x

Ripka Gergely

Időzavar

a 2011-es száraz tokajiak éréséről

Nem olyan rég egy délután alkalmával volt lehetőségem végigkóstolni több 2011-es tokajit. Nagyszerűnek érzem azt a változatosságot, amit ez a jónak értékelt száraz boros évjárat elhozott dűlős és alap borok tekintetében! Nem rég a GaultMillaun azonban (bármennyire is rajongója vagyok Tokajnak) már hangot adtam annak, mennyi bizonytalanságtól tudnak szenvedni az alap száraz tokajiak, ha az ember kicsit nem figyel oda (pláne Wachau precizitása mellett volt lesújtó a kép).

Karácsony környékén ugyancsak rácsodálkoztam arra, hogy egy-két gondosan betárolt tokaji borom sokkal bizonytalanabbul reagál az érlelésre, mint vártam (s akkoriban is megfogalmaztam, hogy például Somló mintha sokkal edzettebb lenne ilyen szempontból). Ezek persze egyelőre csak sejtések. De az alábbi kóstoló egyik alapvető tanulsága ismét az volt, hogy még nagyon keveset tudunk ezeknek a boroknak az eltarthatóságáról és palackos érésük folyamatairól.

Volt most olyan tétel, amelyik palackozáskor tetszett jobban, aztán kevésbé, de most mégis képes volt meglepetést okozni (volt, amelyik nem); s szerencsére olyan bor is akadt, mely szépen, linerásian látszik fejlődni az idő előrehaladtával. Remélem, hogy a nagy borok (a kicsik elhullása után) igazolják majd azt is, hogy lehet a forróbb években (’07, ’09, ’11, ’12) értékálló szárazbort készíteni Hegyalján.

Gizella Medve Furmint 2011
Szilveszteri borélményeim közt, a Sárga borházban ez a furmint volt a legszebb formában (jegyzet nem született, palackozás után nagyon zárkózott volt). Mostanra kicsit átalakult. Illatban krétás, minerális jegyek szövik át. Ízben egy kissé talán egy lustább, húsósan krémes (fa/nem fa) jelleg kerekedett jobban felül. Lehetne mellé több élénkség. Egyensúlyi gondjai egyáltalán nincsenek, de nem hittem, hogy ilyenné fog válni. 6

Gizella Battonage Furmint 2011
Szép fa és a battonage jegyek is csak diszkréten díszítik. Van most benne egy halvány olajosság. Mégis áradó gyümölcsei teszik igazán széppé. Csiszolt és finom savú furmint. Nagyon el van találva a stílus! 6

Gizella Szilvölgy Hárslevelű 2011.*
Virágok, csupa kedvesség és löszös vonás orrban. Feszes savak, igen komoly struktúrával megáldott fehérbor. Tömör, enyhén (kikeletes) sauvignon blanc-os vegetális vonal jellemzi. Hosszú, lendületes és kristálytiszta részletek. 7

Kikelet BirtokFurmint 2011.*
Nagyon érdekes, hogy az őszi kőrképhez képest a Kikelet borok mennyivel elnyújtottabb életpályán mozognak a 11-es tokaji mezőnyhöz képest. Igaza volt Stéphanie-nak akkor, hogy ezek a borok „még papucsban vannak…”, de lehet már sejteni, hogy melyikből lesz bálkirálynő…
Ez a bor is csak most kezdi megvillantani tehetségének legszebb árnyalatait. Friss citrusok, lédús gyümölcsök melletti elképesztően feszes, de szuperérett savak adják az attack felejthetetlen robbanását. A korty közepén kikezdhetetlenül kristályos, élénken és sűrűn gyümölcsös érzetű. A nap egyik legszebb fehérbora. Stéphanie löszös hársait eddig sokkal meggyőzőbbnek éreztem…(ez az álláspont felülbírálásra szorul). Egy nagy bor lett belőle, amit egész nyáron szívesen innék. A száraz furmint egyik legelegánsabb formája öltött testet a Kikelet Pincénél. Zseniális és megfizethető 7

