x

Ripka Gergely

Olaszrizling- gyorsszemle #2

Hol tart ma egyik kedvenc fajtánk?

Elfogulatlanul mondhatjuk, hogy az Olaszrizling a legtöbb magyar borkedvelő szíve csücske. De legalábbis minimum az egyik, melyre büszke, melyet megvéd bárkivel és bármivel szemben, hisz gyakorlatilag csak a mienk, de legalábbis hungarikumként tekintünk rá. Véleményem szerint nincs ez másképp borászaink szerint sem: sokoldalú fajta, mely a hazai körülményekhez edződött, azaz megbízható, emellett a termőhely erényeit is képes megvillantani. De beszélünk-e róla eleget? Foglalkozunk-e a fajta jó hírének kibontakoztatásával eleget? Kap-e akkora figyelmet, mint mondjuk a Furmint (mert az nyilván nem lehet kérdés, hogy szeretjük-e annyira, mint a Furmintot)? Hol tart ma a magyar Olasz?



Számomra egyúttal az egyik legambivalensebb érzéseket is keltő fajtánk (ez persze csak még izgalmasabbá teszi). Annyi féle stílus, annyi féle színvonal mutatkozik meg ebben a fajtában, hogy az az érzésem, háza táján mondjuk 'Grünerveltlineres' rendet tenni nagyon nehéz lenne, de talán nem is feltétlenül kell. Matt Kramer szavai jutnak most eszembe (nem a lúzerezős): 'a magyar borászok mérhetetlenül türelmetlenek magukkal és boraikkal szemben: azonnal akarják a világsikert'. Szerintem van ebben valami, mert az a helyzet, hogy ma már sokkal nehezebb fölépíteni egy bormárkát, pláne egy ilyen pici és fölaprózódott bornemzetnek, mint a mienk. Dolgozni kell rajta.
Sokmindenről beszélgettünk ezen a rendezvényen (borászok, szakírók, éttermesek). Szóba került persze a szerencsétlen név (rég túl van lihegve szerintem…ha egy fajta igazán emlékezetes borokat ad, akkor annak Égigérővascsicsergő is lehet a neve, megtanulja majd a világ, ld Alder Yarrow, aki pár hónapja pont ezt bizonyította nekünk a Juhfark kapcsán). Szó volt az országos elterjedtségről és arról, mely borvidéken mit képes fölmutatni a fajta. Persze szóba került maradék cukor, fahatás, érlelési módok, összevetés rajnaival, furminttal, juhfarkkal. Mindig mondom: almát a körtével nem érdemes összehasonlító elemzésbe kényszeríteni. Szerintem pont az országos lefedettség miatt a kulcs egyfajta termékpiramis rendszerezése lenne abból a sokmindeből kiindulva, ami van. Nem is kellenének ehhez szigorú termékleírások, első lépésben mindössze annyi, hogy minden árfekvésben megfelelő színvonalú borok legyenek túlsúlyban a piacon. Nem lehet nagyborokkal kezdeni egy ilyen nagy felületen termesztett fajtával addig, amíg nincs meg a stabil 1000 Ft körüli bázis, fölötte a stabil 2000 Ft körüli bázis és így tovább:

Laposa Friss Olaszrizling 2011.
Fehér virágos, mandulás és szinte fröccsös illat. Parfümösség, krétapor. Lágy, az évjáratra jellemzően krémesen kerek. Rövid, sima, itt-ott eléggé üreske, melybe az alkohol is bele-belecsíp. Árát tekintve persze szomjoltónak épp nem rossz. 4-5

Ferger - Módos Olaszrizling 2009.
Öreg tőkék terméséből, spontán erjesztés és hagyományos, nagy hordós érlelés volt jellemző, mely a házigazda szerint nem vall éppen a pince stílusára, volumenére. Egészen tetszetős rizling, mely nem épp a megszokott rizlingtermőhelyek valamelyikéről, hanem Szekszárdról érkezett. Púderes, körtés, vidám, cukorkás illat. A behízelgés mögött azért húzódik egyfajta ridegebb lisztes, mandulás szigorúság is. Egyértelműen strukturáltabb, tartalmasabb a Laposa után. Haraphatóan marcipános, kerek és nagyon jó inni. Finom kesernyés lecsengése semmit nem billent szép egyensúlyán, remek arányain. Kellemes meglepetés. 6

