A nyolc 8-as aszú után fölocsúdva délután, fináléként pedig kötetlenül lehetett elmerülni, elvegyülni a (tavaly 17, idén) 14 pince tételei közt, átadva magunkat az új tételek okozta meglepetéseknek. Akik rendszeres látogatói a rendezvénynek, azok bizonyára észlelték, hogy a Reneszánszos csapat formálódik. Idén komoly hiányzó Szepsy István (talán nem először lépett ki az egyesületből) és a Royal Tokaji is, akinek az ügyvezetője tavaly még elnökként mutatkozott be ezen a rendezvényen. A borvidék javának egy része jelen volt, de leginkább azok között is jellemzően a nagyobb pincészetek.

Én bízom mégis továbbra is abban, hogy az egység ereje, az egyetértés köteléke vezérel majd egyszer minden borászt, minden borvidéken; s eljön egyszer az a nap, amikor valamennyien együtt, egyetértésben szerveznek sok ehhez hasonló ünnepet; lehetőleg minél kevesebben maradnak ki ezekből a fontos pillanatképekből, melyek a borvidék történelmének képzeletbeli albumában méltó helyre kerülhetnének.
Volt itt sok régi ismerős is, akikről rég nem írtam már. Igyekeztem a legnagyobb kedvencek mellett sokakat útba ejteni. Maratoni volt. Igaz Tokajt sosem lehet megunni. Csorba Gáborral, majd egy ideig Alkonyi Lászlóval kóstolgattam:

Barta
Néhány futó találkozást leszámítva nem nagyon volt még hozzájuk közelebbi szerencsém. Pedig ha valakinek a Királyban is van területe, akkor az biztos tudja, mit akar! Homonna Attila mellett egy kedves leányzó töltögetett:

Barta Furmint 2011 (!!)
Tiszta illat, bár imperfekt, érezhetően csak minta még. Harsány furmint. Fanyarkásak savai, gyümölcsei jólesőek, elegen vannak. Intenzív, nagy ígéretekkel szolgáló bor, érdemes lesz rá visszanézni (mások szerint is).

Barta Öreg-Király Furmint 2008
Szúrós ásványok és némi fa. Marcipánosság, aztán egy kis sherrys jelleg. Ízben is mintha egy régebbi stílus borát innám, gyógyszeres lecsengéssel. 6

Patricius
Régi ismerősök. Szerettem mindig is Molnár Péterék száraz borait. Nem azok a kőkemény terroirborok, hanem inkább aktívan vállalják a sokat emlegetett termékpiramis alapjainak a megszilárdítását. Tudjuk, a megbízható 2000 Ft alatti tételekre majdnem akkora szükség van, mint a magabiztos csúcsborokra.

Patricius Hárslevelű 2011
A 9-es évjáratot nem rég kóstoltam. Friss, fiatalos, üde savak, jól iható, könnyed, laza száraz tokaji különösebb hatások nélkül. Nem ez a bor/fajta a Patricius legnagyobb erőssége szerintem. A furmintot sokkal jobban kedvelem tőlük.

Patricius Katinka 2008.*
Most is tetszett. Vegytiszta késői szüretes illat (pedig mintha úgy rémlene, botritiszes gyümölcs is került bele), furmintos körte, élénken vibráló, üdítő savak (8,8 a 114-es cukor mellé). Szelíd édes tokaji a hétköznapokra! 6+

Patricius 6 puttonyos tokaji aszú 2003.**
Ő sem először nyűgöz le. És bizonyára azt sem először mondom el, mennyire tetszik, hogy a Patricius nem kapkodja el az aszúk forgalomba helyezését. Ez a bor most lett szerintem fogyasztása kész (s attól tartok kereskedelmi forgalomban még mindig nem nagyon kapható). Kiváló lett a balansz, noha a 10-es sav valami olyan hihetetlen valószerűtlen szikrák formájában csap szét a 185-ös cukor közt, hogy azt 2005-ös aszúborok megirigyelnék. Koncentrált, mintaszerű aszú sok barackos gyümölccsel. Csupa erő, él, virul ez a bor, szerintem még sokáig (a 8-as pedig remélhetőleg szépen kinövi majd a kezdeti bizonytalanságokat). 8