Kikelet BirtokHárslevelű 2011.*
Nem hittem volna, hogy a Hárs lesz a halványabb színfolt. Itt a palackérett jegyek már több szerepet kapnak, de tisztán, hibák nélküli tercier jegyek ezek. Fiatalos, citrusos ízek (a forró év ellenére is…), finom mineralitás, de allatta a borász stílusát meghatározó kifinomult báj és kedvesség is ugyanúgy megvan. Tán még csak ez van egyedül a csúcsán most. (Van még egy palackom, az fogja eldönteni.) 6+

Kikelet Kassai Hárslevelű 2011.**
Nyáron nagyon tetszett, ősszel zárkózottabb volt, de most újra fölívelőben a pályája! Meglepően tömörebb és sokkalta mélyebb illatot mutat, a birtokhárs szinte laza üdítőnek tűnik mellette. A kikeletes sauvignonos jegyek is benne vannak, de most kevésbé a gyümölcsös irányból. Sűrű és kompakt korty, amitől a felszín alatt még ki nem bontakozott részleteket sejtet. Még most is elképesztően frissek és lendületesek savai. Nagyon kíváncsi vagyok, milyenek lesznek ezek a löszös borok évek múlva… Most csodaszép. 7+

*Szepsy Furmint 2011.*
Diszkréten füstös, olajos magos és hihetetlen tömör, összetett illat. Sűrű korty, sós és egyszerre finoman fás, minerális találkozások. Pici kesernye a korty második felétől bekapcsolódik a krémességbe. Komplex és sok réteg bontakozik ki benne. Erőtől duzzadó savai meghazudtolják a forró évet. 6+

*Szepsy NYÚLÁSZÓ 2011.*
Nagyrészt furmint (50%), utána muskotály (30%) és Hárslevelű (20%) osztozik a boron. Illatban krémes, tejes kukoricás, liliomos, rózsás jegyek, amiben a muskotály díszítőelemei talán kissé direktnek tűnnek a megszokott Szepsy-szárazak stíluson belül mérve. Ízben a fa kifejezett, krémes és egyszerre húsos trópusi gyümölcsök teszik rághatóvá. A feszes savakra itt is rá lehet csodálkozni. A dűlő puhább, kedvesebb énje nagyon behízelgő köntöst kapott. Egy árnyalattal kevesebb bukéboros jelleggel komolyabbnak érezném. 6+

Balassa NYÚLÁSZÓ Furmint 2011.*
A nap leghosszabb, legvastagabb száraz fehérei nem meglepő módon ismét Balassa István jóvoltából voltak kóstolhatók most is. Közvetlen és erőteljes málnás, kukoricás, barackos illatorgia orrban. Ízre hosszú, krémes, konszolidáltan fás bor, melynek savai kiegyenesítik a komoly tartalmakat is. Az alkohol talán magasabb hőfokon már bántana, de most nem volt vele gondom. Jól érthető nagyság. 7

Balassa BETSEK Furmint 2011.*
Illatosabb a Nyúlászónál: púder, édeskés árnyalatok. Feszesebb, csontosabb savak érkeznek aztán ízben. Erősebb hordójelenlétre emlékszem őszről, de most nem éreztem belőle semmit. Elegánsabb az előzőnél és a nemzetközi értelmezéshez is jobban közelít szerintem eleganciájával. (Az alkoholra érzékenyebbeknek lehet, hogy ez is sok lenne, szerintem sikerült megtalálni azt a határmezsgyét a borásznak, ahol még éppen nem zavaró.) 7+

BalassaBor B37 Furmint 2011.*
Ezt a bort még nem kóstoltam. Mély, nagyon érett és enyhén rajnais illat. Ízben meglep sűrűsége, egy sima egyszerű késői szüretet vártam, de aztán meglepődök. Kajszis, maradékcukra sokkal többnek tűnik, krémes, meglepően hosszú és meglepően komoly szerkezet és komplexitás adja kiváló egyensúlyát. Elsőre minimum 6+

*Demeter Zoltán Birtokfurmint 2011
Kristálytiszta és finom krémességtől puhaságot sugalló illat. Ízre lisztes, olajos magokkal. Jó minőségű élénk savak adják üdeségét, fiatalos jellegét. Mindig megbízható darab, világos üzenettel. Közérthető, de szerkezet terén beleköthetetlen. 6

