Mindenki emlékszik még bizonyára a nagy szakításra, amikor a 2008-as szüret után az akkorra villányi vizeken már sikeressé vált Sauska Krisztián és Árvay János útjai elváltak. Ezzel gyakorlatilag meg is szűnt az Árvay és Társa, a.k.a. tokaji Hétfürtös borászat (én csupán akkoriban kezdtem igazán elmélyedni a borok között, úgyhogy kevés élmény fűződik munkáikhoz). Meg kell azonban mondanom, hogy kifelé példamutatóan úriemberek módjára történt meg ez a különválás. Nagy formátumú egyéniségek, bizonyára sok önálló elképzeléssel, elvvel. - Láttunk már nagy hasadásokat (mostanában is). De így is lehet ezt. - Egyszerűen külön folytatják, teszik a dolgukat, drukkolnak egymásnak és láthatóan senkiben nem maradt tüske. Az egyikük megmaradt azóta is nagynak, helyileg továbbra is a tokaji kaszinó falai közt, a másik visszatért övéivel a családi gyökerekhez Rátkára, s még nagyobb szerepet szán a termőhelynek. Amennyit én láttam a változások előtti és utáni borokból, abból nekem az jött le, hogy Árvay úr mint borász egyértelműen a manapság klasszikusnak mondható alapokra építette föl a néhai Hétfürtös szortimentet (igaz a Chardonnay, Sauvignon blanc száraz zempléni borok mást sugallnak); ám fontos, hogy a rendhagyó és dűlős száraz borok mellett legalább ugyanakkora szerepet kaptak anno a különféle édes borok is, úgy mint az Édes Élet cuvée és természetesen az aszúk (főleg 6 puttonyosok). Nem rég láthattuk azt is, hogy a különválás után - külföldi preferenciák alapján is - Sauskáék még nagyobb hangsúlyt kezdtek fektetni a sajátos száraz cuvée-boroknak, ahol természetesen az eredeti koncepció szerint a két világfajta is szóhoz jut a furmint és a hárslevelű mellett.

Ezúttal három olyan régebbi, magas cukortartalmú desszertborhoz sikerült nagyon méltányos áron hozzájutnunk, melyek még mind a „szakítás” előtt készültek. Ami a címkézést illeti, igencsak kaotikus állapotok uralkodnak a mai napig Árvay-Sauska fronton. Nem rég a 2003-as évjáratból az Édes Élet és 6 puttonyos aszú többnyire már az újabb, tokaji pecsétes logóval ellátott Sauska név alatt kerültek forgalomba a Bortársaságnál (btw. nem gyenge áron). Azóta a Tokaji Pecsétet is elhagyták és marad mindenhol az egységes Sauska-kör; a tokaji kaszinó és a villányi Sauska-bázis még szorosabb egységet fog alkotni a térbeli és borbeli kontraszt ellenére.  
Az itt is kóstolt 2000-es évjárat 6 puttonyos birtokaszúja és a 2005-ös Édes Élet egyaránt Hétfürtös címkét kapott, míg a 2000-es 6 puttonyos Harmat nevet viselő aszú Sauska Tokajos címkével és díszdobozban kapható (btw. mindhárom nagyon jó áron...). Kiigazodni nagyon nehéz, viszont az egyértelmű volt: valamennyi édes borban közös, hogy profi kezek első rangú, kifogástalan és magabiztos munkái. Át is hívtam Marciékat, hogy hármasban és némi kék sajt, édesség kíséretében elüssük az időt e borokkal. Lássuk csak!

Hétfürtös Tokaji Édes Élet 2005.*
Édes tokajiak terén ez az évjárat sok meglepetést okoz mindig. Maradék cukor tartalma: 170 gramm (vagyis 6 puttonyos lenne, ha aszú lenne). Érett, mélyebb borostyán szín, mely talán inkább a komoly beltartalomra bizonyíték, a korra kevésbé. Illatban meleg és puha gyümölcsösség: csupa kajszi, karamell és zöldes déli gyümölcsök, kiwi, egres, végül virágok, nektár, virágpor. Könnyed és szép egyensúly, szájban gömbölyű, mint egy labda. Közepes hossz, élénkség. A magas cukortartalom krémesen terül szét a szájban, és savai nem élesek, nem tompák, pont jó és kerek így ez az egyensúly. Csupa kedves, érett és rágható sárga gyümölcs, nektarin. Napokig tartja ezt a kifogástalan belső szerkezeti egyensúlyt. Bőven megüti a 2003-as szintjét, közel aszús komplexitás, de nagyszerűen megvillantja a késői szüret könnyedebb, jól fogyasztható eleganciáját, s még fiatal is. Az egy csillagot csuklóból hozza ez az évjárat is. A magas cukortartalom ellenére üde lendületessége miatt nem kötelező desszertborként kezelni… 7+ (Bőven ötezer alatt nálam jóvétel egy ilyen kaliberű bor.)