Disznókő
Az élvonal egyik régi, oszlopos tagja, úttörője a Disznókő. A 93-as aszújuk az egyik legelső igazán citrusos, nu-school aszúk közé sorolható, de ők is sokat kísérleteznek alacsonyabb árú szárazakkal is. A 8-as 5 puttonyos idén, a 2002-es, 2007-es tavaly és idén varázsolt el egészen.

Disznókő Furmint 2011
Friss, almás, körtés illat. Finom, élénk savérzet. Steril tisztaság, ahogy a pincétől az megszokható. 5+

Disznókő Lajosok 2011
Illatban ő is nagyon tiszta gyümölcsöket hoz: zöldalma, birs, egres. Ízben leheletnyit fás krémesség uralja, ami idővel talán integrálódhat. Öröm látni, hogy a nagyobb pincék is kezdenek elmozdulni a dűlős irány felé, noha a Disznókőt továbbra is inkább aszúi miatt tartom izgalmas műhelynek.

Disznókő 5 puttonyos tokaji aszú 2008.*
Vagy én fáradtam el ekkorra, vagy tényleg nem annyira (megszokottan) átütő most ez az 5 puttonyos a pincétől, mint a 2002-es vagy a 2007-es. Marcipános jegyek teszik rokonná a 6 puttonyossal, de talán több direkt barackosságot ad. Élénk, cseres, finom savú, remek bor, de most csak egy csillagos élményt éreztem benne a mezőnyben (pontban talán több). 7+

Dobogó
Zwack Izabella borászatának szintén épül a kultusza szépen a fogékonyak körében idehaza és külföldön is. Nekem három bor ugrik be tőlük azonnal, ha eszembe jutnak: klasszis aszúik mellett a Dobogó furmint, mely sokak számára több évjárat óta viszonyítási pont lett, illetve a Mylitta, késői szüretelésű bor. A Satöbbi, Izabella Vizslájának nevét viselő, önálló (hiperekben is elérhető) termékcsalád saját címkét kapott. Tavaly ők is tetszettek.

Dobogó Furmint 2010.*
Illatban birses. Ízben finomak a 2010-es savak, kissé cseres is, de szép, magabiztos bor. Továbbra is az évjárat egyik legszebb száraza nálam. 6+

Dobogó Satöbbi 2010.
Szinte Sauvignonos fűszeresség: bodzás, vegetális fűszerek az illatban (Sárgamuskotály+Hárslevelű). Ízben is a bodza tűnik föl, meg némi maradékcukor és a remek fogyaszthatóság. Nevelőbor. 5+

Dobogó Mylytta 2010.
Fülledtebbnek ható, zártabb illat. Nem ilyennek ismerem ezt a bort alapvetően. Voltak már szebb kiadásai is. Később fügés, birses jegyek érezhetők benne. Ízben a savak kapják a főszerepet, s vezetik a kortyot, elég cseres most. 6+(7)

Dobogó 6 puttonyos tokaji aszú 2006.**
Kevés pincét tudnék mondani, mely ennyire magabiztos lenne aszúk terén, mint a Dobogó. Nem csodálkozom rajta, hogy Alföldi Merlot adott már nekik 10-est is. Négy egymást követő évben a tökéleteshez nagyon közeli, színtiszta újhullámot nagyon elegánsan megjelenítő borok. Hogyha a Szepsy, Demeter Zoltán, Királyudvar - féle koncentráltabb, mélyebb stílus az egyik véglet (mely minden téren igen súlyos tud lenni), akkor a másik a könnyebb, egyensúlyosabb, elérhetőbb prémium kategóriában a Dobogó, Disznókő és az Oremus (Royal Tokaji). Érett illat. Hibátlanul gazdag és hosszú íz. Savai élénken citrusosak, kissé talán élesebbek is a kelleténél. Hosszú érlelési potenciált sejtet (ahogy az évjárat számos aszúja is). 8+