*Demeter Zoltán SZERELMI 2011.**
Virágos, a Szerelmikre jellemzően púderes vonal, vajassággal, elegáns puhasággal. Ízre krémesen terül szét, szinte olvad a szájban. Gyümölcsei is elegen vannak, a sűrű szerkezet mellé gyönyörű elegancia társul az érett savak jóvoltából. Mégis a 11-es borokra jellemző simasággal együtt azért ez egy nagyobb darab jelenség. Fiatalon talán jobban tetszett. 7+

*Demeter Zoltán Édes Birtokbor 2011
Meglepően visszafogott és zárkózott most (a jelentős muskotály ellenére is). Krémes és hosszú, cukortartalma talán most nagyobb szerepet kér magának, savai szolgaian besimulnak a kortyba. Szép 6+

*Szepsy édes szamorodni 2008.**
Krémes, hosszú és vaníliás. A savak itt is beépültek idő közben a borba szépen. Cukortartalmát ennek a bornak is határozottabbnak érzékeltem, a savak inkább csak megadják a balanszot, de nem tolakodnak előre. Nagyon hosszú és vaskos bor. A nap egyértelmű befutója élmény tekintetében (egyúttal kikezdhetetlen bizonyíték a borász minden édes bora a birtokcsillagra). 8

X
Ősz van

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

III. Franc & Franc: november 24-25

Szakmai fórum és pincetúrák a Villányi Franc jegyében

Villány is választott magának egy csillagot. Na nem olyat, mint az egri csillag, sőt tudvalevő, hogy bikavérjük és furmintjuk sincs. Három esztendeje már, hogy a villányi borászok a Cabernet franc-t tűzték zászlajukra. Talán a legtöbb olvasónak nem újdonság, hogy hazánkban az idő ezt a fajtát igazolta jobban a két cabernet közül. Ennek jegyében 2015-ben a Cabernet franc egyik őshazájából, a Loire-völgyéből hívtak meg vendég borászokat Villányba, míg tavaly már az egész óvilágból érkeztek franc-hívő pincészetek (Friuli Gravi régió, Balkán-térség). Két éve bevezetésre került a prémium és super prémium kategória is a Villányi Franc márkanév és logó mellé (a prémiumnál max 60 hl/ha terheléssel, legalább egy éves hordós érleléssel, míg a super prémium esetében 35 hl/ha terheléssel készül, egy évet tölt hordóban és egy évet palackban, első évjárata a 2014-es volt). De mit tud a franc, ha villányi? - Nos erre keresi a választ a Franc&Franc idei eseménysorozata.

Tovább

Ripka Gergely

Időutazás bikavérben

Egri és szekszárdi klasszisok tanulságai

Nehéz téma a bikavér. Rögtön egy keserű vallomással kell kedzenem, szinte mindig hiányérzettel gondolkodom a bikavár kapcsán. Kialakult ugyan szabályozás mögötte, de nem tűnik semmilyen szempontból olyannak, amivel az átütő siker garantálható lenne Egerben (vagy akár Szekszárdon). Mert van példásul az egrieknek superior meg grand superior, de érzett már ezek között a kategóriák közt valós színvonalbeli különbségeket bárki? Talán ez a kóstoló eldönti. Az összetétel eleve túl sokféle lehet (ráadásul a magasabb kategóriánál még több fajta bonyolítja a képet). Mindez nagyban megnehezíti, hogy a bornak egységes stílusa, identitása mehessen át a köztudatba.

Tovább
Dönnhoff, Nahe.

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

Dönnhoff: rajnai a megérkezett borivónak

A komoly szőlőfajta, melyet mégis bárki megért

A rajnai-rajongóknak bizonyára nem kell bemutatni az ikonikus német pincét. Dönnhoff. - Huszonöt hektáros családi birtok, több dűlőben a Nahe-folyó mentén. Meredek domboldalak, részben vulkanikus, agyagos, palás kövekkel. Termőhely-közeli szemlélet, s mindennek mentén tiszta filozófia. Bevezető gondolatnak még annyit, hogy a németek megcsinálták azt, ami nekünk ezidáig egyik fajtánkkal sem sikerült: eredeti és egyszerre szerethető bort készíteni a fajtájukból, mely evidens igazodási pont az egész világ számára. Mert akárhány ismerősömnek (laikus vagy szakmabeli) mutatok német rajnait, a hatás mindig ugyanaz: „Hu, ez nagyonjó!”.

Tovább