x

Ripka Gergely

Pezsgők világában Vol. #1.

Múlt héten immár harmadik alkalommal rendezték meg a PezsgőVilág rendezvényt, melynek nemes célja természetesen a buborékok népszerűsítése volt a borkedvelők körében. Nem iszunk elég pezsgőt. Ez bulvárklisé, de még szomorúbb a tény, hogy igaz. A helyi fogyasztói szokásokon persze napnál világosabban lemérhető egy adott ország pezsgőfelhozatala (is) és fordítva. Mintha semmi érdeklődés nem lene a műfaj körül, miközben a jóval alacsonyabb árszínvonalat jelentő gyöngyöző és habzó borok pár éve reneszánszukat élik.

Idehaza a pezsgő még mindig amolyan szilveszterkor megtűrt szükség-ital, a BB-nél komolyabbakat meg sok esetben valamiféle kaviárkísérő, úri huncutságnak tekintik. Pedig egy jobb palackos erjesztésű pezsgőt ma már nem csak Champagne-ból kóstolhatunk, - bizony érdemes körülnézni a crémant-ok és még inkább a nekem egyre meggyőzőbb cavak között is! A rendezvényen ezekből több szép példa is akadt.

A másik szemem csak amiatt sír, hogy a hazai felhozatal egyelőre nem sok meglepetést tudott okozni nekem. Pedig pezsgős múltunk igencsak jelentős. Adottságaink is, borvidékeink, fajtakörképünk is meglennének hozzá. Ám valahogy a piac és a hazai közönség mintha még nem kényszerítette volna ki idehaza az előbbi európai referenciákkal összemérhető minőséget. Én legalábbis ezt érzem. Ez sajnos fontos tanulság volt ezen a két napon a Buddha Bárban.

Zonin Spumante
Nyári almás, virágos és vidám illat. Könnyed, félszáraz korty. Gyümölcsös, egyszerű, jól iható, kissé áttetsző műfaj. 4

Törley Chardonnay Brut
Öregedést mutató illat, tompa, fáradt, leveszöldséges buké, amiben sajnos nem nagyon találtam élvezetet a magam részéről. Ízre pedig kicsit olyan, mint egy palackérett Olaszrizling: egyszerű, keserűmandulás lecsengéssel. Nem nagyon tudtunk egymással mit kezdeni.... 4

Garamvári Prestige BRut
Illatos, muskotályos, virágos és az előző után kicsattanóan friss és mindenekelőtt tiszta illat. Ízben aztán ez is laza, egyszerű és abszolút könnyű, gyümölcsös primer jegyekre utazó világ. 5

Garamvári Tokaji Furmint Brut
Érett alma, birs, körtekompótos illat. Élesebb buborékok, és keményebb savak jellemzik, sok érett fehér gyümölccsel kísérve. 5

Antech Limoux Émotion Rosé
Autolízises aromák, keksz, virágok. Ízben pirosas gyümölcsök gurulnak, szépen indul a korty, de a végére semmi izgalmat nem tartogat. Azért tetszett és egy szintet sikerült ugrani fölfelé. 5+

Codorniu Raventos
Szúrósabb, sokkalta definiáltabb, tömörebb, intenzívebb illat az előzőek megszokottsága után. Petrol és kenyérhéj, ami állítólag cava-k esetében gyakori duó. Bejön. Ropogósabb, élénkebb gyöngyözésű szájban, feszesebb sokkal az egész szerkezet. Rajnais, acélossága nem csak illatban, ízben is érdekessé teszi. Boldog lennék mindennap ebből egy pohárral. 6

Taittinger Brut
Kekszes, kenyérhéjas, de elég visszafogott champagne illat. Ízre tömör, kompakt, virgonc savak játékával körbelengve. Kifogástalan állagú buborékok. Az előzőek után sokkal hosszabb ízek futnak benne végig. Korrekt és szép alapbor, melyet egy pici cukor kerekít. 6

Louis Roderer Brut Premier
Hűvös illat. Ízben kekszes, nugátosan krémes, mégis a Roderer-t nálam jellemző elegáns feszesség, szikár savkészlet teszi egyedien gyönyörűvé, elegánssá. Erős 6

Laurent Perrier Ultra Brut
Nugátos, krémes, briósos íz, melyben a buborékok kicsit harsányan habzanak föl. Kissé bárdolatlannak, nagydarabnak, zsírosabbnak hat a Champagne-mezőnyön belül. Gyengébb 6

Moet Brut Imperial
Neutrális, fanyar, aztán enyhén virágos illat. Letisztult ízek, kissé közhelyes cukrosság, szinte félszáraz simulékonysággal hízeleg, finom fehér húsú gyümölcsökkel. Számomra elég atipikus, populáris stílus. De most már legalább értem, mitől is van ekkora tábora a Moet-nek. Azért ez is megvan 6

Dom Perignon 2003
Egy mostohább év termése, mely azért a kiváló grand cru területről szüretelt Dom Perignonnál mégis elérte azt a szintet, hogy palackba kerülhessen. Érdekes, Szesy borokat idéző füstös, tűzköves, minerális benyomást keltő illattal indít. Ízben kitűnő arányok, hibátlan szerkesztés, melyben minden egyes alkotó (buborék, sav, cukor stb) tökéletesen besimult az anyagba. Beleköthetetlen arányok, hosszú íz, a legmagasabb pezsgőminőség, ez nem is kérdés. Egyszerűen minden a helyén van benne. Szokták mondani, hogy a Dom Perignon a többi pezsgő után semmi különöset nem nyújt (pláne 50.000 Ft-ért). Tudnék vitatkozni ezzel az állásponttal... 7+

