x

Ripka Gergely

Bemutatkozik: Tokaj Portius

...És hercegkút is Tokaj!

Mikor júliusban azt a bizonyos hetet eltöltöttem Hegyalján, feltett szándékon volt, hogy pár napot eltöltök végre a titokzatos északon is. Nem nagyon térképeztem még föl Tolcsvát, Liszkát, de Sárospatakot és Sátoraljaújhelyet sem. Ami fájdalmas, de sajnos amellett, hogy igaz, nem is változott sokat ezúttal sem. Az időpontegyeztetéseknek köszönhetően csupán egyetlen pincével sikerült konkrétumban maradni. - Hörcsik Richárd neve boros körökben talán nem elsősorban a borkészítés oldaláról lehet ismerős. Családi vállalkozásban ők készítik Sárospatakon a Dynamis logóval ellátott hordókat. Kádár lévén számomra szinte kötelező kérdés minden borász felé, hogy milyen hordókat használ és mik a tapasztalai. Nekem nagyon sok jó borélmény kötődik ezekhez a hordókhoz, és sok nagyobb kádáripari cég hordójával ért már csalódás. Dynamissal jóval kevesebb. De ma nem a hordók titkairól lesz szó (talán majd egyszer…).

Hörcsik Ricsi immár borokat is készít, méghozzá fönn északon, a hercegkúti pincesoron. A pincészet alapvetően a lengyel kapcsolatokra támaszkodik, nevét is arról a Portiusról kapta, akinek fontos érdemei voltak anno a lengyel kereskedelmi kapcsolatok kiépítésében.

A hordóellátással értelemszerűen nincs probléma, de azért acéltartályok is kiegészítik az érlelést a modernebb, nemzetközibb végeredmények érdekében. Rájöttem, hogy egyre jobban érdekel a pincék alaktana, morfológiája. A hercegkútiak egyedi vonása, hogy sok esetben két sváb család állt össze és vájt közös pincét, melynek eredményeként rendhagyó módon nem halszálkaszerű pinceágakat látunk itt sem, hanem egymással párhuzamosan fut a hegyben két hosszabb ág. Ezek a furmányos észjárású svábok… Hát nem érdekes?

Jegyzetek jönnek:

Furmint 2011

Picit alkoholos, marcipános, fás furmint, némi kesernyével. Valamiért nem írtam róla föl többet… 5

Hárslevelű (Kincsem-dűlő) 2011

Csipkebogyó, vanília, szalonna. Ízre is csipkebogyós, paradicsomos és némileg fás bor. Finom savak. Igényes fahordó, krémességgel. 5+

Késői szüret Furmint 2012

Csipkebogyó eleinte, aztán barack jön még mellé a bukéban. Magas cukor, koncentrált íz, krémes, sok gyümölcs díszíti. Viszonylag kevés sav (évjárat), de szép arányok, tiszta íz. 5+

Andrea 2013 (M)

Sokrétű, nagyon komplex illat: tropikális jegyek, banánnal, ananásszal és barackkal. Sok cukor, sok sav, nagyon ígéretes és hosszú ízű alapanyag. Vitális borokat adó év, szép bor lesz…

6 puttonyos aszú 2013 (M)

Zárkózott illat, kissé tompa és szúrós, de aztán jönnek a gyümölcsök: ismét ananász, kajszidzsem. Tobzódó gyümölcsösség, koncentrációja és melegsége mellett is üde marad. Nagy anyag. Szép lesz ez is. Az íz vége mézes, nektáros, krémes textúrájú, épp akár a legismertebb pincék nagy aszúi. Két csillagos élményt hordoz magában most…reméljük, ez palackban is megmarad. (Cukor: 180 g/l)

6 puttonyos tokaji aszú 2010.*

A Kincsem-dűlő hárslevelűjéből készült. Viaszos, füstös illat, karamell. Egészen más textúra. Savai citrusosak, húznak is kissé, mellette inkább az édességnek kell dolgoznia, hogy beérje, de nincs egyensúlyi hibája. Hosszúságra lehet hiányérzet bennem, de ez az év nem egy klasszikus aszús évjárat, nem a hömpölygős aszúk éve volt, de ez talán nem is gond egyáltalán… Ezek az aszúk a fogyasztás öröméért vannak. 6+

