x

Ripka Gergely

Borok fácánhoz, fürjhöz, kacsához, vad szárnyashoz

szárnyas ínyencségek

A vad szárnyasok azok közé az ételek közé tartoznak, amit nem sűrűn eszünk, nem sűrűn jutunk hozzá, nem is könnyű beszerezni, és nem olcsó általában. Viszont, ha mégis szerencsések vagyunk és valami biztos forrásból mégis sikerül ilyesmit főznünk, sütnünk, vagy esetleg étteremben választjuk, akkor rengeteg fenséges borpárral kell számolnunk. Sörétre vigyázni!

Igazság szerint a fácán, a fürj és a vadkacsa tartozik ide elsődlegesen, de jellege miatt a gyöngytyúk is ez a rokonsági kör (mondjuk annyira messze nem vad ízű, mint mondjuk a kacsa és nem is sűrűn találkozhatunk vele vadon). Ha már szárnyas, akkor többségünknek bizonyára fehérborok ugranak be; méghozzá helyesen. Bizonyára azt sem kell sokat ragozni, hogy a nem éppen tápokon fejlődő vadhúsok mindig sokkal kiadósabbak, tartalmasabbak, szemben egy talpalatnyi helyen „nevelkedő egyen-csirkével”. Éppen ezért olyan fehérbort választanék én leginkább (természetesen ismét és mindig: elkészítéstől és körettől függően), ami testes, krémes (akár fahordós ízekkel is rendelkezik), mégis jó savai vannak, ezért csúszik az esetenként könnyen szárazzá váló fehér húsokhoz is. A Chardonnay talán a leguniverzálisabb fehér fajta a világon, éppen ezért hasonló ételek mellett is univerzális tud lenni. Szerintem például a Sauska villányi Chardonnay-i vagy a nem rég megkóstolt 2009-es Légli Landord (vagy pláne a 2007-es, ha még valakinek van otthon) mind kiváló kísér(l)et lehet mondjuk egy fácán mellé. A jó furmint sokszor tudja ugyanezt, így például minimum Szepsy István Birtokfurmintja, vagy akár Demeter Zoltán száraz birtokbora is szóba jöhet, de Bárdos Sarolta Barakonyi Furmintja is kiváló pár lehet a félszárazak közül. Egy kis maradékcukortól nem kell megijedni, különösen akkor nem, ha a köret/töltelék stb tartalmaz édes elemeket is (tejszín, kukorica, párolt zöldségfélék, gomba, távol-keleti készítési mód stb). A krémesebb, testesebb fehérekről nekem még Eger jut eszembe. Szívesen innék vad szárnyasokhoz például egy érettebb St Andrea Örökkét, dűlőszelektált, komolyabb Chardonnay-t is. Jobban átsütött, illetve erősen fűszeres szárnyasokhoz azonban magasabb savtartalom esik jól, ilyenkor egy jó Kéknyelű, Cserszegi, Tramini esetleg rizlingek jutnának eszembe. A viognier és a visszafogottabb pinot blanc (illetve ezek házasításai) ugyancsak remekül párosíthatók vad szárnyasokhoz. Visszafogottabb savaik miatt én a szaftosabb húsú fürj, gyöngytyúk mell vagy kacsa mellé szervíroznám inkább.
Nem kell persze most sem feltétlenül ragaszkodnunk a fehér borhoz sem. Főleg a már említett, szaftosabb részek kiválóan elkészíthetők sötétebb gyümölcsökkel (áfonya, szilva), de ezek akár vörösborral is finoman elkészíthetők. Aki a vöröseket kedveli inkább étkezés mellé, nyugodtan válasszon az alacsonyabb tanninú, savtartalmú Pinot noir-ok, Merlot-k közül bátran kedvére valót, pláne, ha a szárnyas sötétebb hússal (kacsa, gyöngytyúk comb), erősebb fűszerezéssel sült. A kacsás, libás bejegyzésnél korábban már volt róla szó, hogy ezek a szárnyasok simán elbírnak vörösborokkal is. Az alacsonyabb árkategóriából Pálffy Gyula Pinot noir-ját javaslom, a kicsit komolyabbak közül Bott Frigyesét vagy az Etyeki Kúriáét.

