x

Ripka Gergely

Tokaj Nyitány – 2010-es aszúk a porondon

a vizsgaévjárat

A Tokaj Reneszánsz Nyitánya végül idén sem maradt el (csak a megszokottnál kicsivel későbbre tették). A koncepció azonban némileg elmozdult valami új, frissebb irányba. Ebben az évben is a Borjour lelkes csapata szervezte az estét (merhogy ez most kifejezetten félhomályos, laza, esti program lett). Fiatalosabb helyszín és hangulat: Ybl Palota belső udvarában, színes lampionok és bulizós zene mellett lehetett sétálva kóstolni; az Oroszlános színeiben Homoky Dorkáék (Homoky Pince – Tállya) kezelték a sonkaszeletelőt és készítették jókedvvel a szendvicseket, összességében valahogy az egész rendezvény megfiatalodni, frissülni látszik. Nem titkolt szándéka a szervezőknek - és több Reneszánszos borászat képviselőjének -, hogy új arcokat vonzzon be a tokaji bor környezetébe, ahelyett, hogy minden évben ugyanannak a száz embernek a játszótere maradjon. Nekem egyelőre kicsit nehezen állt össze a kép: azt például értem, hogy a luxusterméket, az aszúkat, külön teremben lehetett kóstolni, csak a megvalósítás volt többek szerint is kicsit felemás, ahogy a 2010-es aszúk premierjén is mintha már a kezdés előtt szűkös lett volna a terem, jópáran ülőhely nélkül kóstoltak (és igazából azt sem nagyon értettem, egy mesterkurzuson miért a borászoknak kell kitöltögetni a borokat hatvan embernek). Az építő kritika ellenére viszont meg kell említenem, hogy maguk az új aszúborok remekül muzsikáltak.

Tudjuk jól, hogy 2010 nem úgy fog bevonulni a bortörténelembe mint a magyar borászok legkedvesebb évjárata. Ám a hűvös, esős év azért végül jópár izgalmas aszúval örvendeztette meg a tokaji borászokat. Egy jellemzően későn induló év, sok viszontagsággal, extrém csapadékkal, de aztán szeptember-októberben a szép, száraz idő egész szép aszúalapanyagot adott (szemben mondjuk az igen hasonló 2004-el). Rövidebb áztatási idő mellett is a magasabb extrakt, a feszes savú aszúk évjárata 2010, melyek közül a következőket kóstolhattuk:

Béres 5 puttonyos tokaji aszú 2010.*

Narancsos, botritiszes illat, kissé szúr elsőre, illója sem csekély. Szellőzve a klasszikus barackosság dominál. Ízre friss, citrusokkal teli, erőteljes savérzettel. Friss aszú, de mégis tartogat mélységet és közepes hosszúságot is. Végén az alkohol némileg fűt (de ez 5 puttonyosnál nem ritka). Intenzív gyümölcsössége nagyon kellemes, bár lehetne hosszabb is. Egyensúlya így is remek. Karcsúbb 7

Tokaj Classic 5 puttonyos tokaji aszú 2010.*

Gomba, némi botritisz, fehércsoki mellett a háttérben ott fejlődik valami egészen sajátos tropikális, primer illat, ami nagyon megfogott. Szinte késői szüretes, sauternes-i hangulatú íz. Ismét közepes hossz, lazább szerkezet, de szép egyensúllyal, melyhez némi fás vanília is hozzátesz (mintegy a pincére jellemő módon). 6+

Disznókő 5 puttonyos tokaji aszú 2010

Ez az este nem a Disznókő aszúé volt (száraz furmintjuk a sétáló kóstolón viszont gyönyörű, tiszta, fineszes és patent alapfurmint). Teljesen atipikus aszú egy kiforrott aszústílusú pincétől. Fehércsoki, gomba, lakkozott bútor, avar karamell, bőr, kávé. Ízre is nehézkesebb, nem Disznókős jellegű. Lustábbnak hat, valahogy kedvetlenek a savai is, kevés a gyümölcs és a cukor is nagyobb hangsúlyt kap a kelleténél. Kóstoltam már kiváló 10-es Disznókő aszút, de ez most legfeljebb az árnyéka annak… Vékony 6

Gróf Degenfeld 6 puttonyos tokaji aszú 2010

Poros, zárkózott illat, itt is fabútorossággal, és azzal a botritiszességgel, amit nem annyira szeretek. Ez a bor is picit elvesztette a lendületét az egyébiránt magas savakat adó év ellenére. Visszafogott íz, kevés dísz, egyszerűség, különösebb szerkezet nélkül. Ráadásul a végén szinte csak az alkoholt érezni. Gyenge 6

Erzsébet Pince 6 puttonyos tokaji aszú 2010.***

Komoly lépés fölfelé. Száz százalékban a Király furmintjából készült aszú. Illóban nincs hiány, de ezen a szellőzés segít. Tölgyes vaníliában sem szűkölködik, ami viszont hozzátesz a bor karakteréhez, elbírja simán ez a szerkezet. Még nagyon fiatal bor. Sűrű korty, végre valóban aszús hosszúság, végre van tömörség, szálazni való sűrűség, struktúra, szerkezeti gazdagság, amit egy aszútól az ember elvár. Egyszerre krémes és citrusos édesbor, végén harapható barackdzsemmel, mogyórókrémmel. Izgalmas lesz figyelni pályafutását. 8+

