x

Ripka Gergely

Termőhelye: Mád

Kóstoló Alkonyi László és Szepsy István vezetésével

Nagyon izgalmas dramaturgia szerint indították a szervezők a tizedik, jubileumi Tokaji Ősz eseménysorozatát, megadva annak alaphangját. A rendezvény nulladik estéje olyan kóstolóval kezdődött, ami a Tokaj-Hegyalját mélyebben ismerők számára igazi történelmi momentumnak is mondható. Megnyitó előtti este… - Hol máshol is történhetne ez méltóbb helyen, mint az egész dűlő-sokszínűségi história kiindulópontját jelentő Mádon, ahol a 2000-es évek elején az első igazán zajos száraz dűlőszelekciók megszülettek Hegyalján, megnyitva egy új korszakot a borvidéken.

Ezeknek a boroknak vagy épp nevezetesen a 2000-es Úrágyának a hordós fejlődésekor jelen volt három formabontó szereplője Tokajnak, akiket hosszú évek után ennek az estének az elején alighanem először láthattunk egy asztal mellett, egymás társaságában kóstolni és Tokajról beszélni (én magam pár éve nem is hittem volna, hogy lesz még ilyesmire példa). Három nagy egyéniség, akik a maguk módján igen sokat tettek Hegyalja rendszerváltásáért (ha éppen nem a legtöbbet). Szepsy István és Demeter Zoltán mellett az Úrágya archetípusának születésekor ott volt a háttérben az az ember, aki képes volt felismerni és a legérzékletesebb hangon kommunikálni az új borstílusokban rejlő óriási lehetőségeket. Egy borvidéket ugyanis nem csupán a borászok és azok közössége minősít, hanem az azt értékelő kritikus stílusának színvonala és működésének lehetséges formája is!

Az Alkonyi László és Szepsy István közti, évekkel ezelőtti konfliktusok már egyre kevésbé érintik a felszínt vagy a helyi eseményeket. Lecsitultak ezek a csaták. Mindketten űzik a maguk küldetését Mádon vagy éppen azon kívül, a borvidék értékeit soha nem tévesztve szem elől. És ez így helyes. Mégis amikor azt mondtam, hogy történelmi jelentőséggel bírt, ahogy ez a két ember a kölcsönös megbecsülés és elismerés legemberibb gesztusát kifejezte a kóstoló tetőpontjain, akkor arra próbáltam utalni, hogy ez az este volt az elmúlt öt év egyik legnagyszerűbb pillanata a borvidéken.

Szimbolikus momentum. Ahogy Mád is a régió egyik szimbóluma. A kóstoló során öt évjárat tíz borát kóstolhattuk meg hét mádi dűlőből. Közöttük Szepsy István, majd Alkonyi László foglalta össze pár percben az elmúlt idők főbb tanulságait, majd az adott bor készítője mesélt röviden az évjáratról és a borról:

*Demeter Zoltán VERES 2012.*
Friss palackozás tiszta illata: kissé matt, enyhén lisztes, csirízes, és meglehetősen zárkózott illat, amiben szellőzést követően némi körte, zeller és szőlőcukorka jelenik meg. Ízre a borászra jellemzően sima és gömbölyded korty most is felismerhetővé teszi a pince stílusát. Csiszolt, mindenütt élmentes és nagyon kecses vonalvezetés. Üvegszerűen tiszta az egész bor. Most sem túlzásokkal vagy extrém paraméterekkel, hanem finom, elegáns részleteivel vesz le a lábunkról. Kevés, de szép savai lágyabbak (lehetnének erőteljesebbek is). Az íz vége sósan minerális, egy kevés alkoholos érzettel. 7

Erzsébet Pince KIRÁLY 2012.
Mádiasan zsírosabb hatású, fás, de mégis elképesztően mély illat: szúrós kövek, szarvasgomba és kókusz. Ízben érett, élénk gyümölcsösség, krémes fa, pici cseresség és pici cukor is érezhető benne. Mégis kerek, egyben van, minerális is, de súlyos is. Hosszú ízű, komoly anyag. A hordót remélhetőleg kicsit kinövi majd. 6

