Ábrahám Pince: távol a mainstreamtől
„Ki kell lépnünk az önsajnálatból.”
Nem tudom, hogy írt-e már Ábrahámékról korábban valaki önálló nagyposztot, de most inkább tekintsünk el a Bemutatkozik kezdetű címtől. Az egyik megbecsült tokaji borász azt mondta nekem pár héttel a megjelenés előtt, hogy a Tokaj kalauzból óriási hiba lenne kihagyni az Ábrahám Pincét. Pedig bizony így történt. Bocs. Addigra már sajnos a nyomdai anyagon dolgoztunk, így a kiadvány nélkülük jelent meg, de ennyi elég is volt ahhoz, hogy fölvegyem őket a listám elejére. A pince első évjárata a 2006-os volt. Összesen 7 hektárt (Kerektölgyes/Rátka és Kakasok), 15 ezer tőkét, művelnek szerte a borvidéken, amiből ötezer palack bort töltenek átlagosan. A gyomirtást kizárólag kaszálással oldják meg.
Jót beszélgettünk a szakadó esőben ázó, szürreális élményt nyújtó bényei parasztház udvarának egyik fedett szegletében. Körös-körül régi és kevésbé régi borászati eszközök szanaszét. Nem is lehet tudni, hogy melyik van használatban és melyik nem, de mintha mindegyik egy külön történet lenne: hordó, hordórészek, daráló, szakkönyv, lopótök, kosaras prés, dűlőtérkép. Valószerűtlen, de felejthetetlen hangulatú kóstolóélményt élhettem át. Mégis életszaga volt, megjátszottság nélkül és a zűrzavar ellenére kellemes hangulattal. A pince tehát igazi garázs-feelinget áraszt. Hegyalján talpon maradni és rentábilisan bort készíteni magas minőségben nem könnyű, rengeteg kihívással és csalódással is szolgálhat. De megszívlelendő a gondolat, miszerint "az önsajnálatból egyszerűen ki kell lépni" és a körülmények ellenére meg kell találni a mozgásterünket. A borokon és a mély beszélgetésen pedig átüt, hogy világlátott, érzékeny és eltökélt emberek készítik ezeket a borokat:
Furmint 2013
A Kakas-dűlő adja hozzá az ásványos színeket. Van még benne kakukkfüves, fűszeres sajtosság, egyfajta nagyon egyedi savanykás jelleggel párosul mindez. Aligha tapasztaltam hasonlókat más borban. A kortyban érezni lehet egy kis szén-dioxidot, sajátos savérzet mellett. Kissé nyers bor, ami ettől az évjárattól már megszokott jelenség, de érkezik is rögtön a válasz: „nem azért nem tompítjuk ezt a savat, mert drága…”. Ez az év ilyen: ennyire egyszerű. A vége tisztán búcsúzik, izgalmas termőhelyiséggel, sóssággal. Egy káoszban született gyémántnak tűnt. 5
Diókút 2013
Visszafogottabb illat, némi gyümölcsösséggel. Enyhén szotyis fa, nyersebb, de érezhetően érett savak adta íz. Szikár, kristályosan tiszta és csontos jelleg. Szárít a vége rendesen ezeknek a 13-asoknak. 5+
Lapis 2013
Tormás, káposztás, vegetális illat. Teltebb, testesebb, szélesebb, de moderált korty. Beépültebb savérzete van, pedig paramétereit tekintve hasonló az előbbiekhez. Hosszú, enyhén tejfölös frissességű íz. 5+
Palánkos 2012
Mennyivel több primer jegyet villant itt rögtön egy 12-es bor! Éles kontraszt. Mélyebb is, pici fás vaníliával. Eklektikus borok ezek nagyon: van bennük sokféle árnyalat, sokszor egymáshoz abszolút nem passzoló, érthetetlen összevisszaságban, de ettől lesznek eredetiek, mint valami modern, absztrakt festmény. Testesebb a korty, ám a savak sem tűnnek kevésnek egyáltalán. A fa is vaskosabbá teszi, de krémességével elegáns, kedves, kifinomult jelenség is, némi ásványossággal. 5+
Kőleves 2012.*
Palackbuké, petrol, rajnaisság, szép gyümölcsösség, és okos fahasználat. Ízben cukor is akad, de kerek és egyensúlyos mégis. Ez a bor talán a legközvetlenebb eddig Ábraháméktól. Ízre a fa sokat hozzátesz, nem érzem disszonánsnak tőle, talán részben a jó savérzet miatt van ez: egyszerre izgalmasan feszes, penge és testes bor. 6+
Re-serve 2012.*
Komplex és mély illat, töppedt jegyek díszítik. (Részben spontán, részben irányítottan erjedtek a bor alkotói a házasítás előtt. Jellemző Ábrahámékra ez a technológiai kettősség, és úgy tűnik, okosan is operálnak vele.) Tömörség árad belőle, sok érett, sárga gyümölccsel kiszínezve. Kóstolásra nagy bort ismertem meg benne. Széles is, komplex is, de mégis egy intelligensen megformált, tiszta bor érzete sugárzik belőle. Hosszú, összetett, sokáig szálazható íz. Fás és alkoholos is, de mégis a végén sima, integrált minden része és a sav is megtoldja lendülettel. Nagyon elvont borok ezek mind, de olykor pont az ilyen váratlan izgalmak emelnek ki egy birtokot a megszokott mainstream, kortárs környezetből. Sorry, de 7
Gyertyános 2009
Csupa fa, vaníliás, tölgyes jegyek uralják. Az alkohol csíp. Nagy test, gazdagság, krémes textúra. Van cukor is ízében, egyfajta érdekes túrókrémes íz csavar aztán a kortyon egy nagyot, amit gyümölcsök tesznek még finomabbá. Csupa extravagáns jelenség. 6
Palánkos/Drágaszág 2013.
Istenem, micsoda név…:D Vegetális, megint tormás, egyedi, köves illat. Szellőzést követően a barack vált jellemzőbbé benne. Friss, penge, egyenes és hosszú korty. Hűsítő ízvilág, kifinomult és az előzőeknél határozottan csiszoltabbnak mutatkozott! Az íz vége száraz, pedig van cukor bőven, ami a 2013-as savasság miatt egyáltalán nem hátrány. Két beoltás után is lefulladt az erjedés, vagyis a bor úgy döntött, spontán fog erjedni, amíg az élesztők kedve úgy tartja… Elképesztő borok, aki a megszokottság mellett kalandra szomjazik, Ábrahámékat keresse, amire buzdítanék is mindenkit… 6+