Néhány komolyabb vörös enyhe időre
Hazai éllovasok
Az utolsókat rúgja a nyár. Előkerülnek lassan a vörösborok a borhűtőből. Mielőtt a Tokaji Nyaram utolsó bemutatkozó pincéjére rátérnék, úgy döntöttem, egy poszt erejéig megszakítom a sorozatot. Nem mostanában történt a kóstoló, de néhány igazán izgalmas hazai vöröset sikerült egymás mellett megkóstolnom. Nem gyakori, hogy ilyesmit mondok magyar vörösborokra, de most így alakult. So, az öröm jeleként nem rejtegetném a fiókban tovább a jegyzeteket:
Sauska Ördögárok Kadarka 2012.*
Halványabb bíbor szín. Illatban elmerülhetünk egy komplett fűszerkertben: oregáno, bazsalikom, kakukkfű és egyéb hűvös herbális jegy, fajtajelleges zöldfűszeresség. Ízben inkább sauskás, mint kadarkás. Picit meleg kontúrok, nem vastag vagy hedonisztikus mégsem. Gyümölcsbomba íz a korábbi évek teltsége után. Nyáron sem érezni súlyosnak. A kadarka reborn egyik legnagyobb barrikádharcosa több éve. Epic lecsóbor. 6+
Kiss Gábor Code CF 2012.*
Fiatalos szín. Franc-os, feketeborsos vonások orrban, sósan fűszeres eleinte, aztán ribizlire vált. Finom gyümölcsök az ízben, van alkohol és van itt bőven sav meg tannin is, de már most összeálltak egységgé és később szerintem ez csak szebb lesz. Füstössége és fűszeressége is van bőséggel a francia hordóból. Pihentetni nyugodtan lehet még. 7
Heimann Barbár 2011.**
Nem olyan rég az új, 9-es Franciscus előtt is letérdeltem. Vaníliás illat, romai köménnyel, ánizzsal. Mélyebb és testesebb az előzőeknél. Összetett, sokrétű, magas szerkezet. Cseresznyés gyümölcsösség, húzós tanninok itt is vannak, de a Code-nál érezhetően kedvesebb, finomabb is. Simán megugorja a korábbi, szintén parádésra sikeredett kiadások szintjét. Heimannék nem tudnak hibázni az elmúlt években. 7+