsös illat. Komoly beltartalom mellé hálás, virgonc savakat kapunk üdítésképpen. Termálvizes ásványosság érezhető a rendkívül hosszú ízben. Nagyon meggyőzőnek tűnik. 7+

Figula Sáfránykert Olaszrizling 2009.*
Alighanem minden idők legsúlyosabb Figula rizlingje lesz ez. A tavalyi Pannon Bormustrán aranyérmes volt. Az idei gálaebéden kóstoltam, s tetszett. Lédús, puha, zöld gyümölcsök illatoznak benne. Sok-sok ásványt is mutat. Hatalmas test, nagyjából mint a Kabócásé, rágható beltartalommal. Lecsengésében határozott mandulás kesernye érezhető. Az Arácsi az eleganciáról, ez sokkal inkább a súlyról szól. 7(+)

Figula Szilénusz Cuvée 2007.*
Évekkel ezelőtt kóstoltam, de meglepett, hogy a legutolsó Szilénusz mennyire szépen tartja magát...sőt talán még fejlődött is. Vegetálisabb vonal, melyben talán most is leginkább a töredéknyi Sauvignon a főszereplő. Üde, kedves balatoniasság mentén felfűzött jegyek, melyben azért a pince stílusa is tetten érhető. A korty még mindig alapvetően a szinte primer gyümölcsökről szól, ami azért meglepő. Egyensúlyába nem nagyon tudnék belekötni. Üde és szinte valószerűtlenül friss bor, nagyszerű tartással. 7(+)

Ezt követően az ismerkedés, a kötetlen eszmecserék és némileg az ellenkező nem is kezdték egyre inkább elterelni a figyelmem a rizlingekről, de azért próbáltam tartani magam a végsőkig:

A badacsonyi Szatmári Pince Olaszrizling 2011-ese friss savakat mutatott, és a Laposa badacsonyi Olaszrizlinggel (nem a friss, hanem a sima) eléggé hasonló termőhelyi jegyeket. Pálffy Gyula alap 2011-ese tetszett. Az a súly, mint a Laposa Friss, de mégis van benne több tartalom. Készül ebből az évjáratból egy súlyosabb darab is, mely még hordóban pihen. Valamennyi cuppanós maradékcukrot éreztem benne, és jóval komolyabb komplexitást a simához mérve. A Szent Donát Pince borásza sokat mesélt a Csopaki Kódexről, melyet 10 helyi borász írt alá, s mellyel lefektettek jó pár eredetvédelmi minőségi szabályt a Csopaki bor terén. Például Csopaki Bor felirattal csak Olaszrizlinget lehet készíteni, mely 4-5 g/l maradékcukornál többet nem tartalmazhat, alkoholja pedig 12-13 v/v % közötti. A palack Jásdi Istvántól eredeztethetően súlyos burgundy lesz és a régiós belépő szintnek szánják ezt a kategóriát. A 11-es Rizlingjük a nap egyik legszebbje volt. Bár nem éppen fajtajelleges illatot mutatott, sőt a spontán erjedés ellenére meglepően Sauvignonos és talán szürkebarátos, vegetális elemek vegyültek benne. Arányai kiválóak, krémes konzisztencia, de mellette trópusi gyümölcsök teszik üdévé is. Kellő test, szép hosszú íz. A Pannonhalmi Apátságnak köszönhetőegyetlen aranyérmes, bormustrás rizling, most egy fél fokkal jobban tetszett: friss, tiszta íze, egyenes vonalvezetése és szikár termőhelyi jegyei remek nyári borrá teszik. Spiegelberg Stefan nagy mesélőkedvéről híres. Nem könnyű mellette szóhoz jutni. Az alig 1 hektáros birtok nagyjából 4000 palack bort készít és egyre inkább a külföldi piacok felé szállítják azokat. A 2010-es Speigelberg Olaszrizling illatban narancsot és érett barackot mutat (állítólag hihetetlen magas mustfokok voltak a pincénél még ebben a zord évben is). Ásványok, hosszú, sós íz, virgonc 2010-es savak adják jellegét. Szépen elkészített bor. Nagyjából idáig sikerült eljutni a nap Olaszrizlingjeivel.

X
Hölgyeim és uraim: íme, a 10 pontos borélmény.

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

„Ez a szabályozás hagyja az embereket dolgozni”//2.

Mészáros László az aszú új termékleírásáról

A február a furmint hónapja, mely vállaltan egy száraz furmintokról szóló eseménysorozat, egy hónapon át. Szembe kell azonban néznünk a ténnyel, hogy Tokaj még mindig inkább a világ legjobb édes borának, az aszúnak a hazája. Ez tette naggyá és a furmint tehetsége is ezekben a különleges minőségű borokban érhető tetten a legszebben Hegyalján. Folytatódik interjúnk Mészáros Lászlóval, a Disznókő birtokigazgatójával, aki az aszú 2013-as újragondolt termékleírásában fontos reformer szereplőként vett részt. Interjúnk első részében alaposan végigkövettük vele a feldolgozás főbb mozzanatait, illetve, hogy az új szabályozás mennyivel logikusabb arányokat ír elő a régihez képest. Ma az aszú erjedésének és érésének több évszázados titkairól, aszústílusokról, az esszencia és a koncentráció kérdéseiről a piac tükrében, a puttonyszámok szerepéről és a mai termékleirás szerencsés vagy épp hézagos aspektusairól lesz szó:

Tovább

Ripka Gergely

„Ez a szabályozás hagyja az embereket dolgozni”//1.

Mészáros László az aszú új termékleírásáról

Tokaj-Hegyalján a Hegyközségi tanács döntésének nyomán, miniszteri döntéssel 2013-ban megváltozott a szabályozás az aszú körül. Annak idején erről sokat cikkeztek, de a változásokból szinte csak két info ment át a köztudatba: az aszúnak 120 g/l fölötti cukortartalommal kell rendelkeznie, és hogy a 3 és 4 puttonyos aszú ezzel meg is szűnt. Ennél azért többről van szó, melynek most kezd igazán visszhangja lenni, hogy egyrészt átmegy a gyakorlatba, másrészt sokan sokféleképp vélekednek arról, mi is a szerepe Tokajban (és a nagyvilágban) az aszúnak, a világ legjobb természetes édes borának.

 

Tovább
Rákóczi Aspremont Kúria, Mád

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

Barta Pince - gyorsszemle

Minden ugyanaz, csak másképp

Homonna Attila pár éve elhagyta a fedélzetet a mádi Rákóczi Kúria alatti pincében. Közben a fiatal Ujvári Vivien csatlakozott Barta károly csapatához és 2016-tól már egyedül ő készíti a borokat. Nehéz egy ekkora tehetséget pótolni, de bizton állíthatom, a csere bevált. Homonna Attila stílusa évekig elég markánsan megmutatkozott a Barta borokon. Szeretem azt a stílust is, de még jobban szeretem a saját boraiban, a bényeiekben. Viviennel egész más irányt vettek a borok. Olyan szakemberrel lépett el a pince egy frissebb irányba, aki száraz boros technológiákból látott már egy párat a nagyvilágban, de Hegyalján is. Így a borok is úgy lettek másak, hogy közben a Király-dűlő is szépen teret kap bennük 

Tovább