X

Ripka Gergely

Stílusgyakorlatok Moseltől az Etnáig

Tar Feri kóstolója nyitja meg a tavaszt

Március végén Tar Feri barátunk jóvoltából ismét részesülhettem egy kis külföldi merülésben. Különösebb válogatás nélkül rakott össze FineWines.hu újdonságokat innen is, onnan is Európán belülről, ami nekem mindig izgalmas frissítése az ismereteknek, inspirációknak (megelőzve azt is, hogy nagyon “berozsdásodjanak” az ízlelőbimbók a kevesebb tesztelés, felfedezőút és a több otthonlét közepette). Rég nem látott ismerősök következnek Moselből, Rheingauból, az Etnáról és Rhone-ból!

Tovább

Ripka Gergely

*Balassa 2017

Keserédes, felemás élmények

A múltkori furmintfannál kóstolt Alionok margójára annyi információt ehhez a poszthoz azért muszáj átkötnöm, hogy a kóstoló alapvetően *Balassa István 2017-es tételeiről szólt. Legalábbis így indult, így futott neki a társaság: nagy évjárat, tehetséges tokaji borász műhelyéből. Aztán hogy, hogy nem, az élet átírta a forgatókönyvet és lelkiismeretes házigazdánk éppen azért kapott borhűtőjébe hirtelen a biztos sikerrel kecsegtető spanyol sztárok után, mert a Balassa szárazak bizony váratlanul nagy csalódást keltettek a poharakban. Ki kell mondani: egyöntetűen és mindenki…sokat várt a dűlős furmintoktól, és aztán igen keveset kapott gyümölcsből, szépségből, szerkezetből. Úgy határoztam, hogy ezt megírni tán nincs is értelme, ahogy azt is kár lenne fejtegetni, hogy a tárolás közben történt-e valami a palackokkal, vagy más palackok is így viselkednek-e. Ha egyszer tudok, utánajárok. Addig is….

Tovább

Ripka Gergely

Az Alión-sztori

8 érdekesség és 3 évjárat a spanyol legendával

Furmintfan-szomszéd jóvoltából februárban volt módom egyszerre három ALIONt is megkóstolni a legendás Vega Sicilia “művektől”. Az ikonikus spanyol borászat elmúlt évtizedekben elért sikereiről, érdemeiről, az *Oremus hegyaljai szerepéről ebben a posztban most kevesebb szó fog esni, de mivel olyan sokat emlegetjük referenciaként a sztárpincészet csúcsborait (a Pintiával, az Unico-val együtt), így a mai írásban pár érdekes adalékot szeretnék megosztani az Alion kapcsán, hogy aztán 3 szép évjárat jegyzetei meséljenek a sokat idézett minőségről. Tudtad például, hogy….

Tovább

Ripka Gergely

10 years challenge: 2014 (Vol. 2.)

Egy viszontagságos év édesei 10 év után

A pénteki száraz sor után még volt idő, kedv és persze hűtött palack néhány különlegesség erejéig. Nem csak tokajiak, külföldi borok is kerültek a pohárba. Lássuk, édesben mennyire sikerült szóra bírni a nehéz 2014-et...:

Tovább

Ripka Gergely

10 years challenge: 2014 (Vol. 1.)

Egy viszontagságos évjárat egy évtized után

Pollák Tibor barátunk szervezésében idén is volt alkalom belefeledkezni egy kicsit az idő múlásába. Ahogy minden februárban, 2024-ben is 10 éves borokat kóstolgattunk. Ezúttal ismét egy viszontagságos év, 2014 jött tehát a sorban. - Hűvös, esős esztendő, magas savak, sok válogatás a szüret alatt: kiváltképp szárazakban volt feladva a lecke. Semmi kiemelkedőre nem számít ilyenkor az ember, bár az igaz, hogy 2010-ből is voltak négy éve meglepetések (szárazban és édesben egyaránt). A képlet most is pofonegyszerű volt: termelőkkel, barátokkal, ismerősökkel kóstolgattunk tehát saját és nem saját, tokaji és nem tokaji borokat Bodrogkisfaludon, a magunk örömére és egy kicsit azért is, hogy tanuljunk belőlük. Nézzük is meg, milyen meglepetésekben volt részünk 2014-ből vakon:

Tovább