Sauska-Tokaj
A két borvidéken is ténykedő Sauska Krisztián Tokajban elsősorban a már sokat emlegetett módon a száraz cuvée borokra helyezi a hangsúlyt. Ők úgy érzik, ezek a borok kapják a legjobb visszajelzéseket a nemzetközi szájaktól (aszúkra azért lehet számítani a Rakaczki Gábor által készített borok közt). Azt gondolom, Sauskáék Villányhoz hasonlóan Tokajban is megtalálták a saját arcukat, s bár az édesek még egy korábbi érából valók, fölöslegessé vált taglalni a múltbéli „szakadást”, szépen haladnak előre a megkezdett úton!

Sauska-Tokaj Furmint 2011.
Szúrósan friss az illata. Jó zamatú, kerek, finom bor. Élek nélkül. Érezhető, hogy napokkal ezelőtt palackozott, kissé zilált tétel még. A hordó kerekíti, de savai is virgonccá teszik. 5+

Sauska-Tokaj Sárgamuskotály 2011
Bodzás, virágos. Ízben krétás szikárság, olajos magok, meglepő, frissítő savakkal. 5

Sauska-Tokaj Cuvée 113 2010
Pörkölt magvak, vajasság az illatban. Súlyosabb, jóval termetesebb bor az előzőek után. Ízben is hosszabb, de a fát (francia hordó) ő sem tagadhatja le. 5+

Sauska-Tokaj Cuvée 111 2009.*
Füstös, furmintos, pedig került bele Sauvignon is. Ízben krémesen telt, savai kellően élénkek és elbírnak a testtel. Lenyeléskor jelentkezik egy kis vegetális jegy. 6+

Sauska-Tokaj Cuvée 107 2009.*
Vajas, finom illat. Testes, krémes ő is, kicsit a kelleténél erősebb még a fa. Szárazpróbában sikerül csak gyümölcsöket elcsípni: körte, barack! Talán a 111 tetszik jobban, bár a 107 érezhetően nagyobb formátum. 6+

Sauska-Tokaj Birsalmás 2010
Vajasság uralja az illatot itt is, mellette krémesség, szúrós ásványokkal. Ízben finomak a savai, lecsengésben kesernyével, sok hordóval. Fiatal még. 6

Béres
Náluk is volt bőven törleszteni valóm. Nem nagyon él bennem élénken az ő boraikról semmi, amennyi figyelmem a végére maradt, próbáltam rájuk is irányítani. A legtöbb szupermarketben a boraik megtalálhatók, s az egyszeri fogyasztók körében a Magita kisebb kultborrá cseperedett (akárcsak az Áts Cuvée vagy szárazak közt a Dorombor). Nem győzöm eleget hangsúlyozni, hogy ez legalább akkora jelentőségű térítő munka, mint tízszeres árban, külföldi borzsurnaliszták pontszámai alapján 95 pontos száraz furmintot, aszút készíteni. Ilyen árszínvonalú borok nélkül sajnos hiú ábránd minden törekvés, mely az igényes(edő) hazai átlagfogyasztókért áhítozik.

Béres Furmint 2011. (!)
Banános, tropikális vonal, ízben finom kesernye. Jó egyensúly, semmi hiba. Tetszett.

Béres Omlás Furmint 2009
Acélosabb illat, mint az előzőnél, egy pici fa telepszik rá.

