x

Ripka Gergely

*Bott Pince: 2013-as előzetes

Az Exczelencziás megújul

A Bott Pince a 2014-es Tokaj Kalauz egy fürttel kiemelt birtoka Bodrogkisfaludon. Azaz a négy referenciabirtok közül egy. Hiteles, szimpatikus, tiszta elvek mentén működő családi pince, akik nagyon szépen és keményen dolgoznak azért, hogy boraik a legtisztább üzeneteket adhassák át Tokajról szerte a világban. Sok újat már róluk se tudok leírni. A 13-as évjáratban számos szelekciót készítettek (gyakorlatilag ilyen széles palettát még egyik évben sem tudtak fölmutatni), Józsi pedig a Teleki és az új szerzemény, a bényei Palánkos-dűlő mellett a pincében hordó- és palackmintákat is mutatott nekem:

Teleki 2013.*

Ez már le lett töltve. Józsi elégedett vele. Én sem kevésbé. Friss, krétás illat. Savai élénkek, melette zamatos maradék cukor simít a képen. Sokféle elegáns árnyalat van benne, gazdagság, szép, komplex tétel, nagyon fiatal. Tán az eddigi legígéretesebb Teleki. 7

Csontos 2013 (M)

Visszafogott, kissé zárkózott illat. Csupa frissesség, ízben roppanó zöldalma. Meghökkentő savak. Ásványos és egyszerre rideg bor. Szép lesz idővel ez is.

Exczelencziás 2013 (M)

Némi koncepcióváltás érezhető az Exczelencziás történetében. Korábban alapvetően a Csontos-dűlő felső, régi telepítésű őstermészetességel készített bora volt (értsd minimális beavatkozással). A 12-es és 13-as évjárattal azonban mintha kicsit belépne a borász és maga a pince. Ebben az évjáratban már egy olyan összetétel adja az Exczelencziást, melyet Judit és Józsi a legizgalmasabbnak tart az adott évjáratban. Vagyis egy önálló, feljebb pozicionált, limitált brand lenne ez a bor. Ezúttal a Kulcsár hárslevelűje és a Csontos furmintja adja egyenlő arányban az alapokat.

Illatban sárgabarck, tisztaság, és sok-sok ásvány. Ízre nagyon összetett és tömör, szédítően mély. Izmos savak teszik magassá a bort, de előtte egy édes vonal szélesít rajta. Kíváncsi vagyok, milyen lesz palackban…

Határi hárslevelű 2013 (M)

Késői szüretes benyomást kelt orrban. Barackos, édeskés. Ízre aztán feszes, penge savú, szikár, nagyon ásványos bor. Az összes friss tétel közül talán a leghűvösebb, legcsontosabb bor most még.

Bottrytis 2013.*

Már júniusban palackba került, de még nem került forgalomba. Szép botritiszes jegyek orrban, kimondottan aszús jegyekkel. Tiszta ízek, sok cukor, de mellette sok sav. Hosszúság, barackos, krémes jelleg. Azt hiszem, az eddigi legszebb, legösszetettebb Bottrytis. 7+

X

Ripka Gergely

Stílusgyakorlatok Moseltől az Etnáig

Tar Feri kóstolója nyitja meg a tavaszt

Március végén Tar Feri barátunk jóvoltából ismét részesülhettem egy kis külföldi merülésben. Különösebb válogatás nélkül rakott össze FineWines.hu újdonságokat innen is, onnan is Európán belülről, ami nekem mindig izgalmas frissítése az ismereteknek, inspirációknak (megelőzve azt is, hogy nagyon “berozsdásodjanak” az ízlelőbimbók a kevesebb tesztelés, felfedezőút és a több otthonlét közepette). Rég nem látott ismerősök következnek Moselből, Rheingauból, az Etnáról és Rhone-ból!

Tovább

Ripka Gergely

*Balassa 2017

Keserédes, felemás élmények

A múltkori furmintfannál kóstolt Alionok margójára annyi információt ehhez a poszthoz azért muszáj átkötnöm, hogy a kóstoló alapvetően *Balassa István 2017-es tételeiről szólt. Legalábbis így indult, így futott neki a társaság: nagy évjárat, tehetséges tokaji borász műhelyéből. Aztán hogy, hogy nem, az élet átírta a forgatókönyvet és lelkiismeretes házigazdánk éppen azért kapott borhűtőjébe hirtelen a biztos sikerrel kecsegtető spanyol sztárok után, mert a Balassa szárazak bizony váratlanul nagy csalódást keltettek a poharakban. Ki kell mondani: egyöntetűen és mindenki…sokat várt a dűlős furmintoktól, és aztán igen keveset kapott gyümölcsből, szépségből, szerkezetből. Úgy határoztam, hogy ezt megírni tán nincs is értelme, ahogy azt is kár lenne fejtegetni, hogy a tárolás közben történt-e valami a palackokkal, vagy más palackok is így viselkednek-e. Ha egyszer tudok, utánajárok. Addig is….

Tovább

Ripka Gergely

Az Alión-sztori

8 érdekesség és 3 évjárat a spanyol legendával

Furmintfan-szomszéd jóvoltából februárban volt módom egyszerre három ALIONt is megkóstolni a legendás Vega Sicilia “művektől”. Az ikonikus spanyol borászat elmúlt évtizedekben elért sikereiről, érdemeiről, az *Oremus hegyaljai szerepéről ebben a posztban most kevesebb szó fog esni, de mivel olyan sokat emlegetjük referenciaként a sztárpincészet csúcsborait (a Pintiával, az Unico-val együtt), így a mai írásban pár érdekes adalékot szeretnék megosztani az Alion kapcsán, hogy aztán 3 szép évjárat jegyzetei meséljenek a sokat idézett minőségről. Tudtad például, hogy….

Tovább

Ripka Gergely

10 years challenge: 2014 (Vol. 2.)

Egy viszontagságos év édesei 10 év után

A pénteki száraz sor után még volt idő, kedv és persze hűtött palack néhány különlegesség erejéig. Nem csak tokajiak, külföldi borok is kerültek a pohárba. Lássuk, édesben mennyire sikerült szóra bírni a nehéz 2014-et...:

Tovább

Ripka Gergely

10 years challenge: 2014 (Vol. 1.)

Egy viszontagságos évjárat egy évtized után

Pollák Tibor barátunk szervezésében idén is volt alkalom belefeledkezni egy kicsit az idő múlásába. Ahogy minden februárban, 2024-ben is 10 éves borokat kóstolgattunk. Ezúttal ismét egy viszontagságos év, 2014 jött tehát a sorban. - Hűvös, esős esztendő, magas savak, sok válogatás a szüret alatt: kiváltképp szárazakban volt feladva a lecke. Semmi kiemelkedőre nem számít ilyenkor az ember, bár az igaz, hogy 2010-ből is voltak négy éve meglepetések (szárazban és édesben egyaránt). A képlet most is pofonegyszerű volt: termelőkkel, barátokkal, ismerősökkel kóstolgattunk tehát saját és nem saját, tokaji és nem tokaji borokat Bodrogkisfaludon, a magunk örömére és egy kicsit azért is, hogy tanuljunk belőlük. Nézzük is meg, milyen meglepetésekben volt részünk 2014-ből vakon:

Tovább