Villa Tolnay: Badacsony nemzetközi felfogásban
Nem is olyan régen alföldi merlot egészen odáig volt a csobánci Villa Tolnay 10-es Rajnaijától. És igaza van, az érzés jogos: mintha abban a borban összpontosulna minden, ami mostanában jó a bazalttanúhegyek körül. – Nehéz évben is jól teljesít a rajnai Badacsonyban, (sokszor elmondtam már: építeni kéne rá), elérhető ár, nemzetközi mérce alapján is nagy és értékes bor, mely a benchmarknak tekinthető Villa Sandahlok szintjén mozog szerkezetileg is, élmény tekintetében is (talán mellettük sem vallana szégyent). A Villa Tolnay borokból süt, hogy világlátott emberek munkái. Olyan embereké, akik nem vaktában, sötétben tapogatóznak, hanem napnál világosabb tudatossággal készítik boraikat. Tény, hogy pár évre nyomtalanul eltűntek a piacról, de a lényeg, hogy most újra itt vannak kéznél (az árak messze a fájdalomküszöb alatt mozognak) és az új eredmények igen bíztatóak, - amint ma látni fogjuk, nem csak rajnaiban:
Villa Tolnay Tavasz Zöldveltelini 2011
Nem volt fában. Visszafogott, olajos magos, száraz szénás jegyek orrban, mégis a végtelen (osztrákos) tisztaság az, ami szembetűnik. Ízben kerekség, jóleső zamat, frissítően virgonc savak, nagyon jó inni. Precíz. Végén pici sósság érezhető benne, és mintha Wachau is közelebb lenne, mint a térképen. 1590 Ft-ért én ezt egész nyáron szívesen innám (ha a rajnaijuk esetleg elfogyna). 6
Villa Tolnay Zöldveltelini 2011
Volt fában (Stockinger). Spárgás, fokhagymás, de aztán kedvesebb, virágos illatot mutat, vonzó fehér húsú gyümölcsökkel. Integrált krémesség jön a hordóból, a fa alig észlelhető. Ez is végtelenül tiszta, barackosan gyümölcsös, tán egy fokkal testesebb, hosszabb is az előzőnél, és a szesz is komolyabbnak mutatkozik az előző után (a kívánatos zöldveltlini-stílushoz képest). Az elismerő tapsot megérdemli ez is. Legyen egy szűkebb 6