Nem kell tapsolni. Ismét sikerült trükkös, frappáns, sokértelmű, zsurnaliszta bulvármodorral kellően teletűzdelt címet választanom. Sebaj, lesz ez majd jobb is. Vagy rosszabb. A lényeg, hogy Mád után irány Szerencs, a borvidék kapuja. Szabó Gyula bácsit egy kedves, régi borkereskedő ismerősöm ajánlotta, mondván, hogy az öreg spártai körülmények közt is olyan borokat készít, hogy azt sok mádi sztár megirigyelhetné. A pincét a Varkolyék alatti, szerencsi alsó pincesor legvégén keressük, és valóban nem érdemes fengsuji-látványpincére vagy arisztokratikus enteriőrre, prémium zalto pohárra, fényesre suvikszolt kóracél-parádéra számítani: puritán, egyszerű, de közvetlen és szívélyes fogadtatásban lesz részünk. Ennél néha több nem is kell. A nehézségek és a küzdelmek által barázdált, nyolcvanéves arcon pedig olyan felhőtlen és őszinte mosolyt látunk majd (a kor ellenére), ami az általánosan fásult városi szürkeség után megfizethetetlen felüdülés. Gyula bácsi pincéjében nincs semmi döbbenetes bravúr vagy forradalmi minőség, de valahogy mégis elkapta az öregúr a fonalat, és meggyőződésem, hogy több, jóval fiatalabb kortárs tanulhatna őszinte boraiból. Egyszerűen azt látjuk, amit a borvidék tud: korrekt nem édes és elképesztő édes borok, és ezzel azt hiszem, mindent el is mondtam.

A pince 1986 óta van meg. Hobbipincével kezdte a házaspár együtt, aztán a dolog szépen kezdett beindulni, egymásnak adták a hírt az emberek, hogy Szerencsen Szabó Gyulát kell keresni, így a borok hamar elfogytak helyben. Jöttek szépen a lengyel és nyugat-európai érdeklődők is. Így 90-től kezdett a család fejleszteni, tudatosabban bort készíteni. Komoly tőke és befektető háttér nélkül persze küzdelmes dolog ez. A Lapisban található parcellát például el kellett adni. Kár.

Ma Szegi és Ond határában találhatók a területek. A gazdasági válsággal a komoly vevők és látogatók száma aztán sajnos igencsak megcsappant, de a jókedv és a kitartás töretlen, noha Gyula bácsi azóta egyedül maradt a teendőkre…ráadásul a gyerekek sem a borkészítésben keresik a jövőjüket. De pillanatra sem csügged a lelkesedése, s ha éppen olyanja van, egy-egy savasabbra sikerült aszúját akár fröccsnek is megissza étvágyjavító gyanánt, nincs jobb orvosság szerinte (aszúszörp). Most évi 60-80 hl a bortermés, melynek a 40-50 %-a kerül palackba. Egy ilyen helyen, hasonló pincébe belépve az ember minden bűnét egyszerre megbánja, amikor töltenek neki, s minden eshetőségre felkészül. Aztán a szem elkerekedik, és kinyílik a jegyzetfüzet:

Fumint 2011

Érdekes húsleves illat és kövesség. Telt, komplex, húsos, meglepően vastag korty, némi alkoholosság melegsége billent rajta aztán, a legvégén kesernyével. Van rajta egyfajta mosdatlanság, de egyúttal érződik a jó alapanyag és a hozzáértés is! 5

Száraz szamorodni 2007

Diós, sherrys, oxidált hangulat orrban. Zöldes ízek, zöld dió, gyümölcsöket idéző savakkal. Kicsit a savak mellett űrt érzek… A száraz szamorodni lesz az én életem gordiuszi csomója. Megoldhatatlan feladvány. Egy talány, hogy ez miért jó, miért volt jó. De egyszer kioldom. 4(+)

Furmint 2013

Intenzív tropikális illat, majd kiugrik a pohárból. Ha emlékezetem nem csal, nem is spontán erjedt. Mit számít? Jóleső virágos, primer gyümölcsösség árad belőle, s én nem is igazán a termőhelyet keresem most Szerencsen. Az íze is kifejezetten gyümölcsös, 11 g/l cukor kerekít az amúgy savas évjáraton. Érezhetően optimális volt a gyümölcs érettsége. Húsos korttyal itatja magát. Korrekt munka, egy trükkös évből. Nagyon szerettem. (S utóbb láttam, hogy a borvidéki borversenyen vakon is tetszett: 87 pontot adtam neki akkor is, most is.) Azaz 6

Furmint 2011

Az első borra hasonlít: húsleves, karamell és kövesség kissé bizarr együttese. Sűrű és vastag korty, egészen sajátos szerkezetű korty, s itt is 11 g/l cukor teszi kedvesebbé, közérthetővé a bort. Mégis tiszta és élmentes, illesztésmentes kerek egészt ad. 5+