Hétfürtös 6 puttonyos tokaji aszú 2000.**
Egy fokkal mélyebb borostyán szín. Illatban nem meglepő módon az előzőnél porosabb, botritiszesebb, komolyabb, mélyebb, tömörebb. Csupa karamell, méz, birs és felezett őszibarack, szellőzve porcukros sütemény édeskés eleganciája. Hihetetlenül kifinomult aszús illat. Tökéletes desszert ez a bor, mely magán hordozza a forró aszús évjárat minden erényét. Gyönyörűen érik, s még csak közelít a csúcsa felé. Ízben vaníliás, hosszú, kicsit az édesség irányába billen az egyensúly, ez mégis nagyszerűen áll neki (azért a savak is teszik a dolgukat a háttérben, s egyáltalán nem baj, hogy ez az aszú nem a húzós savakról szól, 2000-et írunk)! Királyudvar aszúkat juttat eszembe az, amit ez a mérhetetlen, tömör komplexitás mutat (ami az árkülönbséget tekintve azért nem semmi). Alighanem maradékcukra is neki a legtöbb a három bor közül (ha mindenáron tippelnem kéne, akkor azt mondanám, 180 g/l fölötti ez a szám...sehol nem találtam erre vonatkozó infót, pedig ennek a savtartalommal együtt a címkéken lenne a helye a szerintem). Abszolút topon van, méghozzá különösen a bontás utáni harmadik napra; nagyon kihúzta magát két társa közt. Évtizedekkel ezelőtti rossz tapasztalatokra hivatkozó aszúszkeptikusoknak kötelező lenne. Magabiztos két csillag, s talán kevés is a 8+

Sauska Tokaj HARMAT 6 puttonyos tokaji aszú 2000.**
Színe az előzőét idézi. Bukéja talán egy kicsit fiatalosabb, konvencionálisabb (kiszámíthatóbb?); nem annyira tömény és komplex, inkább lédús gyümölcsöket mutat, sőt szinte késői szüretes könnyedség hatja át, a háttérből néha előbukkanó enyhe termálvízességgel. Van benne is egy kis vaníliás, púderes édeskés beütés (évjárati jegyként), de közel sem olyan harsány és megkapó szinten, mint a sima 2000-es 6 puttonyosban. Ízben újra tökéletes egyensúly, rengeteg finom gyümölcsös jegy, és jóval virgoncabb savérzet különbözteti meg a másik két bortól. Nem gondolnám, hogy már 10 éves is elmúlt. Kicsit rövidebb ízű, nem mutat olyan sokféle árnyalatot és tömörséget, mint az előző aszú, de hibát nem nagyon találni benne sem. Üdébb, lazább, fiatalosabb, egyszerűbb szerkezet, de egyértelműen rokon jelleg mindkét borral. Nem lennék vele sem fukar. 8

A fenti, nem éppen fiatal borok messze fölülmúlták a várakozásaimat. Vérprofin elkészített, nagyon színvonalas édes tokaji borok voltak mind, melyeknek ráadásul, ha megnézzük az árát, nem fogunk szívrohamot sem kapni. Ily módon mindenképp szélesebb réteghez kellene, hogy eljussanak ezek a különlegességek. Lehet, hogy nem kéne ezt mondanom, de mivel bizonyára nem csupán párszáz palack készült ezekből, így az általam kevésbé pártolt szupermarketek polcain az ilyen (hatezres) árszínvonalú 6 puttonyos aszúknak kéne a "tokaji-bázist" alkotni (remélhetőleg a kereskedő révén jut azokra a polcokra is belőlük), kiegészülve például a Royal Tokaji birtokaszúival. - Sok félreértés a helyére kerülhetne a fejekben ilyen minőségi szintet képviselő aszúkkal.