Sacha Lichine gyorsszemle (2o13)
A provance-i borok aligha tartoznak az általam behatóan ismert borvidékek közé. Talán azért van az, hogy Provance kevésbé van szem előtt, mert ez a vidék nem a súlyos, óriási pontszámú borok hazája, sokkal inkább arra csábít, hogy a helyszínen éljük át csodáit! Vagyis errefelé sem a méretre utaznak a borászok, hanem a rebbenékeny, kecses elegancia nyújtotta örömökre, amit a bor (és persze a megfelelő étel, táj) tud nyújtani. Nekik van igazuk. Könnyű fehér, rosé és vörösek hazája. Legalábbis ezek a borok mindenképp ezt tanúsítják:
Sacha Lichine Blanc 2012
A fehér tyúkanyó. Friss illat, tiszta, egyenes, semleges, de mindezzel együtt nagyon tetszetős. Sűrű és meglepően telt kortyközép. Hosszúsága is meglepetést okoz. Szép, kifinomult, érzékeny eleganciájú, harapható korty, miközben nagyon gazdagon gyümölcsös, körtés, barackos. Kristálytiszta, simára csiszolt felszínek. 6
Sacha Lichine Rosé 2012.
A kis csibe. Enyhébb, zárkózottabb illat a nálunk megszokott rosékhoz hasonlítva. Kerek, tiszta, csiszolt. akárcsak fehér testvére. Ízben is hasonlóan elegáns, finom savérzet, könnyed gyümölcsösség, de valahogy mégis képesek voltak eltekinteni a nálunk elfogadott, agyonhallgatott tutti-fruttis rosé-közhelyektől. Hála érte. Nekem ilyen a szép rosé: 6
Sacha Lichine Le Coq Rouge 2012
A kakas. Gyufafüst eltéveszthetetlen illatát érezni orrban. Jól föltapadó, porózus tanninok az érett gyümölcsök, főként meggy és cseresznye mellett. Közepes hossz, kellően tiszta részletek. 5+