Barta Pince 6 puttonyos tokaji aszú 2010.***

Ez a bor is nyilván a Király-dűlőnek a termése. Illó itt is akad, mellette kellemes melegséggel orrban. Krémesebb, mélyebb, mádiasan koncentráltabb az előzőeknél. Édessége erős, de még éppen egyensúlyos, finoman nektáros és mézes hangulatú aszú. Egyedi jelenség, sajátos konzisztenciával. Extrém magas, 10 fölötti sava nem túloz, teljesen integrált. Kivételes szerekezetű, elképesztően hosszú bor. 8+

Tokaj Nobilis 6 puttonyos tokaji aszú 2010.**

Tisztán furmint ez is. Csak pár hete palackozták, amitől most rendezetlenebb is volt, mint hordóból kóstolva (de korábban nem egyszer nyújtott mintaként tíz pont fölötti élményt ez a tétel). Furmintosan visszafogott illat, zárkózott, lassan nyílik (érthető módon). Hosszú, gombás íz, erőteljes savak, feszes, szikár, szárító vég. Tiszta, elegáns bor, de még a palackot be kell laknia. Ha lenyugszik, újra rá kell nézni! Egyelőre 8

Dereszla 6 puttonyos tokaji aszú 2010.**

Kóstolt már valaki 70-es extraktú bort, ami nem esszencia? Nos a Dereszlánál lehetőség van rá. Illatában gomba, karamell, vegetális jegyekkel, leveszöldséggel. Ízre határtalan vitalitás, sok-sok rágható gyümölcs, gördülékenység, savai robbannak, még az ember gyomrát is összerántják landoláskor. Egy letisztult, finom, jól iható aszú, nem is nagyon akar több lenni, de talán a savak lehetnének picit simábbak is. 7+

Dobogó 6 puttonyos tokaji aszú 2010.**

Egészen rózsás illat, pedig elméletileg nem tartalmaz illatos fajtát. Virágok, méz, nektárosság árad belőle. Az izmos savakon túl a struktúra itt sincs még egészen összerendeződve. A sav-cukor-kesernye háromszög még itt-ott kissé kusza. Citrusos, friss, fiatalos, hosszú bor, szép egyensúllyal, de idővel talán egységesebb, kiforrattabb képet mutat majd. 7+

X
Hölgyeim és uraim: íme, a 10 pontos borélmény.

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

„Ez a szabályozás hagyja az embereket dolgozni”//2.

Mészáros László az aszú új termékleírásáról

A február a furmint hónapja, mely vállaltan egy száraz furmintokról szóló eseménysorozat, egy hónapon át. Szembe kell azonban néznünk a ténnyel, hogy Tokaj még mindig inkább a világ legjobb édes borának, az aszúnak a hazája. Ez tette naggyá és a furmint tehetsége is ezekben a különleges minőségű borokban érhető tetten a legszebben Hegyalján. Folytatódik interjúnk Mészáros Lászlóval, a Disznókő birtokigazgatójával, aki az aszú 2013-as újragondolt termékleírásában fontos reformer szereplőként vett részt. Interjúnk első részében alaposan végigkövettük vele a feldolgozás főbb mozzanatait, illetve, hogy az új szabályozás mennyivel logikusabb arányokat ír elő a régihez képest. Ma az aszú erjedésének és érésének több évszázados titkairól, aszústílusokról, az esszencia és a koncentráció kérdéseiről a piac tükrében, a puttonyszámok szerepéről és a mai termékleirás szerencsés vagy épp hézagos aspektusairól lesz szó:

Tovább

Ripka Gergely

„Ez a szabályozás hagyja az embereket dolgozni”//1.

Mészáros László az aszú új termékleírásáról

Tokaj-Hegyalján a Hegyközségi tanács döntésének nyomán, miniszteri döntéssel 2013-ban megváltozott a szabályozás az aszú körül. Annak idején erről sokat cikkeztek, de a változásokból szinte csak két info ment át a köztudatba: az aszúnak 120 g/l fölötti cukortartalommal kell rendelkeznie, és hogy a 3 és 4 puttonyos aszú ezzel meg is szűnt. Ennél azért többről van szó, melynek most kezd igazán visszhangja lenni, hogy egyrészt átmegy a gyakorlatba, másrészt sokan sokféleképp vélekednek arról, mi is a szerepe Tokajban (és a nagyvilágban) az aszúnak, a világ legjobb természetes édes borának.

 

Tovább
Rákóczi Aspremont Kúria, Mád

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

Barta Pince - gyorsszemle

Minden ugyanaz, csak másképp

Homonna Attila pár éve elhagyta a fedélzetet a mádi Rákóczi Kúria alatti pincében. Közben a fiatal Ujvári Vivien csatlakozott Barta károly csapatához és 2016-tól már egyedül ő készíti a borokat. Nehéz egy ekkora tehetséget pótolni, de bizton állíthatom, a csere bevált. Homonna Attila stílusa évekig elég markánsan megmutatkozott a Barta borokon. Szeretem azt a stílust is, de még jobban szeretem a saját boraiban, a bényeiekben. Viviennel egész más irányt vettek a borok. Olyan szakemberrel lépett el a pince egy frissebb irányba, aki száraz boros technológiákból látott már egy párat a nagyvilágban, de Hegyalján is. Így a borok is úgy lettek másak, hogy közben a Király-dűlő is szépen teret kap bennük 

Tovább