Márkwárt Pince Olaszrizling 2009.
Házigazdánk, az Olaszrizling blog szerzője, úgy tűnik nagyon bízik Szekszárdban e fajta kapcsán. Ez a bor igencsak megosztó, sőt ellentmondásos darab. Bevallom, én sem nagyon tudtam vele hirtelen mit kezdeni. Ez is öreg tőkék bora, melyet két menetben szüreteltek. Illata még tetszett: puha, túlérett gyümölcsök, pirított kenyérhéj, briós, halványan ásványos és erősen élesztős buké (volt, aki Champagne-ra asszociált és meg tudtam érteni). Talán az íz adhat erre magyarázatot, a bor ugyanis szén-dioxidot kapott (?!)...legtöbbünk nem nagyon tudott ezzel mit kezdeni. Pezseg is a nyelv hegyén, mely a komoly alapanyagot kissé komolytalanná teszi (szétveri). Rövid íz, végén alkoholrobbanás. Nincs gyümölcs, nincs struktúra, nincs egyensúly. Darabosnak, letompultnak, jellegtelennek éreztem, pedig illata tele volt ígéretekkel. 4-5

Szászi Endre Kabócás Olaszrizling 2006.**
Mérföldkő volt ez a rizling (legalábbis sokunk számára), melyre egyszer már adtam három csillagot pár éve. Most nem sikerült ugyanazt az élményfaktort elérni, de továbbra is fontos bornak érzem. Illata tanítani való. Az olaszrizling hosszabb palackos érlelés után hajlamos rusztikus túlzások felé elmozdulni. Itt nem éreztem semmi lustaságot. Érett, barackos, palackbukés jegyek. De mellettük trópusi gyümölcsök gyönyörködtetnek. Zöldek és sárgák, például ananász. Dús, de mégsem túlzó, helyette nagyon megnyerő tercier jegyek. Teste nagy, de arányos felépítést mutat, komoly tartalommal, mely 100 %-ig kitölti a szájüreget is. Csodás egyensúly. Hosszú, félszárazba hajló érzet. Még éppen nem húzós alkoholérzet. Húsos, harapható, mély bor, melyet csak csodálni lehet. Gömbölyűre csiszolt korty. Nem mondom, hogy nem öregszik; talán szebb is volt már, de szerintem éppen fejlődési görbéjének platóján sikerült még elcsípni a közel 6 éves szigligeti fehérbort. Most 7+

Figula Arácsi Olaszrizling 2009.*
Krétás, sárga virágos, sárga gyümölcsös illat. Komoly beltartalom mellé hálás, virgonc savakat kapunk üdítésképpen. Termálvizes ásványosság érezhető a rendkívül hosszú ízben. Nagyon meggyőzőnek tűnik. 7+

Figula Sáfránykert Olaszrizling 2009.*
Alighanem minden idők legsúlyosabb Figula rizlingje lesz ez. A tavalyi Pannon Bormustrán aranyérmes volt. Az idei gálaebéden kóstoltam, s tetszett. Lédús, puha, zöld gyümölcsök illatoznak benne. Sok-sok ásványt is mutat. Hatalmas test, nagyjából mint a Kabócásé, rágható beltartalommal. Lecsengésében határozott mandulás kesernye érezhető. Az Arácsi az eleganciáról, ez sokkal inkább a súlyról szól. 7(+)

Figula Szilénusz Cuvée 2007.*
Évekkel ezelőtt kóstoltam, de meglepett, hogy a legutolsó Szilénusz mennyire szépen tartja magát...sőt talán még fejlődött is. Vegetálisabb vonal, melyben talán most is leginkább a töredéknyi Sauvignon a főszereplő. Üde, kedves balatoniasság mentén felfűzött jegyek, melyben azért a pince stílusa is tetten érhető. A korty még mindig alapvetően a szinte primer gyümölcsökről szól, ami azért meglepő. Egyensúlyába nem nagyon tudnék belekötni. Üde és szinte valószerűtlenül friss bor, nagyszerű tartással. 7(+)

Ezt követően az ismerkedés, a kötetlen eszmecserék és némileg az ellenkező nem is kezdték egyre inkább elterelni a figyelmem a rizlingekről, de azért próbáltam tartani magam a végsőkig:

