x

Ripka Gergely

A korrekt éttermi borlapról…

hogyan lesz elég átfogó?

Szakmai ártalom, hogy minden étteremben megnézem a borlapot (akkor is, ha az olykor kemény szorzók miatti árak okán szinte soha nem rendelek bort étteremben). Kicsit úgy érzem, a koncepciótlanság csapdájába esik az éttermek jelentős része. Sok éttermes panaszkodik, hogy nincs forgalma a boroknak, hiába is alakítanak ki akármilyen erős szelekciót. Talán csak a koncepción kéne olykor finomítani, hogy egy borlap jól/jobban működjön.

A jó borlap áttekinthető, pontos (évjárat-megjelölések), poharaztat minden bort, nem túl széles merítés, de mégis átfogó, színes. Helyi borok nyilván előtérbe vannak helyezve rajta, de egy-egy jelzésszintű nemzetközi referencia nélkül nem tudnám elképzelni. Ebből adódóan a magyar borok olyan árszínvonallal legyenek jelen, hogy ne legyen belőle fölösleges blama, ha egy külföldi magyar vöröset kér a vacsorája mellé, de a borban megáll a kanál és magában is nehéz meginni, nemhogy egy kiadós sült mellé. Viszont a jó borlapból kevés borral is lehet kifogástalan bor-étel párokat összerakni. A magas árak miatt kicsit egy bestbuy-válogatásnak indul a jó borlap, de magasabb szintű bor-étel párok nyilván megkívánják a magasabb árszínvonal jelenlétét is!
Fontos továbbá a megfelelő minőségű ház bora is, ilyen szempontból a borvidék közelében található éttermek előnyt élveznek, de kereskedelmi forgalomban is lehet mostmár találni remek másfél literes kiszerelésű borokat. Illetve talán a borászok is nyitottak lennének ilyen irányú együttműködésre, hisz a legjobb értelemben vett "kancsós" borfogyasztással hosszú távon mindenki jól jár....

Íme az én álmaim (magyar borlapja), könnyen hozzáférhető forrásokból:

PEZSGŐK:

Egy jó proseccoval kezdődik (túl sok van, ahhoz, hogy ezt a kört szűkíteni kelljen)

Francois Nyerspezsgő

Louis Roederer Brut Premier

Veuve Clicquot Brut Rosé

FEHÉRBOROK:

Szászi Pince Szentgyörgyhegyi Olaszrizling 2011 (Badacsony)

Kreinbacher Somlói 2009 (Somló)

Degenfeld Muscat blanc 2011 (Tokaj) félszáraz

Béla és Bandi Sauvignon blanc 2012 (Füred-Csopak)

Kikelet Hárslevelű 2011 (Tokaj)

Gizella Medve Furmint 2011 (Tokaj)

Meinklang Grünerveltliner 2012 (Burgenland)

Eymann Riesling Classic 2012 (Pfalz)

Cloudy bay Sauvignon blanc 2012 (Marlborough)

ROSÉ:

Etyeki Kúria Rosé 2012

VÖRÖBOROK:

Weninger Kékfrankos 2010 (Sopron)

Tüske Kadarka 2011 (Szekszárd)

Konyári Szerecsen 2012 (Dél-Balaton)

Heimann Birtokbor 2009 (Szekszárd)

Sauska Cuvée 11 2009 (Villány)

St. Andrea Hangács Bikavér Superior 2009 (Eger)

Kaiken Malbec reserva 2011 (Mendoza)

Tormaresca Torcicoda Primitivo 2011 (Puglia)

Thibault Liger Belair Nuits St Gerorge La Charmotte 2010 (Burgundia)

Domaine de Villeneuve Chataneuf-du-Pape 2009 (Dotes du Rhone)

TOKAJI FOLYÉKONY DESSZERTEK:

Demeter Zoltán édes birtokbor 2011

Dobogó 6 puttonyos tokaji aszú 2006

X

Ripka Gergely

Béres-gyorsszemle

Halkan, alázattal, szép borokkal

Vannak azok a pincék Hegyalján, akik csak csendben teszik a dolgukat sok éve már. Nem a feltűnés a legfontosabb számukra, nem a rendezvényeken való fancy jelenlét és nem is a közösségi médiában való hírverés. A hiteles és alázatos munka annál inkább tényező számukra. A Béres családra mindannyian tudjuk, hogy az értékteremtés kimondottan jellemző tulajdonság. Gyógyszeripari ténykedésük mellett Erdőbényén szőlőbirtokot is alapítottak, Béres Melinda és férje vezetésével. S időről-időre le is tettek az asztalra olyan borokat, melyek a szakmát is meggyőzték arról, van keresnivalójuk ezen a pályán is. A 2003-as Lőcse emellett egy sor aszúborral is megörvendeztettek már bennünket. Most egy rövid személyes látogatással az alábbi aktuális tételeket sikerült megkóstolni:

 

Tovább

Ripka Gergely

LOCH vertikális: 2008-2016

A világ legáradóbb rizlingje: narancs, fény és tüzijáték

Ma ismét a rajnai-rajongóknak kedvezünk. Van egy saar-menti pince, mely 2017-ben nálam minden rizlingkóstolón elvitte a pálmát. Annyival húsosabb, dúsabb, intenzívebb, mint bármelyik moseli, rheingaui, pfalzi pince bora, hogy elég gyorsan a személye kedvencemmé váltak.

Tovább
Aszúk!

Ripka Gergely

Tovább

Ripka Gergely

Chablis, Mosel, Champagne, Burgundia

Az év első kóstolóján

Mert ennél jobban nem is lehet indítani egy évet. Eddig is csupa izgi témát sikerült körüljárni az elmúlt hetekben, végre kicsit több időm van írni az újév elején (ha már az óévben ez kevéssé tudott megvalósulni). De szeretném 2o18-at olyan posztokra felfűzni itt a Táncolón’, hogy legyen benne nagyon sok nemzetközi kitekintés a legjavára, s természetesen sok-sok írás Tokajról (mint egyedüli nemzetközileg presztízzsel rendelkező hazai borvidék). Így lehet a legjobban fejlődni.

Tar Ferinél volt egy kis morzsaparty Szilveszter után. Olyan tételek voltak kidugózva, hogy muszáj volt élni a remek lehetőséggel (megint). Még mielőtt úgy nézne ki a blog, mint egy Carpe Diem pr-oldal, rögötön bele is vágnék a borok bemutatásába…

Tovább

Ripka Gergely

Tokaj első számú birtoka húsz éve mutat példát

Hétszőlő a bioművelés nyomdokain

A Hétszőlő igazi forradalmár-borászatként vonul majd be Hegyalja történelemkönyvébe. Úttörők minden tekintetben, főleg abban, hogy ma olyan édes borminőségek jellemzőek, melyek az egész világon egyedülállóak, színesek, fényesek, és a mi a legfontosabb: jól esik inni őket. 

A Hétszőlő 90-es évek elején az egyik első francia tőkével alapított birtokként fogott bele az aszústílus finomhangolsába, csiszolásába, mindezt egy olyan kor alkonyán, mikor az aszú egy avitt, oxidált, érett borként élt a köztudtaban mindenhol.

Tovább