x

Ripka Gergely

Billecart Salmon kóstoló

Champagne-ból sosem elég. Kevés borvidék van a Földön, ahol a viszonylag szerény adottságok ellenére akkora kultúra és hagyomány tudott lerakódni egy speciális bortípus köré, mint Reims és Epernay környékén. A champagne hosszú idők óta, jópár gazdasági válság és történelmi viszontagság ellenére is meg tudta őrizni luxustermék mivoltát, és tudjuk, hogy az ilyesmiben a franciák verhetetlenek (Bordeux, Burgundia, Cognac stb). Számos elhivatott  pezsgőház ház és pezsgőkészítő dinasztia tudta megszilárdítani pozícióit a mindenkori piaci trendek közepette. A Billacert Salmon is egy közülük Mareuil-Sur-Ay-ból. A történetük 1818-ban kezdődött, Nicolas Francois Billecart és Elizabeth Salmon házasságkötésével.

Ma Denis Billecart felel a pezsgőház jóhírnevének ápolásáért és akinek volt már szerencséje találkozni vele, az tudja, hogy ő ezt a feladatot a lehető legkomolyabban veszi. Minden pezsgőjénél elmondja, hogy neki pont ez a kedvence (ezért és ezért...). A honlapon és szuggesztív mondandójában is gyakorta ismétlődnek olyan hívószavak, mint tökéletesség, elegancia, harmónia. Kommunikációját támogatandó láthatóan a vevőkörét és annak gondolkodásmódját is igen mélyen tanulmányozta az évek alatt. Követendő irány lehet hazai borászok számára is az ilyen jellegű tudatosság. Hisz minden csak pszichológia.

Az alábbi pezsgőket kostolhattam meg társaságában:

Billecart Salmon Rosé Brut

Tejszín, sütemény illata. Ízre pici buborékok. Kesernye, és teltség. Élesztőre, kenyérre emlékeztető, autolitikus ízek. Fanyar, szikár lecsengés mellett némi krémességben gyönyörködhetünk. Kiválóan strukturált bor. Magabiztos felütés. Desszertekhez illő pezsgőnek tűnt. 7

Billecart Salmon Blanc de Blanc

Zöldes citromszín. Érettebb, sőt talán öregedő illat, pici oxidáltság (reszelt alma) és briós illata. Krémes íz, sok-sok fanyar citrus. Szikár korty, csontszáraz vég. Némi ornamentika, kedvesség sokat árnyalna ezen a kicsontozott képen. Nem könnyű beleszeretni. Abszolút aperitif pezsgő…jöhet a vacsi. 6

Billecart Salmon Extra Brut

Húsos gyümölcsök, kenyérhéj borszerű illata. Krémes, emelkedett korty, csodás. Picit erős a habzása. A korty maga viszont nem hasít, sehol egy kiálló sarok a zero dosage ellenére se. Meglepően puha tapintású korty. Remek. Szakmai körökben úgy vélik többen, hogy a zero dosage bizonytalanabb eltarthatóságot eredményez pezsgőkben. Itt erre utaló jelet egyáltalán nem éreztem (vö. Nicolas Francois 1999). 7

Billecart Salmon Brut Reserve

A dosage 10 g/l. Tisztább, citrusosabb, és élénkebb illat. Klasszikus, sőt behízelgően populáris a korábbi tételek mellett. Íme az ideális belépő champagne-szint azok számára, akik belekóstolnának ebbe a világba. Krémes, könnyen fogyasztható, a határozott cukra miatt. Kerek, zamatos, kedves bor. 6+

Billecart Salmon Sous Bois

Hordós vinifikáció különíti el a többiektől. Aranylóbb, tükrös szín. Mogyorókrém, grillázs illata, némileg melegebb karakter. Később az édes gyümölcsök is előbukkannak benne. Testesebb, jóval krémesebb, robosztusabb az előzőektől. A grillázsos jelleg a kortyban is érezhető. Hosszabb íz. Pici buborékok alatt egy kevés alkohol is kikandikál. A hatásvadász (férfiasabb) pezsgők kedvelőinek bora, nem a kifinomultságot keresőké, de mégis van benne valami izgalmas eredetiség. 7

Billecart Salmon Nicolas Francois 1999

Aki a kiművelt részleteket keresi, annak pedig itt van a Billecart vintage pezsgője. A ház évjáratos tételei rendre igen szépen szerepelnek a komolyabb versenyeken. Megdöbbentően fiatalos, zárkózott illat. Pici porossággal. Álmaimban nem mondanám rá, hogy 1999-ben szüretelték hozzá az alapanyagot. Kifinomult, letisztult, lekerekedett bor. Sima felszín itt is, pedig a dosage, állítólag 0. Picit krémes, kimondottan gördülékeny pezsgő. Lecsillapodott, nem harsog, az alkotók tökéletesen megtalálták helyüket, kerek egészt formálva, túlzások, élek nélkül. Hosszú, elegáns, komplex champagne. Nem mindennapi élményt nyújt. Erős 8