Béres 5 puttonyos tokaji aszú 2007.**
Tavaly a 6 puttonyost mutatták be. Friss illat, direkt, nem játssza meg magát. Ízben magas szerkezet, szinte robbannak a forró savai. Itt éreztem, mennyire másak a 7-es és a 8-as aszúk. Hedonisztikus, nagyon különleges koncentráció jellemzi a 2007-es aszúkat, akárcsak a 2003-asknál! Egy fejjel mintha magasabbak lennének a 7-es aszúk, mint az új 8-asok. Hosszú, gazdag, vaníliás, valahogy meggyőzőbb komplexitás árad ebből a borból is a Disznókőé után! Miközben jól iható, kompakt, kerek egész a bor, kiálló élek nélkül! Remek. 7+(8)

Dereszla
A 2007-es félszáraz Dorombor ugyancsak a bárki számára elérhető, trendire hangolt és mégis több, mint korrekt „nem édes tokajiak” méltó képviselője volt nekem. Egy-két tételt még szerettem volna megismerni azért tőlük is. Annál is inkább, mivel a viszonylag nagy méretű borászat új borászáról ígéretes dolgokat hallani mostanában.

Dereszla Dry 2011
A bor nagy része külföldre kerül, hogy hirdesse az örömhírt: Tokaj nem csak az édes borok otthona! Igaz a maradékcukor (6,6) érzete alapján elmenne félszáraznak is. Illatba fűszeres: Sauvignon blanc-t idéz a Muskotály (Satöbbivel rokon karakter). Jól csúszik, jó ivású. 6

Dereszla Lapis Furmint 2011 (!!)
Füstös, Szepsys illat (fa?). húsos, tartalmas, harapható bor, rengeteg ásvánnyal, komoly beltartalommal (itt is akad maradékcukor: 8,4 g/l), jól áll neki. Szép és nagyon ígéretesnek tűnő termőhelyi bor. Bravo.

Dereszla 6 puttonyos tokaji aszú 2008.**
Kenyérhéjas, pilseni sörös, sherrys (enyhén oxidatív jegyeket mutató) illat. Ízben aztán meglepően magabiztos a fellépése: sok és szép sav (10 g/l), komoly, szép tartalom, jó arányokkal. Tetszett, akárcsak az 5 puttonyos. 7+

Bodvin és Orosz Gábor
Szintén jelen vannak a Király-dűlőben, és szintén újak voltak nekem. Orosz Gábor töltögetett, és hozott a saját boraiból is, melyek igen sok örömet okoztak.

Bodvin Primőr 2011
Félszáraz érzet (6 g/l cukor), kellemes, szoktatóbornak ideális. Nincs benne bonyolítás. 5

Orosz Gábor Király Hárslevelű 2009.*
Nagyon parfümös, zöldalmás illat (zöldalmás Hubba-Bubba rágó). Ízben tulajdonképpen semmi extrát nem nyújt, azon kívül, hogy minden részlet kellően a helyére került a borban (finom ásványok, alkohol, kesernye, virgonc sav). Nincsenek élek, nincsenek durva varratok. Nagyon elegáns, kifinomult stílusú bor, amire az ember fölkapja a fejét. A nap egyik legelegánsabb száraz bora volt szerintem. 7

Orosz Gábor Sárga muskotály 2009.**
Ezen a napon az édes fölhozatalt erősebbnek éreztem, több örömöt találtam bennük. Itt van rögtön egy szép példa: Illatban tiszta muskotály, bodzavirág kivonat. Ízben hömpölygő édesség (pedig a 130 g/l mellé 7,8-as sav is társul ellenpólusként). Nagyon telt és gazdag bor, melynek ízében is a bodza és a finom virágosság a meghatározó. Egyáltalán nem mondanám eközben bonyolultnak, vagy túlcizelláltnak: közérthető, jól iható, gördülékeny, szerethető édes bor, de mégis kivételes arányokkal. (Németh Attila és Demeter Zoltán Annettje mellé egy újabb muskotály klasszis szegődött nálam ezzel a borral). Élvezet minden cseppje. 7+

Samuel Tinon
Róla se nagyon tudtam volna sokat mesélni a tavalyi rendezvény előtt. Az Alanához hasonló módon ugyancsak azt a borminőséget és mennyiséget képviseli a francia úr, ami enélkül a rendezvény nélkül csak méltatlanul kevesekhez jut el, holott rengeteget szép tanulsággal szolgál amatőr és hozzáértő fogyasztó számára is! Nagyon keveset tudunk például az ősi, tokaji bortípusról, a száraz szamorodniról, s a következő öniróniával teli mondat mindig el is hangzik ennek kapcsán: e kényes műfajt mégis egy francia ember volt képes talán egyedül újraértelmezni Tokajban a rendszerváltást követően.