Moet Rosé 2004
Érdekes, hogy mutat hasonlóságot az előtte kóstolt DP-vel, de több a friss gyümölcs és a kedvesség is benne. Ízben aztán a fehérhez hasonlóan sokkal inkább az édességgel kényeztet, mint a szikár, száraz savakkal. Ez a cukortartalom mégis szépen be van épülve a hosszú ízbe. 6+

Bourdaire Gallois Symphonie Brut
Bourdaire-ék nagy hangsúlyt fektetnem a Pinot meunier-re.
Grillázs, dió, poros, földes, enyhén rusztikus jegyek jellemzik. Kekszes íz, feszesség, elegánsan szárító savak és egy halvány krémesség van még benne, ami széppé teszi. 6

Bourdaire Decoré Reserve
Fülledt, zöldségnövényeket idéző illat, gombával. Keményebb, picivel nehezebb, súlyosabb az előzőnél, de valahogy eleganciában elmarad egy árnyalattal Gyenge 6

X

Ripka Gergely

Stílusgyakorlatok Moseltől az Etnáig

Tar Feri kóstolója nyitja meg a tavaszt

Március végén Tar Feri barátunk jóvoltából ismét részesülhettem egy kis külföldi merülésben. Különösebb válogatás nélkül rakott össze FineWines.hu újdonságokat innen is, onnan is Európán belülről, ami nekem mindig izgalmas frissítése az ismereteknek, inspirációknak (megelőzve azt is, hogy nagyon “berozsdásodjanak” az ízlelőbimbók a kevesebb tesztelés, felfedezőút és a több otthonlét közepette). Rég nem látott ismerősök következnek Moselből, Rheingauból, az Etnáról és Rhone-ból!

Tovább

Ripka Gergely

*Balassa 2017

Keserédes, felemás élmények

A múltkori furmintfannál kóstolt Alionok margójára annyi információt ehhez a poszthoz azért muszáj átkötnöm, hogy a kóstoló alapvetően *Balassa István 2017-es tételeiről szólt. Legalábbis így indult, így futott neki a társaság: nagy évjárat, tehetséges tokaji borász műhelyéből. Aztán hogy, hogy nem, az élet átírta a forgatókönyvet és lelkiismeretes házigazdánk éppen azért kapott borhűtőjébe hirtelen a biztos sikerrel kecsegtető spanyol sztárok után, mert a Balassa szárazak bizony váratlanul nagy csalódást keltettek a poharakban. Ki kell mondani: egyöntetűen és mindenki…sokat várt a dűlős furmintoktól, és aztán igen keveset kapott gyümölcsből, szépségből, szerkezetből. Úgy határoztam, hogy ezt megírni tán nincs is értelme, ahogy azt is kár lenne fejtegetni, hogy a tárolás közben történt-e valami a palackokkal, vagy más palackok is így viselkednek-e. Ha egyszer tudok, utánajárok. Addig is….

Tovább

Ripka Gergely

Az Alión-sztori

8 érdekesség és 3 évjárat a spanyol legendával

Furmintfan-szomszéd jóvoltából februárban volt módom egyszerre három ALIONt is megkóstolni a legendás Vega Sicilia “művektől”. Az ikonikus spanyol borászat elmúlt évtizedekben elért sikereiről, érdemeiről, az *Oremus hegyaljai szerepéről ebben a posztban most kevesebb szó fog esni, de mivel olyan sokat emlegetjük referenciaként a sztárpincészet csúcsborait (a Pintiával, az Unico-val együtt), így a mai írásban pár érdekes adalékot szeretnék megosztani az Alion kapcsán, hogy aztán 3 szép évjárat jegyzetei meséljenek a sokat idézett minőségről. Tudtad például, hogy….

Tovább

Ripka Gergely

10 years challenge: 2014 (Vol. 2.)

Egy viszontagságos év édesei 10 év után

A pénteki száraz sor után még volt idő, kedv és persze hűtött palack néhány különlegesség erejéig. Nem csak tokajiak, külföldi borok is kerültek a pohárba. Lássuk, édesben mennyire sikerült szóra bírni a nehéz 2014-et...:

Tovább

Ripka Gergely

10 years challenge: 2014 (Vol. 1.)

Egy viszontagságos évjárat egy évtized után

Pollák Tibor barátunk szervezésében idén is volt alkalom belefeledkezni egy kicsit az idő múlásába. Ahogy minden februárban, 2024-ben is 10 éves borokat kóstolgattunk. Ezúttal ismét egy viszontagságos év, 2014 jött tehát a sorban. - Hűvös, esős esztendő, magas savak, sok válogatás a szüret alatt: kiváltképp szárazakban volt feladva a lecke. Semmi kiemelkedőre nem számít ilyenkor az ember, bár az igaz, hogy 2010-ből is voltak négy éve meglepetések (szárazban és édesben egyaránt). A képlet most is pofonegyszerű volt: termelőkkel, barátokkal, ismerősökkel kóstolgattunk tehát saját és nem saját, tokaji és nem tokaji borokat Bodrogkisfaludon, a magunk örömére és egy kicsit azért is, hogy tanuljunk belőlük. Nézzük is meg, milyen meglepetésekben volt részünk 2014-ből vakon:

Tovább