Furmint 2013 (félédes)

Tropikális, intenzíív illat ismét. Érdekes, mennyire kitárulkozóak itt a 13-as tételek, noha a legtöbb pincében zárkózott és morcos képet mutattak a friss töltések. Finom, jóivású korty, szép egyensúlyt ad a szikár év és a cukor összjátéka. Csupa-csupa friss gyümölcs. Tiszta ízében semmi zavaró jegy. Pici kesernye mutatkozik talán, de a cukor és a finom, érett savak mellett nem zavaró egy pillanatig sem. Botrány. Nem tudom, hogy csinálja, de remekül működik ez a félédes bor. Zavarba ejtő 5+(6)

Hárslevelű 2012

Tompa, visszafogott illat. Jó arányokkal eltalált íz, de kissé üres és az izgalmi faktor sincs kellően kijátszva. Kevés például a gyümölcs, némi trópusias hangulatot lehet benne keresgélni, ananásszal. 5

Sárga muskotály 2013 (félédes)

Fajtajelleges, tiszta, jól felismerhető, de intelligens muskotályosság. Kellően élénk muskotály, pici kesernyét is érezni fajtajegyként a legvégén, de mégis szép, jó ivású az egész. A cukor sem teszi gejllé vagy tapadóssá. 4+/5

Édes szamorodni 2012

Az illat meglepően visszafogott egy 2012-es borhoz képest. De már nem próbálok az évjáratokra ráhúzni semmit. Tiszta banános, ananászos íz, friss szamorodnikra jellemő, eltéveszthetetlen vonások! Alkoholja, testessége kissé tüzes, de a krémesség jól kordában tartja az egészet és szépen vezeti a kortyot. Kb. 6

Késői szüret 2012.*

A java és az igazi meglepetések csak ezután jöttek. A desszertborok egészen rendkívüli szinten fociztak. Makulátlan illat. Sok barack, még több déli gyümölcs, az a bizonyos lefegyverző, klasszikus, arisztokratikus tokaji emelkedettség sugárzik minden porcikájából, amit csak Tokaj tud és amiért annyira szeretjük.  Maradékcukra 113 g/l. Gazdag, összetett íz, hibátlan egyensúly, telis-tele primer jegyek játékosságával. Bármelyik sztár pincészetnél elférne bőven ez a bor. Remek. Ráadásul abszolút modern szellemiséget sejtet, tényleg semmi old-school hatástól (dohány, avar, dió stb) nem kell tartania senkinek Gyula bácsinál! 7

Késői szüret 2013.*

Nem lehetnek rosszak Szabó Gyula bácsi területei ott Szegi és Ond határában, ha ilyen édes alapanyagokkal büszkélkedhet. Méz, tea, körte, hársas és furmintos jegyek. A cukor itt 135 g/l. Az alkohol erősebben jelen van az ízben, ám most még itt is a temérdek sok friss, érett sárga gyümölcs határozza meg a bor komplexitását, hosszú ízét. Nagyon fiatal még… Télen, kandalló mellett egy karos bőrfotelben például szívesen innám. 7+

6 puttonyos tokaji aszú 2002.**

Érett, dzsemes barackosság, de tisztán. Sok gyümölcs, krémesség, sok-sok buja íz, izgalmas és értékes aszús tartalom. Hihetetlen gazdagság, egy nagyon szép savasságú évjáratból. Tizenkét év meg sem kottyant neki. 8

6 puttonyos tokaji aszú 2008.**

Ismét szuper érett gyümölcsök, de itt még azért picit zárkózottabb formában. Robbanékonyak aztán a savak, és annál is hosszabb a korty, sok friss, érett kajszival. Végtelen lecsengés, csodás, vibráló savak egy etekintetben ugyancsak remek évből. A bor egészen mádias mélységet és koncentrációt mutat (vakon simán bemondanám valamelyik közismertebb nevet…). 8

Szóval csak ismételni tudom magam. Egész komoly meglepetés volt ez, és ha Ond és Szegi mellett ilyen szép késői szüret és aszúalapanyag terem, akkor tényleg bárhol lehetnek kincsek ezen a borvidéken. Ezek az aszúk már bőven 90 pont fölött szárnyaltak, de a késői szüretek is 90 környékén villantottak. Kedves Gyula bácsi úgy behúzott tőlem hat csillagot egy rögtönzött sorral, hogy nem is hittem el. Kellemes hétvégét neki is (ha olvassa az online szennyet) és mindenkinek. Jövő héten tokaji folyt.köv. A 13-as Bottokkal és néhány kisebb bényei tálentummal…(nyugi: lesz köztük debütálás is). Cheers.