Samuel Tinon Édes szamorodni 2004.*
Dió, grillázs, klasszikus érett szamorodnis aromatika dohánnyal, avarral. Ízben tele van élettel. Gazdag bor, nagyszerű arányokkal, sok és hullámzó savval. Az íz végén elmaradhatatlan kesernye. Érdekelne, meddig érik, meddig jut el ez a bor. 7

Samuel Tinon Édes szamorodni 2003.*
Közvetlenebb az illat, mélyebb a szín. Kevésbé old school, mint a 2004-es. Illatban is több izgalmas gyümölcsöt mutat, mintegy rámutatva, mennyire nagyszerű is volt ez az évjárat. Magasak a savak, pedig erről az évjáratról nem ez jut először eszembe (noha a Patricius 6 puttonyosánál is ez a legmegdöbbentőbb). Őt is lehet még érlelgetni, ez biztos. 7+

Samuel Tinon Száraz szamorodni 2003.*
Robert Smyth volt olyan gáláns, hogy az utolsó palack utolsó cseppjeiből áttöltött párat a poharamba. (Many Thanks neki még egyszer érte!) Nem sokat változott egy év alatt. Inkább én kezdem minden igyekezetemmel egyre jobban megérteni, s (bár tavaly nem sikerült) talán mégsem vallok ebben kudarcot. Mert szigorú bor, időtlen komolysággal, melyhez csak lassan kezdek megérni. Obligát diós, klasszikus, kissé oxidált jegyek. Ízben olyan, mint egy fino sherry a jobbakból. Ugyanakkor a legnagyobb erény az én átlag, korábbi szamorodni élményeimhez képest, hogy tele van tartalommal, sokmindenről szól a korty, a komoly mélysége ennek a bornak túlmutat szamorodniságán. Kitölti a száj minden szegletét. Nagyon dohányos (vajon milyen lehet ez a bor egy szivarral elfogyasztva? Megérek valaha eléggé ehhez a borhoz? Mikor kerül végre vissza a száraz borok, az édes szamorodnik és az aszúk mellé a száraz szamorodni is a tokaji borfajták közé? - töprengek magamban. Vannak még szép példák. 6+

Degenfeld
Sok újat bevezetőként róluk sem nagyon lehet mondani. Tarcali kastélyszálló, komoly borászok adták egymásnak a stafétát a német érdekeltségű, befektetésű nagyborászatban, mely főként néhai, 90-es évek óta közkedvelt, többnyire félszáraz Muscat luneljei, ezentúl Muscat blanc-jainak köszönhetően szerzett talán legnagyobb népszerűséget. Szortimentjükben a populárisabb hangolású nem édes borok a piramis alján helyezkednek el (többnyire 2000 Ft alatt, mostanság komolyabb kisfahordós Furmint kísérletekkel). Édesben aztán szamorodnijuk, Fortissimojuk adják az alapokat, aztán jönnek az Andante és az aszúk mindenféle puttonyszámmal, esszenciáig.