X

Ripka Gergely

Stílusgyakorlatok Moseltől az Etnáig

Tar Feri kóstolója nyitja meg a tavaszt

Március végén Tar Feri barátunk jóvoltából ismét részesülhettem egy kis külföldi merülésben. Különösebb válogatás nélkül rakott össze FineWines.hu újdonságokat innen is, onnan is Európán belülről, ami nekem mindig izgalmas frissítése az ismereteknek, inspirációknak (megelőzve azt is, hogy nagyon “berozsdásodjanak” az ízlelőbimbók a kevesebb tesztelés, felfedezőút és a több otthonlét közepette). Rég nem látott ismerősök következnek Moselből, Rheingauból, az Etnáról és Rhone-ból!

Tovább

Ripka Gergely

*Balassa 2017

Keserédes, felemás élmények

A múltkori furmintfannál kóstolt Alionok margójára annyi információt ehhez a poszthoz azért muszáj átkötnöm, hogy a kóstoló alapvetően *Balassa István 2017-es tételeiről szólt. Legalábbis így indult, így futott neki a társaság: nagy évjárat, tehetséges tokaji borász műhelyéből. Aztán hogy, hogy nem, az élet átírta a forgatókönyvet és lelkiismeretes házigazdánk éppen azért kapott borhűtőjébe hirtelen a biztos sikerrel kecsegtető spanyol sztárok után, mert a Balassa szárazak bizony váratlanul nagy csalódást keltettek a poharakban. Ki kell mondani: egyöntetűen és mindenki…sokat várt a dűlős furmintoktól, és aztán igen keveset kapott gyümölcsből, szépségből, szerkezetből. Úgy határoztam, hogy ezt megírni tán nincs is értelme, ahogy azt is kár lenne fejtegetni, hogy a tárolás közben történt-e valami a palackokkal, vagy más palackok is így viselkednek-e. Ha egyszer tudok, utánajárok. Addig is….

Tovább

Ripka Gergely

Az Alión-sztori

8 érdekesség és 3 évjárat a spanyol legendával

Furmintfan-szomszéd jóvoltából februárban volt módom egyszerre három ALIONt is megkóstolni a legendás Vega Sicilia “művektől”. Az ikonikus spanyol borászat elmúlt évtizedekben elért sikereiről, érdemeiről, az *Oremus hegyaljai szerepéről ebben a posztban most kevesebb szó fog esni, de mivel olyan sokat emlegetjük referenciaként a sztárpincészet csúcsborait (a Pintiával, az Unico-val együtt), így a mai írásban pár érdekes adalékot szeretnék megosztani az Alion kapcsán, hogy aztán 3 szép évjárat jegyzetei meséljenek a sokat idézett minőségről. Tudtad például, hogy….

Tovább

Ripka Gergely

10 years challenge: 2014 (Vol. 2.)

Egy viszontagságos év édesei 10 év után

A pénteki száraz sor után még volt idő, kedv és persze hűtött palack néhány különlegesség erejéig. Nem csak tokajiak, külföldi borok is kerültek a pohárba. Lássuk, édesben mennyire sikerült szóra bírni a nehéz 2014-et...:

Tovább

Ripka Gergely

10 years challenge: 2014 (Vol. 1.)

Egy viszontagságos évjárat egy évtized után

Pollák Tibor barátunk szervezésében idén is volt alkalom belefeledkezni egy kicsit az idő múlásába. Ahogy minden februárban, 2024-ben is 10 éves borokat kóstolgattunk. Ezúttal ismét egy viszontagságos év, 2014 jött tehát a sorban. - Hűvös, esős esztendő, magas savak, sok válogatás a szüret alatt: kiváltképp szárazakban volt feladva a lecke. Semmi kiemelkedőre nem számít ilyenkor az ember, bár az igaz, hogy 2010-ből is voltak négy éve meglepetések (szárazban és édesben egyaránt). A képlet most is pofonegyszerű volt: termelőkkel, barátokkal, ismerősökkel kóstolgattunk tehát saját és nem saját, tokaji és nem tokaji borokat Bodrogkisfaludon, a magunk örömére és egy kicsit azért is, hogy tanuljunk belőlük. Nézzük is meg, milyen meglepetésekben volt részünk 2014-ből vakon:

Tovább