A badacsonyi Szatmári Pince Olaszrizling 2011-ese friss savakat mutatott, és a Laposa badacsonyi Olaszrizlinggel (nem a friss, hanem a sima) eléggé hasonló termőhelyi jegyeket. Pálffy Gyula alap 2011-ese tetszett. Az a súly, mint a Laposa Friss, de mégis van benne több tartalom. Készül ebből az évjáratból egy súlyosabb darab is, mely még hordóban pihen. Valamennyi cuppanós maradékcukrot éreztem benne, és jóval komolyabb komplexitást a simához mérve. A Szent Donát Pince borásza sokat mesélt a Csopaki Kódexről, melyet 10 helyi borász írt alá, s mellyel lefektettek jó pár eredetvédelmi minőségi szabályt a Csopaki bor terén. Például Csopaki Bor felirattal csak Olaszrizlinget lehet készíteni, mely 4-5 g/l maradékcukornál többet nem tartalmazhat, alkoholja pedig 12-13 v/v % közötti. A palack Jásdi Istvántól eredeztethetően súlyos burgundy lesz és a régiós belépő szintnek szánják ezt a kategóriát. A 11-es Rizlingjük a nap egyik legszebbje volt. Bár nem éppen fajtajelleges illatot mutatott, sőt a spontán erjedés ellenére meglepően Sauvignonos és talán szürkebarátos, vegetális elemek vegyültek benne. Arányai kiválóak, krémes konzisztencia, de mellette trópusi gyümölcsök teszik üdévé is. Kellő test, szép hosszú íz. A Pannonhalmi Apátságnak köszönhetőegyetlen aranyérmes, bormustrás rizling, most egy fél fokkal jobban tetszett: friss, tiszta íze, egyenes vonalvezetése és szikár termőhelyi jegyei remek nyári borrá teszik. Spiegelberg Stefan nagy mesélőkedvéről híres. Nem könnyű mellette szóhoz jutni. Az alig 1 hektáros birtok nagyjából 4000 palack bort készít és egyre inkább a külföldi piacok felé szállítják azokat. A 2010-es Speigelberg Olaszrizling illatban narancsot és érett barackot mutat (állítólag hihetetlen magas mustfokok voltak a pincénél még ebben a zord évben is). Ásványok, hosszú, sós íz, virgonc 2010-es savak adják jellegét. Szépen elkészített bor. Nagyjából idáig sikerült eljutni a nap Olaszrizlingjeivel.

X
Ősz van

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

III. Franc & Franc: november 24-25

Szakmai fórum és pincetúrák a Villányi Franc jegyében

Villány is választott magának egy csillagot. Na nem olyat, mint az egri csillag, sőt tudvalevő, hogy bikavérjük és furmintjuk sincs. Három esztendeje már, hogy a villányi borászok a Cabernet franc-t tűzték zászlajukra. Talán a legtöbb olvasónak nem újdonság, hogy hazánkban az idő ezt a fajtát igazolta jobban a két cabernet közül. Ennek jegyében 2015-ben a Cabernet franc egyik őshazájából, a Loire-völgyéből hívtak meg vendég borászokat Villányba, míg tavaly már az egész óvilágból érkeztek franc-hívő pincészetek (Friuli Gravi régió, Balkán-térség). Két éve bevezetésre került a prémium és super prémium kategória is a Villányi Franc márkanév és logó mellé (a prémiumnál max 60 hl/ha terheléssel, legalább egy éves hordós érleléssel, míg a super prémium esetében 35 hl/ha terheléssel készül, egy évet tölt hordóban és egy évet palackban, első évjárata a 2014-es volt). De mit tud a franc, ha villányi? - Nos erre keresi a választ a Franc&Franc idei eseménysorozata.

Tovább

Ripka Gergely

Időutazás bikavérben

Egri és szekszárdi klasszisok tanulságai

Nehéz téma a bikavér. Rögtön egy keserű vallomással kell kedzenem, szinte mindig hiányérzettel gondolkodom a bikavár kapcsán. Kialakult ugyan szabályozás mögötte, de nem tűnik semmilyen szempontból olyannak, amivel az átütő siker garantálható lenne Egerben (vagy akár Szekszárdon). Mert van példásul az egrieknek superior meg grand superior, de érzett már ezek között a kategóriák közt valós színvonalbeli különbségeket bárki? Talán ez a kóstoló eldönti. Az összetétel eleve túl sokféle lehet (ráadásul a magasabb kategóriánál még több fajta bonyolítja a képet). Mindez nagyban megnehezíti, hogy a bornak egységes stílusa, identitása mehessen át a köztudatba.

Tovább
Dönnhoff, Nahe.

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

Dönnhoff: rajnai a megérkezett borivónak

A komoly szőlőfajta, melyet mégis bárki megért

A rajnai-rajongóknak bizonyára nem kell bemutatni az ikonikus német pincét. Dönnhoff. - Huszonöt hektáros családi birtok, több dűlőben a Nahe-folyó mentén. Meredek domboldalak, részben vulkanikus, agyagos, palás kövekkel. Termőhely-közeli szemlélet, s mindennek mentén tiszta filozófia. Bevezető gondolatnak még annyit, hogy a németek megcsinálták azt, ami nekünk ezidáig egyik fajtánkkal sem sikerült: eredeti és egyszerre szerethető bort készíteni a fajtájukból, mely evidens igazodási pont az egész világ számára. Mert akárhány ismerősömnek (laikus vagy szakmabeli) mutatok német rajnait, a hatás mindig ugyanaz: „Hu, ez nagyonjó!”.

Tovább