X

Ripka Gergely

***Demeter Zoltán: Cabernet franc stílusok

Két nehéz évjárat vizsgázik

Azok, akik közelről figyelték a tokaji ikon munkásságát, biztosan emlékeznek még, hogy volt pár évjárat, amikor Demeter Zoltán Egerből (Nagytálya) vásárolt egy helyi termelőtől kékszőlőt, amit aztán saját pincéjében készített el. A szőlő természetesen a maximalista borász kívánalmai szerint lett művelve, beérlelve, szüretelve, hogy a nagyratörő vízióknak megfelelő minőség születhessen meg belőle (a név kötelez). Élénken él bennem a 2009-es első élmény (16 v/v %), de volt egy vékonyabb évjárat, aztán ismét tetszett az ugyancsak vastag 2013-as is, most pedig két olyan évjáratot fogunk megnézni, mely ékes példája annak, hogy az elmúlt 30 év két legviszontagságosabb évjáratában is lehetett izgalmas, időtálló vörösborokat készíteni… Nézzük is meg őket közelebbről:

Tovább

Ripka Gergely

Stílusgyakorlatok Moseltől az Etnáig

Tar Feri kóstolója nyitja meg a tavaszt

Március végén Tar Feri barátunk jóvoltából ismét részesülhettem egy kis külföldi merülésben. Különösebb válogatás nélkül rakott össze FineWines.hu újdonságokat innen is, onnan is Európán belülről, ami nekem mindig izgalmas frissítése az ismereteknek, inspirációknak (megelőzve azt is, hogy nagyon “berozsdásodjanak” az ízlelőbimbók a kevesebb tesztelés, felfedezőút és a több otthonlét közepette). Rég nem látott ismerősök következnek Moselből, Rheingauból, az Etnáról és Rhone-ból!

Tovább

Ripka Gergely

*Balassa 2017

Keserédes, felemás élmények

A múltkori furmintfannál kóstolt Alionok margójára annyi információt ehhez a poszthoz azért muszáj átkötnöm, hogy a kóstoló alapvetően *Balassa István 2017-es tételeiről szólt. Legalábbis így indult, így futott neki a társaság: nagy évjárat, tehetséges tokaji borász műhelyéből. Aztán hogy, hogy nem, az élet átírta a forgatókönyvet és lelkiismeretes házigazdánk éppen azért kapott borhűtőjébe hirtelen a biztos sikerrel kecsegtető spanyol sztárok után, mert a Balassa szárazak bizony váratlanul nagy csalódást keltettek a poharakban. Ki kell mondani: egyöntetűen és mindenki…sokat várt a dűlős furmintoktól, és aztán igen keveset kapott gyümölcsből, szépségből, szerkezetből. Úgy határoztam, hogy ezt megírni tán nincs is értelme, ahogy azt is kár lenne fejtegetni, hogy a tárolás közben történt-e valami a palackokkal, vagy más palackok is így viselkednek-e. Ha egyszer tudok, utánajárok. Addig is….

Tovább

Ripka Gergely

Az Alión-sztori

8 érdekesség és 3 évjárat a spanyol legendával

Furmintfan-szomszéd jóvoltából februárban volt módom egyszerre három ALIONt is megkóstolni a legendás Vega Sicilia “művektől”. Az ikonikus spanyol borászat elmúlt évtizedekben elért sikereiről, érdemeiről, az *Oremus hegyaljai szerepéről ebben a posztban most kevesebb szó fog esni, de mivel olyan sokat emlegetjük referenciaként a sztárpincészet csúcsborait (a Pintiával, az Unico-val együtt), így a mai írásban pár érdekes adalékot szeretnék megosztani az Alion kapcsán, hogy aztán 3 szép évjárat jegyzetei meséljenek a sokat idézett minőségről. Tudtad például, hogy….

Tovább

Ripka Gergely

10 years challenge: 2014 (Vol. 2.)

Egy viszontagságos év édesei 10 év után

A pénteki száraz sor után még volt idő, kedv és persze hűtött palack néhány különlegesség erejéig. Nem csak tokajiak, külföldi borok is kerültek a pohárba. Lássuk, édesben mennyire sikerült szóra bírni a nehéz 2014-et...:

Tovább