DemeterVin KIRÁLY 2012.
Zöldes gyümölcsök primer illata, trópusiak, főleg egy határozott banános és őszibarackos jeggyel. Tiszta, de valahogy mégis kicsit tompa. Ízben mély és nagy testű bor. Öblös mádi hangulat, hosszú korty. Közepén van egy kis lyuk, amit fával próbál kitölteni a bor, az alkohol is szúr a végén, mégis mindezek ellenére érzek benne izgalmat is bőven, mégha nem is állt talán még össze egészen a bor. Kicsit lusta és esetlen a korty második fele, elfogy a lendület is…pedig az illat nagyon meggyőző. 6

Royal Tokaji SZENT TAMÁS 2011.*
Minerális, termálvizes, füstös illat. Ízre az évjárathoz képest meglepő lendületű savak. Az előzőnél jóval szélesebben fut a korty. A Szent Tamás- style mélysége is kivehető. A jó minőségű fa kellően integrált, ki lehet vele békülni. Sós lecsengés, szép és igen komoly bor. Meglepett, mert nem voltam minden évjáratával kibékülve. Közel 7

Sauska Tokaj BIRSALMÁS 2011.**
Az igazság az, hogy a korábbi boraik közül is ez a tiszta dűlőszelekció tetszett a legjobban, és a mindenit: ez is nagyon megnyerő lett! Mély, érett sajtos, telt és igen komoly illat. Sós, minőségi fás, nagyon tömör, alig szálazható íz. Sűrű nagyon, ami az eltarthatóságát sejteti. Sok gyümölcs, igényes fahasználat, kövek, rengeteg minden. Csodás száraz tokaji. Elképesztő alapanyag, mégis arányos, kifinomult, nem bárdolatlan vagy közhelyes. A nap egyik csúcspontja volt nekem (noha nem vagyok hordótoleráns egyáltalán). 7+

Szent Tamás PERCZE 2011.*
Édes cukorkás, zártabb, enyhébb illat, némi olajos maggal, mégis finom részletekkel (az előző vehemens bor után). Itt is a savak élénksége a legmeglepőbb (2011-ből). Hosszú és gazdag korty, de az ásványok mellett húsos gyümölcs is van bőséggel. Itt is hibátlan a fahasználat. Sima, kerek, mégis szép nagy bor. Arányos furmint. 7

*Szepsy URBÁN 2011.*
Érett sajt, gumi, füst, szepsys jegyek. Ízben egész más a bor textúrája, mint bármi más eddig. Érezhetően itt sem hétköznapi alapanyagból indult ki a bor. Sós, hosszú, nagyon fiatalnak mutatkozik, amiben a részletek még fedve vannak. Egyelőre még kevés színt mutat magából. Zárkózott, de talán idővel szebb és szebb lesz. Most 6+

Alana BETSEK Hárslevelű 2006.*
Attila vállalta a szerepet, hogy kiemeli a hárslevelű érdemeit a borvidéken (először kapott felkérést a rendezvényre egyébként a mátrai borász). Ez az érett tétel azt hiszem mindenki nagy kedvence lett ezen az estén, zajos sikerrel. Egyértelműen tercier hangulat (mély, barnuló színben is, illatban is). Barack és sós kövek. Érett bor ízében is. Mélység és hosszúság. Töretlen egyensúly. Hibátlanul tartja magát ez a koncentrált bor (igazolva a hárs hosszú eltarthatóságát)! Letisztult és lekerekedett bor az öregség nyomai nélkül mutatja gyümölcseit és a szép évjárat erényeit. 7(+)

Lenkey December 2005
Száraz szamorodnis, poros és koros illat. Ízre harsány savak, de az oxidáció űrt hagyott maga után a borban. Nem éreztem a sorban igazán elegánsnak. Így a pontozástól eltekintenék inkább…

*Királyudvar Demi sec 2009.*
Mint mindig, most is a Becsek termése a bor. Ez is poros, de mégis tisztább, gyümölcsös, még mindig primer jegyekkel: császárkörte (mégsem egészen makulátlanul tiszta). Hosszú ívű korty. Elég sok cukor. Kerek, sima és tetszetős idomok. Komoly beltartalom. 7

*Szepsy 6 puttonyos tokaji aszú 2005.***
A megdöbbentő ismét az, hogy egy aszúbor, egy tokaji édes bor már megint nem hagy maga után kérdéseket (a sor legtöbb tagjával ellentétben). Mély, érett szín és illat: szarvasgombával főként. Elképesztően koncentrált korty. Sok cukor, mégis hibátlan balansz. Krémes, finom, a részletekben is kikezdhetetlen egyensúlyt mutat, és még most is temérdek gyümölcsöt (sok barackkal). Hihetetlen sima és kifinomult textúra. Etalon most is. 9

Kicsit hűvösen indult a kóstoló. Mindkét mádi úriember kereste a megfelelő hangnemet, a megfelelő üzeneteket (a sok közül), amit át kell adni a hallgatóságnak (és egymásnak). Ám ahogy már említettem, azok a bizonyos fontos, finom gesztusok kifelé és befelé is nagyon beszédesek voltak. - Ahogy a borász elismerte a Borbarát szerepét (amit a mai napig van, aki nem ismer el) és ahogy a szakíró méltatta a borász érdemeit (amit viszont mindigis elismert mindenki).

