Szent Benedek - látogatás
tállyai kincsek
Újra itt. A jegyzetek csak gyűlnek, de a múlt héten sajnos nem volt módom feltölteni ide őket (győzött a nyár és a jókedv). Igazság szerint az egész egy hetes hegyaljai túra záró akkordja volt a Szent Benedek, de annyira elégedett voltam a látottakkal a teljesen egyszerű, puritán körülményeik közt is, hogy gondoltam, előre veszem őket egy kicsit.
A Szent Benedek nem új név a hegyaljai pincék közt, mégis kevesen ismerik őket. Nincsenek is igazán szem előtt. Ám aki a Furmint Februáron megkóstolja boraikat, az tudja, miért is tekinthető Tállyáról gyakorlatilag ’A referencia’ borászatnak. Egyre epésebb kritikák érkeznek a bátorító kritikáimra, talán nem árt megfogalmazom másképp is: ha valaki ma azt kérdezi tőlem, hol kóstoljon Tállyán, akkor a Szent Benedek nevét mondom ki először. Ritkán van olyan, hogy engem épületek vagy pláne penészes, félhomályos pincék magukkal ragadnak. A Szent Benedek egyszerű tállyai épülete ilyen. Városi fiatal lévén, nekem sokszázéves pincék romantikája annyira sosem okozott katarzist. - Lehet, hogy szívesebben kóstolok egy igényesen berendezett, ízléses kóstolóteremben, mégis Farkas Géza szerény kis birtokközpontja egészen a hatása alá vont. Egy idős nénitől vették a régi házat (akinek az egyedüli kérése az volt, hogy ebből a házból életében kiköltöznie már ne kelljen, így is lett). Aztán nem is nagyon lett belül átalakítva, sőt igazán használatba véve sem (a lényeg a föld alatt van a borászat számára). Szimplán megmaradt a rusztikus bája, gyönyörű ajtóval és azon még szebb kilinccsel. Tényleg ősi sztorikat mesél minden négyzetcentiméter és bútor; és a pince lejárata, végén a boltívvel…beleszerettem. Látni kell! (Instagramon megcsodálhatja, aki akarja.)
De ne csak a kilincs miatt látogassunk el hozzájuk. Ádám József, a borász volt a segítségemre, hogy eligazodjak a pince aktualitásait illetően. Mesélt a háttérről, az álmokról, a területekről (11 ha, 16 ültetvénnyel; Szent Tamás és Tállya: Nyirjes, Bojta, Köveshegy stb) és a nehézségekről, kihívásokról is. Kóstoltunk is azért:
Fruska 2012
Nagyobb részt furmint, melyet 10 % muskotály fűszerez. Kirobbanó tisztasága egyből feltűnik, noha a pince maga egyáltalán nem az a high-tech kirakatborászat (tehát nem is kell annak lennie a tiszta borokhoz). Friss gyümölcsök, élénk savak, pici fanyarság teszi még üdébbé a meleg év ellenére is. Nagyon korrekt ivóbor. 5
Bojta 2013 (M)
Fejtés előtt kóstoltuk meg. Fanyar illat, almával, csalánnal, sóskalevéllel, barackkal. Feszes a korty, fanyar is, erőteljes is, de éretteknek tűnnek a savai, melynek linearitására gyümölcsösség van felfűzve.
Nyirjes 2013 (M)
Fejtés utáni minta. Eltéveszthetetlen nyári almás, jonathán illat. Tiszta íz, penge savak, de itt sincs nyoma éretlenségnek. Kristályos szerkezetű az egész bor. Csiszolt. Szuper!
Köveshegy 2013
Ez a tétel már el van adva… Elkelt simán a Tokaji Tavaszos árverésen. Pici vanília érződik orrban. Csiszolt, gyümölcsös, tiszta és ismét penge íz. Készebbnek hat az előzőek után kóstolva.
Nyirjes Hárslevelű 2012
Nyári alma, virágok itt is jönnek, ahogy a 13-asnál! Meglepő savak az ízében. Csiszolt korty. Sima felszínek és abszolút fiatalos megjelenés…
Birtokfurmint 2011.
Palackból is kóstoltunk aztán. Nyolc tétel alkotja az első bort. Meglepően illatos, virágos, púderes (löszborokat idéz). Picit aztán a fa is érződik rajta, édes fűszerekkel, sóssággal. Sima a korty, beépült alkotók, semmi nem lóg ki, sehol egy csúnya illesztés. Frissessége, jó savgerince is tetszik ennyi év után. Meglepő ezeknek a boroknak a savassága. 6
Birtokfurmint 2006
Petrolos, barackos, szépséges palackbuké. Kicsit aztán a korty mintha fellazult volna, pedig alighanem tömörebb lehetett valaha. A savak ott állnak magukban középen, mellette némi sósság, ásványosság érződik még. Izgalmas, szép, érett furmint. 6
Nyirjes Hárslevelű 2009.*
Az alkoholja 14-es. Picit elsőre fülledtnek tűnt, tompa, savanykás illat, határozott füstösséggel és kövességgel. Savas borokat adó terület. Fanyar íz, magas savtartalom, de mégis olyanok ezek a savak, amik hosszúvá teszik a bort és nem savanyúvá. Kihúzza magát. Picit az alkohol talán fűt, de mégis tetszett a szerkezete: kimunkált, igényes részletek. 6+
Szent Tamás 2008.*
Furmint. Petrolos, füstös palackbuké. Aztán púder, virágpor. Lenyűgöző illat. Izmos savérzet, pici szeszesség. Huszonkét hónapig volt öthektós hordóban. A kortyban a hordó, a sav és az ásványok izgalmas játékának lehetünk tanúi. Csodásan érik szerintem. 6+
Remete 2009.
Töppedt, nem aszús gyümölcsből készült. Virágok édeskés illata és vanília. Szájban valósággal robban, magas cukor, sok gyümölccsel és a végén gyönyörű savakkal. Nem egy megszokott édes tokaji, közelebb áll a rheingauk világához stílusban. 6+
Édes szamorodni 2013 (M)
Elsőre gombás illat, aztán tisztul és jön a barack és sok egyéb gyümölcs is. Magas, mégis a melegségtől széles is. Kis kesernye, érezhetően tehát inkább komoly szamorodni ez, mint pajkos késői szüret (Ádám József hosszú ideig dolgozott Samuel Tinon mellett, aki mint ismeretes, a szamorodni borok egyik legizgalmasabb mívelője az egész borvidéken). Izgalmas, komoly, széles, vállas bor, határozott mézes utóízzel.
6 puttonyos tokaji aszú 2013
Tiszta, tropikális illat. Kajszi, birs, banán és ananász, friss, töltés előtti, imádnivaló illatok. Izmos savak természetesen, krémes gyümölcsök, végtelen íz. Ez az év parádés desszertborokat fog adni…nagyon várom már őket!!