Degenfeld Andante 2008.***
Ez a bor ebben az évjáratban is az én szám íze szerint készült el! Poros, botritiszes illat, furmintos szigor, a gyümölcsök majd inkább évek múlva jönnek igazán. Ízben ugyanúgy vibrál, hömpölyög, árad szét, mint elődei. Csupa élet, csupa ígéret, csupa vitalitás (hála a savak határtalan élénkségének), megannyi tokaji csoda van benne, hogy azt a szemináriumon kóstolt aszúk közül páran megirigyelnék. Hosszú, esszenciális íze teszi fel rá nálam a koronát. (10,2-es sav, 220-as cukor). Citrusosabb és élesebb talán, mint a következő Alana Furmint, de nálam egy ligában játszanak, ez biztos. 8+

Alana-Tokaj
Németh Attila, mátrai kézműves borász, Sárgamuskotály szakértő tokaji borait semmi pénzért nem hagytam volna ki most sem. Sajnos Amerikába értékesíti (talán bátyja révén) Tokajból való borainak gyakorlatilag 100 %-át, de a Sárgamuskotályból készült (tavaly is) átlag fölötti édes borai, aszútörkölyéből készült átlag fölötti Bestillo pálinka, külföldön pláne átlag fölötti pontokat bezsebelő borai miatt egyszerűen muszáj volt végigkóstolnom tőlük mindent, amit elhoztak! Annál is inkább, mivel a tokaji pince még csak nem is látogatható :(
Szárazban talán nem voltak annyira meggyőzőek számomra a borok, emlékszem a Betsek Furminjtuk egyáltalán nem fogott meg, nem is nagyon írtam róla, ha jól emlékszem. Most csak magas cukortartalmú folyékony desszerteket hozta el. Keveset csepegtettek belőle, és résen kellett lenni, hogy az ember a sok száraz bor után le ne maradjon róluk (nagy veszteség lett volna):

Alana-Tokaj Furmint 2008.***
Illatban tiszta, egészséges gyümölcsök sora tódul. Ízében a 221-es cukrot kevesebbnek érezni, a 8,3-as cukrot már kifejezőbbnek, de alighanem erre a borra is mondhatjuk, hogy nyoma sincs egyensúlyi problémáknak! Talán azt is mondhatom, hogy lefegyverzően szép az egyensúlya ilyen számok mellett is. Csupa elegancia és báj. Vanília, krémesség, melyek egy korábbi évre voltak inkább jellemzők. 2008 nagyszerű évjárat, hosszú életű borokkal. Késői szüretből ma is az Alana vitte el a pálmát. Feddhetetlen szépség (Ilona, Főbor, Szepsy Cuvée színvonalnak éreztem). 8+(9)

Alana-Tokaj Aszúesszencia 2006.***
A 316-os cukor mellé 11,2-es cukor ad támasztékot (alkoholja 7,16 v/v %...lehet, hogy az alacsony alkohol miatt döntött a borász a - nem túl szerencsés - névválasztás mellett? Szőlőbornak minősül még egyáltalán az ilyesmi?). Illatában azonnal fölismerhetők az illatos fajták: Hárslevelű és muskotály, amiből a bor készült, - friss, kortalan muskotályosság a meghatározó: szappan, virágosság. Ízben végtelenül hosszú, le sem lehet talán nyelni, annyira ott marad a szájban percekig. Itt is megdöbbentő vaníliás mélység árad szét az emberben. Leroskadnék vele egy fotelba (s például akármilyen szerencsétlen véget ért számomra ez a nap, ezzel a borral eleve csak remek lehetett)!
Szintén megdöbbentő, s talán kissé éles savaira nyilván szükség van ilyen cukor mellé, s lesz még idejük szebben egymásba simulni az év(tized)ek során. Úgy emlékszem, nem kóstoltam ezen a napon szebb és nagyobb bort (és akkor igencsak méltatlanul rövid távú emlékekről beszélünk egy elképesztően nagy bor kapcsán....).
A 3 csillag a minimum. Csak azért nem adok rá 10-est, mert ez egy zsúfolt, zajos rendezvény 34 borának a közepén került pohárba; vagy bosszúból azért, mert idehaza nem kapható: merénylet, botrány, fájdalom...:)

(Azért a héten találkoztam ismét Németh Attilával... Beszélgettünk. Talán egyszer lesz az utóbbiak terén változás...talán.)