Nagyon emberi és nagyon szép volt az egész jelenet. A mély csendeket követő kitörő tapsokból az jött le, hogy a többség hasonlóképp élte meg mindezt és a hallgatóság is többnyire vette a lapot. Megérte utazni ezért a pillanatképért, és hogy az ember olyan üzeneteket értsen meg, hogy Tokaj jövője valójában olyan dolgokon múlik, hogy „képesek vagyunk-e (végre) több száz éven át működőképes rendszert fölépíteni rá”….illetve „azon múlik minden, hogy mennyi gyerek játszik kinn az árokpartokon…”(A.L.)

X
Hölgyeim és uraim: íme, a 10 pontos borélmény.

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

„Ez a szabályozás hagyja az embereket dolgozni”//2.

Mészáros László az aszú új termékleírásáról

A február a furmint hónapja, mely vállaltan egy száraz furmintokról szóló eseménysorozat, egy hónapon át. Szembe kell azonban néznünk a ténnyel, hogy Tokaj még mindig inkább a világ legjobb édes borának, az aszúnak a hazája. Ez tette naggyá és a furmint tehetsége is ezekben a különleges minőségű borokban érhető tetten a legszebben Hegyalján. Folytatódik interjúnk Mészáros Lászlóval, a Disznókő birtokigazgatójával, aki az aszú 2013-as újragondolt termékleírásában fontos reformer szereplőként vett részt. Interjúnk első részében alaposan végigkövettük vele a feldolgozás főbb mozzanatait, illetve, hogy az új szabályozás mennyivel logikusabb arányokat ír elő a régihez képest. Ma az aszú erjedésének és érésének több évszázados titkairól, aszústílusokról, az esszencia és a koncentráció kérdéseiről a piac tükrében, a puttonyszámok szerepéről és a mai termékleirás szerencsés vagy épp hézagos aspektusairól lesz szó:

Tovább

Ripka Gergely

„Ez a szabályozás hagyja az embereket dolgozni”//1.

Mészáros László az aszú új termékleírásáról

Tokaj-Hegyalján a Hegyközségi tanács döntésének nyomán, miniszteri döntéssel 2013-ban megváltozott a szabályozás az aszú körül. Annak idején erről sokat cikkeztek, de a változásokból szinte csak két info ment át a köztudatba: az aszúnak 120 g/l fölötti cukortartalommal kell rendelkeznie, és hogy a 3 és 4 puttonyos aszú ezzel meg is szűnt. Ennél azért többről van szó, melynek most kezd igazán visszhangja lenni, hogy egyrészt átmegy a gyakorlatba, másrészt sokan sokféleképp vélekednek arról, mi is a szerepe Tokajban (és a nagyvilágban) az aszúnak, a világ legjobb természetes édes borának.

 

Tovább
Rákóczi Aspremont Kúria, Mád

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

Barta Pince - gyorsszemle

Minden ugyanaz, csak másképp

Homonna Attila pár éve elhagyta a fedélzetet a mádi Rákóczi Kúria alatti pincében. Közben a fiatal Ujvári Vivien csatlakozott Barta károly csapatához és 2016-tól már egyedül ő készíti a borokat. Nehéz egy ekkora tehetséget pótolni, de bizton állíthatom, a csere bevált. Homonna Attila stílusa évekig elég markánsan megmutatkozott a Barta borokon. Szeretem azt a stílust is, de még jobban szeretem a saját boraiban, a bényeiekben. Viviennel egész más irányt vettek a borok. Olyan szakemberrel lépett el a pince egy frissebb irányba, aki száraz boros technológiákból látott már egy párat a nagyvilágban, de Hegyalján is. Így a borok is úgy lettek másak, hogy közben a Király-dűlő is szépen teret kap bennük 

Tovább